A mikrobiom pedig azoknak a mikrobáknak az összessége, melyek különböző biológiai viszonyban élnek velünk: bizonyos mikrobák fontosak a testünk védelme, sőt akár a táplálása szempontjából, de akadnak, amelyek semleges vagy inkább negatív hatást gyakorolnak ránk. A mikrobiom bélben található része pedig tehát a bélflóra, amelynek nem megfelelő összetételét egyre több kutatás köti össze a legkülönbözőbb betegségek kialakulásával: ma már tanulmányok sora bizonyítja, hogy a bélflóra megborulása kapcsolatban állhat a májbetegségekkel, az elhízással sőt az allergiák megjelenésével. Mindez nem is csoda, hiszen a bélflóra nem csak az emésztésért felel, de az immunrendszer szabályozásáért is.

Ugyanakkor hiába az előrelépések, az emberi mikrobiom továbbra is elég alultanulmányozott terület, és bár az ott élő mikrobák nem kizárólag baktériumok, a kutatások jellemzően ezekre koncentráltak eddig, mivel a baktériumok nagyobbak, így könnyebben megfigyelhetőek a vírusoknál. A mostani tanulmány újdonsága tehát, hogy immár a vírusokkal is foglalkozik: a kutatók egész pontosan vírus szempontból is felderítették a bélrendszert. A bevetett módszer a metagenomika, amely lényegében a különböző mintákban található örökítő anyag vizsgálata. A vizsgálat során a mikrobák közösségének genetikai anyagát együtt tanulmányozzák, majd ezután feltérképezik a különböző, fajspecifikus génszekvenciákat. A kutatáshoz 28 000 mikrobiommintát vizsgáltak, melyeket 28 különböző országban vettek le. A folyamat végére pedig kiderült, hogy az emberi bélrendszerben 140 000 vírusfaj található (ez természetesen az összes mintában talált fajok száma, egyetlen emberben kevesebb vírusfaj akad), a kutatók pedig ezek közül elsősorban a bakteriofágokra koncentráltak. A bakteriofágokról korábban már mi is írtunk a lenti cikkünkben, de röviden olyan vírusokról van szó, amelyek kifejezetten baktériumokat támadnak. Ez időnként nagyon hasznos lehet, amennyiben például betegséget okozó baktériumról van szó, ugyanakkor a bélflóra hasznos baktériumai esetén ugyanez már nem mondható el.

Hamarosan az emberiség elvesztheti a leghatásosabb fegyverét a baktériumokkal szemben, de mi jöhet az antibiotikum-korszak után? Jelenleg egy vírus áll a figyelem középpontjában, pedig évtizedek óta készülődik egy potenciálisan a Covidnál is komolyabb egészségügyi válság, az antibiotikumra rezisztens baktériumok tömeges elterjedése.

A kutatásvezető elmondása szerint azonban ezen bakteriofágok nagy része valószínűleg amolyan szabályozó szerepet tölt be a baktériumpopulációk esetén. Magyarán elég biztosan kijelenthető, hogy ránk nincs semmiféle káros hatásuk, hanem szerves részei a mikrobiomnak, és például a baktériumok fejlődését is segíthetik, aminek köszönhetően ez utóbbiban különböző, számunkra kedvező tulajdonságok is megjelennek. Természetesen már most ismerünk olyan betegségeket, ahol kifejezetten a bakteriofág ront a helyzeten: például mind a diftéria, mind a botulizmus két olyan baktérium okozta betegség, ahol a tüneteket kiváltó toxinokat a bakteriofágok génjei kódolták, és azokon keresztül kerültek be a baktériumba. Magyarán a további kutatás mindenképpen szükséges, hogy kiderítsék ezen vírusok pontos szerepét, és éppen ezekre a további vizsgálatokra gondolva a kutatók létrehoztak egy adatbázist is az általuk azonosított bakteriofágok genomjairól.

(Címlapkép/nyitókép: Escherichia coli baktérium/Wikipedia)

További cikkek a Rakétán:

Olcsó, könnyen tárolható és belélegezhető lesz a jövő oltása A bakteriofág egy speciális, baktériumokat támadó vírus. Ennek segítségével forradalmasítani lehet az oltásokat: nem csak könnyebben és gyorsabban lehet őket előállítani, de szúrni sem kell, elég lesz belélegezni a hatóanyagot.

A bélrendszer baktériumait fertőző vírusok befolyásolják az immunválaszt Magyar kutatók ismerték ezt fel, a felfedezést a későbbiekben pedig akár klinikai gyakorlatba is átültethetik.

Így viszonyul a koronavírus a történelem legnagyobb járványaihoz A Visual Capitalist szemléletes infografikájából kiderül, hol van a koronavírus (jelenlegi) helye a történelemben.