SLIM leszállóegység landolt a Holdon

Japán az ötödik nemzet, amelynek sikerült működő leszállóegységgel landolni a Holdon, a SLIM űreszköz ugyanis január 19-én megérkezett a felszínre. A SLIM (Smart Lander for Investigating Moon) a Japán Űrügynökség (JAXA) űreszköze, amelynek elsődleges feladata, hogy segítségével az eddigieknél sokkal precízebb módon hajtsanak végre leszállást a Holdon, azaz a kijelölt célhelyszín 100 méteres körzetében tegyék le az űreszközt. A mesterlövész becenevű leszállóegység szeptember 7-én indult az űrbe a Tanegashima Űrközpontból egy H-IIA rakétával, majd hosszú út után december 25-én állt pályára a Hold körül és elküldte első képeit is az égitestről.

A landolás előkészületei napokkal a kitűzött időpont előtt elkezdődtek: a SLIM, pályáját módosítva, egyre közelebb került a Holdhoz, majd az ereszkedés művelete, amelyet Kushiki Kenji, a misszió al-projekt menedzsere "20 perc terrornak" nevezett, január 19-én, magyar idő szerint délután négy órakor kezdetét vette.

A landolás a tervek szerint zajlott le, a leszállóegységgel folyamatos kapcsolatot tartott fenn az irányítóközpont,

azonban a JAXA a felszínre érkezés után nem tudott egyből megerősítést adni az űreszköz helyzetével kapcsolatban. Mint kiderült, a SLIM napelemeivel probléma lépett fel: a rendszer hibája miatt a panelek nem tudnak energiát termelni, ezért egyelőre az akkumulátorok energiaforrásait használja, de ez jelentősen behatárolja a lehetőségeit és élettartamát. A JAXA kiemelt célja egyelőre az, hogy minél több adatot tudjanak gyűjteni és közvetíteni a Holdról.

A SLIM tudományos eszközeit egy kamera és egy lézeres retroreflektor berendezés alkotja, amelyekkel többek között a Hold ásványi összetételével kapcsolatos vizsgálatokat terveztek végezni a Mare Nectarisnál. A leszállóegység emellett két apró holdjárót is szállított magával, a LEV-1 és LEV-2 rovereket, amelyeket sikerült is kiengednie a felszínen. Azzal kapcsolatban, hogy a SLIM-nek sikerült-e a kellő precizitással megérkeznie a Holdra, a JAXA egyelőre vizsgálatokat folytat.

A Peregrine missziója véget ért

A JAXA a SLIM missziót a fellépő problémák ellenére sikerként könyvelte el, egy másik holdmisszió viszont egyértelműen sikertelenül végződött. Az amerikai Astrobotic Peregrine űreszköze január 18-án este belépett a Föld légkörébe és megsemmisült: ezt az Astrobotic számára külső források is megerősítették. Ahogy arról korábban is beszámoltunk, a Peregrine január 8-án indult az űrbe a United Launch Alliance Vulcan Centaur rakétájával, majd a leszállóegység a rakétától való lecsatlakozás után egyedül folytatta útját és az irányítóközpont sikeresen vette fel vele a kommunikációs kapcsolatot. Később azonban kiderült, hogy az űreszköz rossz irányba fordult, emiatt nem tudta megfelelően feltölteni az akkumulátorjait.

A probléma forrása egy hajtóműhiba volt, aminek következtében az üzemanyag is elkezdett szivárogni az űreszközből.

A napelemek hibáját korrigálva sikerült a Peregrine és rakományai számára energiát biztosítani, majd lassan az üzemanyag szivárgása is minimálisra csökkent, de a hajtóműhiba következményei lehetetlenné tették a holdra szállást.

A Peregrine sorsával kapcsolatban végül az Astrobotic nehéz döntést hozott, úgy határoztak, hogy a Föld felé tartó leszállóegységet a pályáján tartják és hagyják a légkörben elégni, ezzel biztosítva a biztonságos megsemmisülését. Az űreszköz üzemanyag-szivárgása időközben minimálisra csökkent és a Peregrine még akár hetekig funkcionálhatott volna, de a döntésnek megfelelően január 18-án, magyar idő szerint este 10 óra körül belépett a Föld légkörébe a Csendes-óceán felett és küldetése véget ért. Bár az Astrobotic tíz perccel a tervezett megsemmisülés előtt elvesztette a kommunikációs kapcsolatot az egységgel, de a cég tegnapi jelentése szerint független források is megerősítették, hogy a Peregrine valóban elérte a légkört.

Az Astrobotic következő küldetése, a Griffin Mission One (GM1) novemberben kezdődik: ennek keretében a NASA VIPER holdjáróját szállítják a Hold déli pólusához a Peregrine-nél jóval nagyobb Griffin leszállóegységgel, ahol a rover 100 napig járja a Mons Mouton környékét víz után kutatva.

Mi történt az Ingenuity helikopterrel?

Az év eleji holdmissziók tehát sok meglepetést tartogattak, de a Marson is történtek nem várt fordulatok - a NASA eddig igen jól teljesítő marshelikoptere, az Ingenuity elveszett a 72. repülése alatt. Az Ingenuity alkalmazása a Marson mérföldkőnek számít az űrprogramok történetében, mivel ez az első helikopter, ami egy másik égitesten üzemel és sikeres működése bizonyítja, hogy lehetséges a repülés a bolygó ritkás atmoszférájában. A helikopter a Perseverance marsjáróval együtt érkezett a Marsra és 2021 áprilisában kezdte meg repüléseit. Küldetésének fő célja a marsi viszonyok közti repülés demonstrációja volt, de a mérnökök nem szántak túl hosszú karriert a járműnek, élettartamát ugyanis csak 30 marsi napra becsülték. Az Ingenuity minden értelemben messze túlszárnyalta az elképzeléseket és eddig összesen 72 alkalommal emelkedett a magasba.

A strapabíró helikopter működtetését nehezíti, hogy a földi irányítóközponttal a kommunikációs kapcsolatot csak a Perseverance marsjárón át tudja tartani, emiatt lépést kell tartania a Perseverance roverrel, ami a marsi mintagyűjtés miatt folyamatos mozgásban van. A helikopterért felelős NASA JPL (Jet Propulsion Laboratory) munkatársai már a tavalyi tavasszal úgy nyilatkoztak, hogy a jármű alkatrészeinek elhasználódása miatt számítanak rá, hogy a misszió bármikor véget érhet, így nem csak a Perseverance eltávolodása okozhat problémákat. Az Ingenuity azonban rájuk cáfolt és további hosszú hónapokon át kitartott.

Ingenuity completed Flight 71!

The #MarsHelicopter landed successfully, but earlier than expected. The relatively featureless terrain it flew over (sand ripples with few or no rocks) proved to be a challenge for its navigation system. See the stats: https://t.co/1CXIWdYIAQ pic.twitter.com/RaCmAgON34

— NASA JPL (@NASAJPL) January 10, 2024

A 71. repülésére január 6-án került sor, ekkor a jármű 358,3 métert tett volna meg 12 méteres magasságig emelkedve, azonban a helikopter a vártnál előbb landolt 71 méter megtétele után. A JPL a hiba okaként a túlságosan egysíkú terepet jelölte meg, ami minden kiemelkedő vagy jellegzetes formáció híján megnehezítette a helikopter navigációját. A 72. repülést emiatt nem kifejezetten repülésnek, hanem inkább "ugrásnak" tervezték, amivel ellenőrizni akarták a jármű rendszerének állapotát. Az Ingenuity elérte a tervezett 12 méteres magasságot, de az ereszkedés alatt elveszett a kapcsolat a Perseverance és a helikopter között. A JPL szakértői egyelőre elemzik az adatokat és tervet alkotnak a kommunikáció helyreállítására.

(Fotó: JAXA, Astrobotic)