Az Air India légitársaság Flight AI171 járata június 12-én zuhant le mindössze néhány perccel azután, hogy felemelkedett a földről, a becsapódó gépnek pedig egy kivételével minden utasa életét vesztette a tragédiában, emellett több tucat ember meghalt a lakott területre zuhanó gép miatt. A jármű, a Boeing 787-8 Dreamlinere, az indiai Ahmedabadból készült a londoni Gatwick repülőtérre, ahova 230 utast szállított volna, valamint a fedélzeten tartózkodott a 12 fős személyzet is.

A repülőgép elhagyta a kifutópályát, majd szinte azonnal le is zuhant,

az egyetlen túlélő visszaemlékezése szerint körülbelül egy perc repülés után 5-10 másodpercig lényegében mozdulatlanná vált a levegőben (tehát nem emelkedett tovább), miközben az utastérben a fehér és zöld fények gyulladtak fel, és lehetett érezni, hogy a hajtóművek felfelé hajtanák a gépet, de az nagy sebességgel egy épületnek csapódott. A helyi lakosok a repülőgép pilótáját, Sumit Sabharwalt hősnek tekintik, mivel a szemtanúk szerint egy, az utolsó pillanatban elvégzett manőverrel mentette meg egy többemeletes ház lakóit attól, hogy azt az épületet is lerombolja a Boeing. A repülőgép végül egy orvosi egyetem kollégiumára zuhant, ahol az étkezőben és a termekben több hallgató is tartózkodott éppen. Közülük a túlélők azonnal belekezdtek a sérültek ellátásába a fellángoló tűz és a sűrű füst ellenére. Sokan úgy gondolják, hogy az orvostanhallgatók jelenléte miatt sikerült sokaknak megmenekülni, a gépen azonban, ahogy azt írtuk, egy férfi kivételével mindenki meghalt.

Hogyan élte túl Viswashkumar Ramesh a szerencsétlenséget?

Repülőgép-balesetek viszonylag gyakran történnek (bár statisztikák szerint még mindig ez a legbiztonságosabb közlekedési mód), de olyan eset, hogy egy nagy veszteségekkel járó, tehát több mint 100 fő halálát okozó balesetben csak egyetlen ember éli túl a katasztrófát, ritkán következik be, és az is rendkívül ritka, hogy egy gép szinte azonnal a felszállás után rögtön le is zuhan. Az amerikai Északkeleti Egyetem leírása szerint a történelem folyamán csak nyolc esetben volt egy túlélője egy száz főt meghaladó számú halálos áldozattal járó légi balesetnek, az elmúlt évekből pedig kiemeltek egy 2009-es és egy 2018-as szerencsétlenséget - előbbi során egy 12 éves lány menekült meg, miközben 152-en elhunytak, a második esetben egy 19 éves nő élt túl egy 112 életet követelő zuhanást. Az egyetem szakértő segítségével járt utána, vajon mi kellett ahhoz, hogy Ramesh megmeneküljön ebben a helyzetben.

Stephen Wood, klinikai professzor szerint a túlélés ilyen esetben sok tényezős egyenlet, amiben szerepet játszik a jármű pozíciója, hogy milyen szögben csapódik be a gép, az utas testének helyzete, az öv használata, a törmelék mennyisége és természetesen az is, hogy mennyire gyorsan kap segítséget, vagy milyen gyorsan tudja elhagyni a járművet. Ramesh, a kórházi ágyán adott interjúban arról beszélt, hogy a gép elülső része, ahol ő is ült, különvált a hátsó résztől, és a kollégium földszintjére érkezett, ahol a gép leszakadó kijárati ajtaján át szabad utat talált kifelé, míg a másik oldalon egy fal eltorlaszolta a kijáratot mások elől. A gép hátsó része ki is gyulladt, a férfinak viszont volt ideje elhagyni a gépet, csak a bal karja égett meg részlegesen. Ramesh a 11A helyen foglalt helyet, a vészkijárat közelében, ami ideális pozíciónak tűnhet, de igazából kockázatos hely, mivel közel van az üzemanyagtartályhoz.

“Ez valójában veszélyesebb hellyé teszi ebben a típusú ütközésben”

- magyarázta Wood - “A túlélési ráta alacsony.”

A szakértő szerint lehetséges, hogy létrejött egy úgynevezett “túlélési zseb”, ahol az életben maradás esélyei nagyobbak, mint más területeken, mivel itt sem a becsapódás ereje, sem a kialakuló tűz, vagy a jármű rongálódása és a struktúra összeomlása nem veszélyezteti annyira az itt tartózkodót a körülmények “szerencsés” együttállásának köszönhetően. Ramesh megmenekülését segítette az is, hogy a géptest olyan módon szakadt szét, ami nem károsította nagyon azt az üléssort, ahol a férfi foglalt helyet.

Alapvetően azonban Wood egy dolgot emel ki, mint fontos faktort a túlélésben: a szerencsét.

“A megmenekülés esélye egy ilyen természetű becsapódásban rendkívül alacsony. Úgy gondolom, hogy a szerencse az ő oldalán állt.”

- véli a professzor.

Ehhez hasonló véleményen van Guido Carim Junior, a Griffith Egyetem repüléstani oktatója és kutatója is. Szerinte egy ilyen eset láttán nehéz elkerülni a hitetlenkedés érzését, elvégre a 21. században vagyunk, és az egyik legfejlettebb személyszállító repülőgéppel történt a tragédia, aminek építése során figyelembe vették a korábbi balesetek tanulságait is.

“Arra alapozva, amit egyelőre tudunk, a szakértői véleményem, hogy nincs jobb magyarázatunk rá, mint szerencsének vagy csodának hívni” Ramesh megmenekülését

- írta Carim Junior a Conversationön megjelent cikkében. A gép fekete dobozait már megtalálták, de a hivatalos vizsgálatok hónapokig tartanak majd, ezért az előzetes jelentésre a baleset okát illetően még várni kell.

(Fotó: Central Industrial Security Force//Anadolu via Getty Images, Raju Shinde/Hindustan Times via Getty Images)

Előfordult a valóságban, hogy egy utas vette át egy utasszállító repülőgép irányítását? Katasztrófafilmek visszatérő motívuma, hogy a pilóták elájulnak/meghalnak, így egy utasnak kell átvennie a gép irányítását, aki aztán a földi irányítás utasításai alapján biztonságosan landol a reptéren. Na de történt-e ehhez hasonló dolog a valóságban?