A remdesivir nevű hatóanyag kálváriájáról már hosszan beszámoltunk. A szert eredetileg az ebola kezelésére fejlesztették ki, és az ebolával kapcsolatos útja egyébként – az időben elnyújtottabban ugyan – némileg emlékeztet arra, amit most a Covid19 terápiájával kapcsolatban jár be ez a készítmény. Az ebola kezelésére 2013-2016 között vetették be Nyugat-Afrikában. Az előzetes teszteredmények igen igéretesnek tűntek, ám 2019-re kiderült, hogy a remdesivir jóval kevésbé hatásos az ebola kezelésében, mint a monoklonális antistekkel történő kezelés (pl.: mAb114 és REGN-EB3). Hogy mi az a monoklonális antitest, és miért tűnik biztatónak az ezzel történő kezelés a Covid19 esetén is, arról korábban itt írtunk. A vizsgálatok megerősítették azonban, hogy a remdesivir legalább biztonságos.

Október közepén azonban az Egészségügyi Világszervezet bejelentette, hogy nagyon nagy mintával dolgozó, Solidarity-nevű tanulmányuk végkicsengése, hogy a remdesivir a Covid19 terápiájában is lényegében hatástalan. (Ugyanez derült ki egyébként a többi vizsgált szerről is: a malária kezelésére és reumás betegségek gyógyítására használt hidroxiklorokinról, az autoimmun betegségekre adott interferonról, valamint a HIV-fertőzésre fejlesztett gyógyszer-kombinációról (lopinavir és ritonavir) is.) Minderre nem sokkal azelőtt került sor, hogy Amerikában engedélyezték a remdesivir használatát a Covid19-fertőzés kezelésére.

Arról is írtunk, hogy mi a magyarországi helyzet: kiderült, hogy a nálunk folyó vizsgálat az adott esetben abban résztvevő szakorvos nyilatkozatával szemben nem is a szer hatásosságát vizsgálja, hanem azt, hogy nem túl kockázatos-e az adagolása. Most pedig a WHO frissítette a remdesivirre vonatkozó irányelvét a Covid-terápiájában. Az új irányelv összefoglalása, hogy a remdesivirt egyetlen koronavírussal fertőzött betegnek, még a legsúlyosabb eseteknek sem javasolják.

A frissítést az orvosi lapban, a BMJ-ben tették közzé tegnap – számolt be róla a CNN. Eszerint a jelenlegi bizonyítékok alapján a remdesivir nincs hatással a Covid miatti elhalálozásra, sem arra, hogy egy páciens lélegeztetőgépre kerül vagy sem, illetve a betegség többi kimenetelét sem tudja befolyásolni. A Johns Hopkins Center for Health Security szakértője, Dr. Amesh Adalja úgy nyilatkozott a CNN-nek, hogy a korai tanulmányok alapján a remdesivir ígéretesnek tűnt, ahogy azonban több adat folyik be, úgy látszik megdőlni ez az álláspont. A szakértő szerint a remdesivir pozitív haátsai a legjobb esetben is marginálisak.

A WHO a mostani ajánlását 4 randomizált klinikai teszt alapján fogalmazta meg, mely kapcsán a koronavírus miatt kórházban ápolt 7333 beteget vizsgáltak. Arra jutottak, hogy a legtöbb beteg nem szeretné a remdesivirrel történő intravénás kezelést, annak hatástalansága miatt. Magyarán a remdesivir gyógyító hatása nagyon kicsi (ha létezik egyáltalán ezzel a fertőzéssel kapcsolatban), ugyanakkor még mindig keveset tudni a mellékhatásairól ezen terápia kapcsán.

A remdesivirt gyártó Gilead Sciences csalódásának adott hangot, és szerintük a Veklury néven forgalomba hozott szer körülbelül 50 országban az első és egyetlen gyógyszer a Covid terápiájában. A szer hatásosságát pedig randomizált vizsgálatokra alapozott „robusztus tanulmányok” támasztják alá. A „robusztus tanulmányok” azonban egyetlen tanulmányt jelentenek a cég nyilatkozatában: ez az Adaptive COVID-19 Treatment Trial (ACTT) klinikai vizsgálat, amely 1062 résztvevővel zajlott, és ha nem számítjuk a másik kettő, a Gilead által szponzorált, és nem is randomizált vizsgálatokat, akkor lényegében ez az egyetlen független tanulmány támasztotta alá az FDA azon döntését is, hogy engedélyezzék a remdesivirt az első Covid-gyógyszerként az Egyesült Államokban.

További cikkek a Rakétán:

Hatásos vagy sem, a Gilead rengeteg pénzt keresett idén a remdesivirrel

A WHO által hatástalannak tartott remdesivir Amerikában az első gyógyszer, amit a Covid19 kezelésére hivatalosan engedélyeztek

Az Egyesült Államok megszakította a kapcsolatot az Egészségügyi Világszervezettel