Akárcsak a felnőttek, úgy a gyerekek is digitális lábnyomokat hagynak maguk után, melyekből kiderül, milyen weboldalakat látogatnak, milyen játékokat játszanak, nem beszélve a helyüket és az eszközüket azonosító adatokról. Bár a tengerentúlon a szövetségi adatvédelmi törvények tiltják a digitális platformok számára a gyermekek személyes adatainak tárolását és megosztását szülői beleegyezés nélkül, egy új felmérés szerint ezeket a szabályokat nem mindig hajtják végre. A magánélethez való jog pedig leggyakrabban az alacsonyabb iskolai végzettségű szülők gyermekeinél sérül.

A JAMA Pediatrics szaklapban megjelent tanulmány szerint a főiskolainál alacsonyabb végzettséggel rendelkező szülők gyermekei esetén kétszer-háromszor gyakrabban kerülnek az adataik egy harmadik fél kezébe. Dr. Jenny Radesky, a Michigan Medicine CS Mott Gyermekkórház magatartászavarokkal foglalkozó gyermekorvosa, a tanulmány vezető szerzője szerint vizsgálatuk azt sugallja, hogy

a társadalmi-gazdasági tényezők befolyásolhatják, hogy mekkora veszélynek van kitéve egy gyermek a digitális világban.

Hozzátette: tapasztalataik alapján a magasabb iskolázottság nagyobb digitális tudatossággal párosul, ugyanakkor minden szülőnek ellenőriznie kellene az adott játékot vagy alkalmazást, mielőtt telepítené azt az eszközre.

450 applikációt vizsgáltak

A hirdetők sokat megtudhatnak a fogyasztókról abból, mivel töltik idejüket az okostelefonokon és tableteken: mit töltenek le, mit vásárolnak, hol tartózkodnak, illetve milyen weboldalakat látogatnak. Emiatt sok alkalmazás összegyűjti az eszköz egyedi azonosítóit (például a Google „hirdetési azonosítóját” vagy „Android-azonosítóját”, vagy akár a tartózkodási helyet és emailcímet), majd továbbítja azokat egy harmadik félnek -többnyire marketingcégeknek -, amelyek elemzik az adatokat, összevetik azokat a felhasználóról más oldalakról szerzett információkkal, majd ezek alapján profilt készítenek róla a személyre szabott hirdetésekhez. Ezen technikák éltetik többek között a mobilhirdetések üzletágát. Annak tudatában, hogy a gyerekeknek szánt alkalmazások gyakran gyűjtik és osztják meg ezeket a fenti adatokat, Radesky és munkatársai négyszázötven, három-öt éves gyermekeknek szánt applikációt elemeztek.

A rejtett adatgyűjtés százhuszonnégy app esetén bebizonyosodott.

A kutatók minden alkalmazáshoz kiszámolták az észlelt egyedi adatátvitelek és az érintett harmadik felek doméntartományának számát. A leggyakrabban továbbított adatok közé tartoztak a reklámazonosítók (a hirdetők által a felhasználók nyomon követésére használt információk), majd az Android-azonosítók, az eszközök sorozatszámai, valamint földrajzi helyei. Noha az USA-ban a tizenhárom év alatti gyermekek digitális adatvédelmét elméletileg a Gyermekek Online Adatvédelmi Törvénye biztosítja, annak végrehajtása többnyire csupán az ismertebb platformokra, például a TikTok-ra és a YouTubera korlátozódik. Dr. Radesky ennek kapcsán megjegyezte, hogy korábbi kutatások során a szülők és a gyerekek arról számoltak be, hogy

nem értik az alapvető digitális adatvédelmi fogalmakat, ideértve az alkalmazások gyűjtési gyakorlatát, a célzott reklámozást vagy a személyes információk tárolásának módját.

"A fogyasztók gyakran nem tudják, hogy mikor történik digitális adatgyűjtés, vagy azok megosztása egy harmadik féllel, ami megnehezíti a megalapozott döntések meghozatalát a gyermekeiknek szánt alkalmazások kiválasztásánál" - magyarázza Radesky.

Sokkal nagyobb védelemre lenne szükségük

Az idősebb gyermekektől, különösen ha már saját eszközökkel rendelkeznek, nagyobb számban történik adatgyűjtés és -továbbítás harmadik félnek, mivel ők gyakrabban használnak felnőtteknek szánt alkalmazásokat. A szerzők szerint ezt a fejlesztőknek figyelembe kellene venniük az új applikációk tervezésénél,hiszen ha a szülői felügyelet nincs beállítva a telefonon, akkor a gyerekek lényegében bármihez hozzáférnek. Radesky úgy véli, az alkalmazásfejlesztők fontos szerepet játszanak a gyermekek adatgyűjtésének csökkentésében vagy megszüntetésében.

"A nyomon követés etikailag nyilván felnőtteknél is megkérdőjelezhető, a gyereknél viszont abszolút tiltólistásnak kellene lennie."

Miért ilyen fontos az adatgyűjtés?

Radesky szerint fejlettségi szintjük miatt a gyerekek még nem képesek megérteni a reklám mögött meghúzódó meggyőzési szándékot, így ellenállni sem tudnak a hirdetéseknek. Ahogy fogalmaz, a cégek részéről nem fair megfigyelni a gyerekek viselkedését, hogy aztán tálcán kínálják nekik a tökéletesen kidolgozott reklámot vagy az alkalmazáson belüli vásárlást pusztán profitszerzés céljából. A tanulmány pontatlansága ugyanakkor, hogy az alanyok között csak olyan családok voltak, ahol szülők és gyerekek közösen használtak egy-egy eszközt, a kutatók pedig csak a felnőttek bevallásából tájékozódtak arról, hogy mivel, illetve milyen gyakran játszik a kicsi.

"Megállapításaink rávilágítanak az alkalmazás- és platformadat-gyűjtési gyakorlatok átfogó tesztelésének szükségességére a szabályozó szervek részéről" - mondja Radesky.

Valamint kiemelte, hogy pontosabb információkra van szükségünk ahhoz, hogy hatékonyan javíthassanak az adatvédelmi szabályozásokon, ezáltal megfelelően védjék a gyermekek jogait a modern digitális környezetben. Hogy mit tehetünk a szülők gyermekük védelmében, arról korábbi cikkünkben részletesen beszámoltunk.

(Fotó: Unsplash/McKaelaLee, LanceAnderson)