A fiatal afroamerikai nőt 31 évesen diagnosztizálták méhnyakrákkal a John Hopkins kórházban, ami az '50-es években az egyike volt annak a kevés kórháznak, ami feketéket is fogadott. A kezelőorvosa a tumor eltávolítása után egy kisebb szövetdarabot átküldött George Otto Gaynek, aki rákkutatóként évtizedek óta próbálkozott a sejtek laboratóriumi körülmények között való tenyésztésével - mindaddig sikertelenül.

Lacks erről mit sem tudott, és bár a kezelés elsőre sikeresnek tűnt, néhány hónappal később belehalt a rákba, ami addigra az egész testére átterjedt. A rákos sejtek Lacksnek ugyan az életébe kerültek, rengeteg ember életét viszont éppen ennek köszönhetően sikerült megmenteni. A belőle kivágott, és Geynek továbbküldött sejtekről ugyanis kiderült, hogy egészen különlegesek, amelyekhez hasonlóval addig még nem találkozott az orvostudomány.

A normál sejtek esetében az idő előrehaladtával a sejt végén található telomerek egyre rövidülnek, míg végül annyira rövidek lesznek, hogy már nem tudják megvédeni a DNS-t, így rákot és más betegségeket okozó mutációk léphetnek fel. A sejt ezt érzékelve leállítja az osztódást, végső soron ez vezet el az öregedéshez és a halálhoz. A donor után elnevezett HeLa-sejtekről viszont kiderült, hogy halhatatlanok, vagyis végtelen számú alkalommal képesek osztódni, ez pedig tökéletesen alkalmassá tette őket az orvosi kutatásokra.

Feltalálta a polióvakcinát, az orvostársadalom mégis kiköpte magából Immáron hatvanöt éve, hogy megkezdték az első, járványos gyermekbénulás elleni oltási programot az Egyesült Államokban. Az oltóanyag felfedezőjének, Jonas Salk-nak dicsőség helyett azonban megvetés és kiközösítés jutott.

A ma is használt sejtek számtalan orvosi tudományos áttörésben játszottak szerepet, ezeknek köszönhetjük többek között a járványos gyermekbénulást megelőző polióvakcina kifejlesztését, több rákgyógyszert és a mesterséges megtermékenyítést is. Nehéz lenne egzakt számmal megbecsülni, hogy összesen hány ember köszönheti az életét a HeLa-sejteknek, de az biztos, hogy milliókról van szó, hiszen a gyermekbénulásba a járvány csúcspontján több ezren haltak bele évente csak az Egyesült Államokban.

Hernietta Lacks neve ehhez képest csaknem örök feledésbe merült, a családja például csak 1975-ben tudta meg, hogy az orvosok azóta is az ő sejtjeit használják a különböző kutatásokhoz. Erről nem csak Lacks családja nem tudott, de maga a beteg sem, aki a John Hopkins kórház szerint akkoriban még a kórlapjához sem férhetett hozzá, és sem neki, sem pedig a családjának nem volt beleszólása, hogy kik és mire használhatják fel a belőle kivágott sejteket.

Bár a sejttenyészet rengeteg pénzt hozott az orvosoknak, Lacks családja ezekből a bevételekből semmit sem látott, ez a kérdés pedig régóta megosztja az orvostársadalmat. A kaliforniai legfelsőbb bíróság 1990-es, egy másik ügyben hozott döntése értelmében a páciensből eltávolított sejtek nem lépezik a páciens tulajdonát. Több egyetem és kutatóközpont viszont ettől függetlenül is úgy érzi etikusnak, ha valamit visszaadnak az általuk használt sejtek tulajdonosainak, így többek között a Kaliforniai Egyetem, a San Diegó-i Egyetem és egy brit orvosbiológiai kutatóközpont is adományokat ajánlott fel a Henrietta Lacks Alapítványnak, amit a róla könyvet író Rebecca Skloot hozott létre 2010-ben.

Henrietta Lacks életéről a könyv után film is készült Renée Elise Goldsberry főszereplésével, amit az HBO mutatott be 2017-ben.

(BBC)

További cikkek a Rakétán:

Úgy tűnik, találtak egy módszert az öregedés visszafordítására A technológia már hosszú ideje itt volt az orrunk előtt, de eddig nem tudták, hogy erre is használható.

A magyar orvos, akinek milliók köszönhetik az életüket Semmelweis Ignác azon kevés magyarok egyike, akiket nem csak itthon, de az egész világon elismernek. Kortársai viszont nem értették meg, és végül éppen az okozta a vesztét, aminek a megelőzésére az egész életét feltette.

Tífuszos Mary sohasem volt beteg, de mindenki mást megfertőzött környezetében Tífuszos Mary, azaz Mary Mallon a tífusz első tünetmentes hordozója volt, aki sem az orvosokban, sem a kézmosás fontosságában nem hitt. Ellenben meglépett a rendőrök elől, sőt át is verte őket, és New York-szerte több mint száz embert megfertőzött. Pedig első ránézésre csak egy ártatlan szakácsnőnek tűnt.