Így robbantsuk fel a Jupitert!
2021 / 02 / 25 / Felkai Ádám
Így robbantsuk fel a Jupitert!
A Jupiter a Naprendszerben a központi csillagunktól számított ötödik bolygó, és messze ez rendszerünk leghatalmasabb planétája: a tömege két és félszerese az összes többi bolygó együttes tömegének.

Ugyanakkor hiába a méret, egy igazi pöffeszkedő alakról beszélünk: a Jupiter gázóriás, vagyis nagyjából 90 százalékban hidrogénből áll, míg a tömegének a maradék 10 százalékát hélium teszi ki. Na de az iskolából, valamint a való életből is ismerős lehet, hogy a gáz bizony igencsak gyúlékony, tehát kérdés, hogy fel tudnánk-e valahogy robbantani ezt a planétát. Ilyesmire egyébként két okból is vetemedhetünk: egyrészt csak a puszta öröm miatt, másrészt pedig hogy új Földet alakítsunk ki magunknak. A Naprendszerben ugyanis a Marson kívül is akadnak a Földre emlékeztető égitestek, például a Jupiter holdja, az Európa, valamint a Szaturnusz holdja, a Titán. Sajnos azonban mind a kettő elég hideg, a Nap melege odáig már nem igazán ér el. Vagyis lehetséges-e, hogy a Jupitert alakítsuk nappá?

Induljunk a legkisebb eszköztől, az Irinyi János okán a magyar szívnek amúgy is oly kedves gyufától! Mindenki, aki gyújtott már be gáztűzhelyt, tudhatja, hogy ez a kis eszköz csodákra képes. Ugyanakkor két dolgot kell szem előtt tartanunk: a földgáz szénhidrogén alapú gázok gyúlékony elegye, tehát nem tisztán csak hidrogénből vagy héliumból áll. Másrészt magát az égést a légköri oxigén táplálja. Az első feltétel nem probléma, hiszen a hidrogén is „elégethető”, ez a kémia órákról ismerős durranógáz kísérletből derenghet fel. A folyamat képlete a következő:

2 H2 + O2 → 2 H2O

Magyarán a hidrogén és az oxigén 2:1 térfogatarányú gázkeverékének robbanása után égéstermékként megjelenik a víz. Ebben az esetben tehát felrobbantanánk a Jupiter légkörét, és az abban található hidrogént vízzé alakítanánk. Azonban akad egy kis probléma (pontosabban kettő): a Jupiteren ehhez a reakcióhoz nincs elég oxigén. A Jupiter tömege körülbelül 318 Föld tömegének felel meg, és ennek körülbelül a 90 százaléka tehát a reakcióhoz szükséges hidrogén, ami nagyjából 286 Föld tömege. A relatív atomtömegeteket és a fenti képletet figyelembe véve kiszámítható, hogy tömegében nyolcszor annyi oxigénre van szükségünk a reakcióhoz, mint hidrogénre. Vagyis 8-szor 286 egyenlő 2288 Földtömegnyi oxigén kellene. Ráadásul ha valahogy mégis képesek lennénk elegendő oxigént odaszállítani, azzal sem egy újabb napot gyújtanánk a rendszerünkben, hanem a Jupitert alakítanánk óceánbolygóvá a legjobb esetben is.

Szerencsére azonban ott az a sok szép hidrogén. A Napban például épp a hidrogén alakul héliummá magfúzió segítségével, és ez táplálja központi csillagunkat. Be tudjuk-e indítani valamiképp ezt a reakciót a Jupiteren? Hogy a kérdésre válaszoljunk, vizsgáljuk meg, hogy egyáltalán miként működik a Nap! A Nap vagy bármely csillag kialakulásának lényege az irdatlan tömeg, ami miatt a gravitáció összeomlasztaná az égitestet, de épp ez a hatalmas nyomás indítja be az említett reakciót, mely során a hidrogén héliummá alakul, amely a gravitációs erővel ellentétesen hat. Egy csillag tehát addig van egyensúlyban, míg ez a két erő kiegyenlíti egymást, máskülönben vagy felrobban vagy önmagába zuhan. Tehát egy csillag esetén a tömeg az egyik legfontosabb tényező.

Ezen a ponton érdemes kitérni a barna törpékre, amelyek olyan égitestek, amik már-már képesek voltak csillaggá alakulni, csak ehhez nem volt elég nagy a tömegük. A keletkezési modellek alapján a barna törpék magjában beindult ugyan a magfúzió, de ez nem a hidrogén, hanem lítium- vagy deutériumfúzió volt, amihez kisebb tömeg is elég. Ez a kisebb tömeg pedig legalább a Jupiter tömegének a 13-szorosa. Egy valamirevaló, a Naphoz hasonló csillaghoz pedig a Jupiter tömegének a 80-szorosára lenne szükség. Vagyis a Jupiterre hiába lövünk ki atombombát (ami a természetes, következő lépcsőfok a gyufa után), attól még se a légköre nem gyullad fel (oxigén híján), se nem alakul nappá azáltal, hogy valahogy bepöccintettük a légköri hidrogén magfúzióját. Ezt egyedül úgy tudnánk elérni, ha valahogy 80-szorosára növelnénk a Jupiter tömegét.

Tegyük fel, hogy a fenti válaszok okozta csalódottság, valamint a rengeteg matek, kémia, fizika és csillagászat kiváltotta frusztráció keveréke menthetetlenül arra sarkal minket, hogy felrobbantsuk a Jupitert! Ebben az esetben két választásunk van, az első pedig, hogy tiszta munkát végzünk. Ehhez meg kell ismerkednünk egy új fogalommal, a gravitációs kötési energiával, ami az ahhoz szükséges energia, hogy az égitestet űrhulladékká (porrá és gázzá) alakítsuk. Ebben az esetben a Jupiter nem fog felrobbanni, mint az Alderaan, hanem csak „elpárolog”. Az ehhez szükséges energiát ki is számították, ez 2-szer 10 a 36-odikon Joule a Jupiter esetén. A jó hír, hogy egy ilyen sebészi beavatkozást követően nem is igazán érzékelnénk semmit rövidtávon a Földön. Volt Jupiter, nincs Jupiter, de az élet megy tovább. Némi hatása azért lenne a bolygó eltűnésének a többi planéta mozgására, de ez sem lenne igazán jelentős, mivel a pályákat amúgy is a Nap gravitációja alakítja ki elsősorban. Hosszútávon azonban sokkal több aszteroida és egyéb objektum csapódna a Földbe, amiket a Jupiter eddig pajzsként kivédett.

A piszkos meló pedig a Jupiter szabályos felrobbantása a Halálcsillaggal valódi, Alderaan-stílusban. Ehhez azonban már hat nagyságrenddel több energia szükséges, és ekkor a Földet is erősebb sugárzás éri el, amely a Napsugárzásnál millió Celsius-fokkal lenne melegebb. Természetesen időben nem tartana hosszan, de ahhoz így is elég lenne, hogy a bolygónk felszínén minden (és mindenki) elpárologjon. Aki egyébként szeret bolygókat építeni és rombolni, annak nagyon ajánlják a Steamen elérhető Universe Sandbox című játékot – nem a legtudományosabb, de többek szerint is remek móka.

(Kép: Pixabay)

További cikkek a Rakétán:

Milyen gyorsan és hogyan halnánk meg a naprendszerünk bolygóin szkafander nélkül? Az űrben barátságtalan körülmények uralkodnak. A naprendszerünk bolygóin pedig még annál is barátságtalanabbak. Kérdés, hogy csúcstechnológiájú védőöltözet nélkül melyik planéta felszínén milyen gyorsan halnánk meg. És miként festene a keserves vég?

Magyar tudós vezette csapat fejtette meg a barna törpék egyik titkát Nem kizárólag azért fontos a felfedezés, mert így kicsit többet tudunk ezekről a nehezen bekategorizálható égitestekről, de ráadásul az alkalmazott tudás és technológia a naprendszeren kívüli bolygók kutatásában is fontos lehet.

Olyan kép készült a Jupiterről és a holdjairól, hogy azt hitték, hamisítvány A képet a Földön készítették idén nyáron, és nem csak a Jupiter, de a holdjai is remekül látszódnak rajta.


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.