A Magyar Nemzet cikke szerint az adatvédelmi biztos a Digitális Szabadság Munkacsoport ülésén vetette fel, hogy a személyes profilok felfüggesztésének vizsgálata legyen magyar kompetencia, vagyis létre kéne hozni egy olyan hatósági eljárást, amelynek során a magyar hatóság kötelezhetné a Facebookot az indokolatlan letiltások felülvizsgálatára.
A Digitális Szabadság Munkacsoportot márciusban hozta létre Varga Judit igazságügyi miniszter azzal a céllal, hogy átláthatóvá tegyék a nemzetközi technológiai cégek működését. A munkacsoport által kiadott "Fehér könyv" szerint többek között olyan ügyekkel foglalkoznak, mint a véleménynyilvánítás szabadsága és a magánszféra védelme, a felhasználók személyiségi jogainak védelme, a választások tisztaságának biztosítása, az internetes zaklatás és a jogérvényesítése ezekkel a cégekkel szemben.
Péterfalvi elsősorban azt kifogásolta, hogy a Facebook több hullámban függesztett fel személyes profilokat, amelyeket csak a személyi igazolványról készült fotó elküldése után állítottak vissza. Szerinte az okmánymásolás az adatvédelmi szabályzat elveivel és a magyar adatvédelmi hatóság gyakorlatával is ellentétes, ám mivel a Facebookra egységes európai szabályozás vonatkozik, így a magyar hatóság nem indíthat vizsgálatot.
A Magyar Nemzet által megszólaltatott politológus, Simon János szerint a profilok felfüggesztésének gyakorlata a szólásszabadság és az információáramlás szempontjából is kifogásolható. "A politikai kampányokban a mobiltelefonok szerepét átvette a Facebook, korábban az sms-eknek volt nagy szerepe, most a közösségi médiának. Ha a politikai kampány hajrájában a személyes profilokat tömegesen letiltják, megbéníthatják a kormányzati erőt, és erre komoly esély is van a következő választáson" - mondta el Simon, aki a lap szerint régóta szorgalmazza, hogy a visegrádi országok (vagyis Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) hozzanak létre a Facebookkal szemben egy új közösségi felületet.
Mesterséges intelligenciával a kamu profilok ellen
A Facebook profilok felfüggesztése tavaly nyáron lett téma Magyarországon, amikor a közösségi oldal ismeretlen okokból több ezer felhasználó profilját függesztette fel néhány nap alatt. A közösségi oldal ezt azzal indokolta, hogy a letiltott profilok a felhasználói szabályzatot sértő tartalmakat osztottak meg, további vizsgálat után viszont úgy találták, hogy ezt nem rossz szándékból tették, így a fiókokat (legalábbis azok egy részét) visszaállították. Az viszont soha nem derült ki, hogy pontosan mi is volt a kifogásolt tartalom.
A közösségi oldal régóta küzd a hatalmas mennyiségű kamuprofil ellen, amelyekből évente több milliárdot távolítanak el. A Facebook márciusban hozta nyilvánosságra annak a gépi tanulással működő szoftvernek a létezését, amellyel az előző évben több mint hatmilliárd hamis felhasználói profilt távolítottak el a közösségi oldalról. Ezeknek a profiloknak egy részét spamek, malware-ek terjesztésére használják, mások a felhasználók személyes adatait próbálják kicsalni. De az sem ritka, hogy kormányzati szervek úgynevezett "troll farmokat", egyfajta digitális hadsereget tartanak fenn, amelynek segítségével a közösségi oldalon támadják a nekik nem tetsző véleményeket.
A Facebook megregulázása nem csak Magyarországon téma, Donald Trump amerikai elnök például május végén írta alá azt az elnöki rendeletet, amelynek nyomán a közösségi oldalak elméletben perelhetővé válnak a rajtuk közzétett bármely tartalom, így akár egy hozzászólás miatt is. Az amerikai elnökválasztás előtt rájuk nehezedő, egyre erőteljesebb nyomást a Facebook azzal igyekezett enyhíteni, hogy létrehoztak egy független felügyelőbiztosságot, amely a moderációs kérdésekről fog dönteni, és a határozatai kötelező érvényűek a Facebookra nézve.
(Borítókép: Facebook)
