Amennyiben ugyanis egy idegen civilizáció elég fejlett ahhoz, hogy elkezdje a fekete lyuk energiáját kitermelni, annak olyan nyomai is lehetnének, amit mi is érzékelhetnénk. Feltéve, ha tudnánk, hogy mit keresünk egyáltalán. Egy ilyen technológia ugyanis mindenképpen nyomokat hagyna egy forgásban lévő fekete lyuk esemény horizontján kívül – tehát azon a határon túl, ahol a lyuk gravitációja már túl erős, hogy onnan anyag és energia szökhessen meg. Egy hasonló művelet pedig megmagyarázná azokat a plazmakitöréseket is, melyeket már eddig észleltek időnként a fekete lyukak körül.

A most ismertetett módszer egyébként ötven év alatt a negyedik elméleti modell, mely segítségével a fekete lyukból energiát lehetne kinyerni. Papíron a dolog a következőképp fest: a fekete lyuk olyan gyorsan forog, hogy meghajlítja a téridőt – lényegében vonszolja azt magával, akár egy örvény. Ez azt jelenti a számítások alapján, hogy az ergoszférába (a fekete lyuk külső esemény horizontján kívüli terület) esett tárgy vagy energia negatív energiát kaphat, ami sehol máshol nem lehetséges az Univerzumban. Azonban a fekete lyuknak átadott negatív energia annak felel meg, mintha a fekete lyuk adna le tényleges energiát, vagyis energiát nyernénk ki belőle. Magyarán negatív energiával táplálnánk a fekete lyukat, hogy az energiáját megcsapoljuk. A tanulmány szerzői szerint ez úgy lehetne lehetséges, ha plazmát használnánk a célra, amelyet a csillagokban (így a mi Napunkban is) zajló mágneses folyamatok másolásával hoznánk létre. Ilyesmivel amúgy már a Földön is kísérletezünk: ez a plazma áll például a tokamak-technológia hátterében, melyről részletesebben lent lehet olvasni:

Kína mesterséges nappal világítja meg a jövőbe vezető utat Ha már sem a Holdat, sem a Napot nem lehet lehozni az égről, Kína legalább megépíti itt a Földön az utóbbit, amely kétmilliárd Celsius fokon ég majd, és idővel tisztább, zöldebb jövőt jelenthet.

A csillagok plazmakitörésével két dolog történhet: megszökik az űrbe, vagy pedig visszahull a csillagba. Egy forgó fekete lyuk egroszférájában azonban elvileg más a helyzet: a plazma itt negatív energiát kap, ami azt jelenti, hogy a lyukból megszökő plazma energiával bővül, vagyis energiát vesz fel a fekete lyuktól.

Jelenleg mindez csak egy elméleti modell, de a tudósok most azon dolgoznak, hogy megfejtsék, miként működne ez a valóságban, és ha egy civilizáció ezzel a technológiával él, abban az esetben milyen nyomokat kellene keresnünk.

(Címlapkép/nyitókép: wikimedia commons/Quantum squid88)

További cikkek a Rakétán:

A fekete lyukakban talán ősi, összeomlott univerzumok lehetnek Egy új elmélet szerint olyan apró ősi fekete lyukak alkothatják a sötét anyagot, melyek a világegyetem keletkezésének idején jöttek létre, és apró, összeomlott univerzumokat tartalmazhatnak.

Elméletileg létrehozható egy fekete lyuk keltette mágneses mező itt a Földön Egy új kutatás eredményei szerint a Földön is képesek lehetünk olyan erős mágneses mezőket létrehozni, melyeket eddig csak a fekete lyukaknál vagy neutroncsillagoknál észleltünk. Ezek szinte elképzelhetetlenül hatalmas erejű mágneses mezők lennének.

Sikerült megfigyelni, ahogy egy fekete lyuk spagettiként szippant fel egy csillagot Az árapály erők általi szétszaggatás nem ismeretlen jelenség a csillagászok előtt, viszont ilyen közelről és tisztán most először sikerült megfigyelni, ahogyan egy fekete lyuk végez egy csillaggal.