Hamarabb beleeshetnek a gyerekek a digitális világ csapdájába, mint hinnénk

2020 / 09 / 12 / Perei Dóra
Hamarabb beleeshetnek a gyerekek a digitális világ csapdájába, mint hinnénk
Manapság nem megy ritkaságszámba, ha már egy egészen kicsi gyermek is magabiztosan nyomkodja a kütyüket, ám amíg a szülők ezen mosolyognak addig előfordulhat, hogy a cégek lopva gyűjtik személyes adataikat marketing célokra.

Akárcsak a felnőttek, úgy a gyerekek is digitális lábnyomokat hagynak maguk után, melyekből kiderül, milyen weboldalakat látogatnak, milyen játékokat játszanak, nem beszélve a helyüket és az eszközüket azonosító adatokról. Bár a tengerentúlon a szövetségi adatvédelmi törvények tiltják a digitális platformok számára a gyermekek személyes adatainak tárolását és megosztását szülői beleegyezés nélkül, egy új felmérés szerint ezeket a szabályokat nem mindig hajtják végre. A magánélethez való jog pedig leggyakrabban az alacsonyabb iskolai végzettségű szülők gyermekeinél sérül.

A JAMA Pediatrics szaklapban megjelent tanulmány szerint a főiskolainál alacsonyabb végzettséggel rendelkező szülők gyermekei esetén kétszer-háromszor gyakrabban kerülnek az adataik egy harmadik fél kezébe. Dr. Jenny Radesky, a Michigan Medicine CS Mott Gyermekkórház magatartászavarokkal foglalkozó gyermekorvosa, a tanulmány vezető szerzője szerint vizsgálatuk azt sugallja, hogy

a társadalmi-gazdasági tényezők befolyásolhatják, hogy mekkora veszélynek van kitéve egy gyermek a digitális világban.

Hozzátette: tapasztalataik alapján a magasabb iskolázottság nagyobb digitális tudatossággal párosul, ugyanakkor minden szülőnek ellenőriznie kellene az adott játékot vagy alkalmazást, mielőtt telepítené azt az eszközre.

450 applikációt vizsgáltak

A hirdetők sokat megtudhatnak a fogyasztókról abból, mivel töltik idejüket az okostelefonokon és tableteken: mit töltenek le, mit vásárolnak, hol tartózkodnak, illetve milyen weboldalakat látogatnak. Emiatt sok alkalmazás összegyűjti az eszköz egyedi azonosítóit (például a Google „hirdetési azonosítóját” vagy „Android-azonosítóját”, vagy akár a tartózkodási helyet és emailcímet), majd továbbítja azokat egy harmadik félnek -többnyire marketingcégeknek -, amelyek elemzik az adatokat, összevetik azokat a felhasználóról más oldalakról szerzett információkkal, majd ezek alapján profilt készítenek róla a személyre szabott hirdetésekhez. Ezen technikák éltetik többek között a mobilhirdetések üzletágát. Annak tudatában, hogy a gyerekeknek szánt alkalmazások gyakran gyűjtik és osztják meg ezeket a fenti adatokat, Radesky és munkatársai négyszázötven, három-öt éves gyermekeknek szánt applikációt elemeztek.

A rejtett adatgyűjtés százhuszonnégy app esetén bebizonyosodott.

A kutatók minden alkalmazáshoz kiszámolták az észlelt egyedi adatátvitelek és az érintett harmadik felek doméntartományának számát. A leggyakrabban továbbított adatok közé tartoztak a reklámazonosítók (a hirdetők által a felhasználók nyomon követésére használt információk), majd az Android-azonosítók, az eszközök sorozatszámai, valamint földrajzi helyei. Noha az USA-ban a tizenhárom év alatti gyermekek digitális adatvédelmét elméletileg a Gyermekek Online Adatvédelmi Törvénye biztosítja, annak végrehajtása többnyire csupán az ismertebb platformokra, például a TikTok-ra és a YouTubera korlátozódik. Dr. Radesky ennek kapcsán megjegyezte, hogy korábbi kutatások során a szülők és a gyerekek arról számoltak be, hogy

nem értik az alapvető digitális adatvédelmi fogalmakat, ideértve az alkalmazások gyűjtési gyakorlatát, a célzott reklámozást vagy a személyes információk tárolásának módját.

"A fogyasztók gyakran nem tudják, hogy mikor történik digitális adatgyűjtés, vagy azok megosztása egy harmadik féllel, ami megnehezíti a megalapozott döntések meghozatalát a gyermekeiknek szánt alkalmazások kiválasztásánál" - magyarázza Radesky.

Sokkal nagyobb védelemre lenne szükségük

Az idősebb gyermekektől, különösen ha már saját eszközökkel rendelkeznek, nagyobb számban történik adatgyűjtés és -továbbítás harmadik félnek, mivel ők gyakrabban használnak felnőtteknek szánt alkalmazásokat. A szerzők szerint ezt a fejlesztőknek figyelembe kellene venniük az új applikációk tervezésénél,hiszen ha a szülői felügyelet nincs beállítva a telefonon, akkor a gyerekek lényegében bármihez hozzáférnek. Radesky úgy véli, az alkalmazásfejlesztők fontos szerepet játszanak a gyermekek adatgyűjtésének csökkentésében vagy megszüntetésében.

"A nyomon követés etikailag nyilván felnőtteknél is megkérdőjelezhető, a gyereknél viszont abszolút tiltólistásnak kellene lennie."

Miért ilyen fontos az adatgyűjtés?

Radesky szerint fejlettségi szintjük miatt a gyerekek még nem képesek megérteni a reklám mögött meghúzódó meggyőzési szándékot, így ellenállni sem tudnak a hirdetéseknek. Ahogy fogalmaz, a cégek részéről nem fair megfigyelni a gyerekek viselkedését, hogy aztán tálcán kínálják nekik a tökéletesen kidolgozott reklámot vagy az alkalmazáson belüli vásárlást pusztán profitszerzés céljából. A tanulmány pontatlansága ugyanakkor, hogy az alanyok között csak olyan családok voltak, ahol szülők és gyerekek közösen használtak egy-egy eszközt, a kutatók pedig csak a felnőttek bevallásából tájékozódtak arról, hogy mivel, illetve milyen gyakran játszik a kicsi.

"Megállapításaink rávilágítanak az alkalmazás- és platformadat-gyűjtési gyakorlatok átfogó tesztelésének szükségességére a szabályozó szervek részéről" - mondja Radesky.

Valamint kiemelte, hogy pontosabb információkra van szükségünk ahhoz, hogy hatékonyan javíthassanak az adatvédelmi szabályozásokon, ezáltal megfelelően védjék a gyermekek jogait a modern digitális környezetben. Hogy mit tehetünk a szülők gyermekük védelmében, arról korábbi cikkünkben részletesen beszámoltunk.

(Fotó: Unsplash/McKaelaLee, LanceAnderson)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Az óceánok mélyén mérgező tengeri nyuszik élnek
Az óceánok mélyén mérgező tengeri nyuszik élnek
A Jorunna Parva valójában egy tengeri csiga fajta, melynek kémiai vegyületeket detektáló antennái nyuszifülekre hasonlítanak. Az apró, két centiméteres élőlények étrendjüknek köszönhetően rendkívül mérgezőek és mindössze néhány hónapig élnek.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.