Magyar tudós vezette csapat fejtette meg a barna törpék egyik titkát

2021 / 01 / 16 / Felkai Ádám
Magyar tudós vezette csapat fejtette meg a barna törpék egyik titkát
Nem kizárólag azért fontos a felfedezés, mert így kicsit többet tudunk ezekről a nehezen bekategorizálható égitestekről, de ráadásul az alkalmazott tudás és technológia a naprendszeren kívüli bolygók kutatásában is fontos lehet.

A barna törpe rejtélyes égitest, amiről nehezen eldönthető, hogy bukott csillag vagy szuperbolygó, mivel tulajdonságaik alapján a csillagok és a bolygók közé lehet őket besorolni. Ennek oka, hogy bár méretükben hasonlítanak a Jupiterhez hasonló gázóriásokra, ám tömegüket tekintve legalább 13-szor nagyobbak annál. Ekkora tömeg pedig elég ahhoz, hogy a magjukban beinduljon a magfúzió, és így saját fényt bocsássanak ki. Ez a magfúzió azonban nem hidrogén, hanem lítium- vagy deutériumfúzió, amihez tehát már a Jupiter tömegének tizenháromszorosa is elég – ezért jelöli ki ez az alsó határukat. A csillaggá váláshoz azonban stabil hidrogén-hélium magfúzióra van szükség, amihez arra van szükség, hogy az égitest magjában a hőmérséklet a 3 millió kelvint meghaladja. Ehhez azonban már a Jupiter tömegének a nyolcvanszorosára, a mi Napunk tömegének legalább 8 százalékára lenne szükség: a barna törpék tömege azonban ezt nem éri el.

Most viszont kicsit több derült ki a barna törpék légköréről, miután egy csapat tudós tanulmányozta a hozzánk legközelebbi barna törpét, a Luhman 16B-t a TESS űrtávcsővel. A csillagászok arra jutottak, hogy a barna törpe atmoszféráját nagy sebességű, globális szelek uralják, amelyek a földi légáramlási rendszerre emlékeztetnek. A légmozgásnak ez a cirkulációja határozza meg a felhőzet eloszlását a légkörben, és ennek köszönhető, hogy a barna törpe csíkos lesz. Az Arizonai Egyetem kutatását Dr. Apai Dániel, magyar származású tudós vezette.

Ahogy a barna törpékről fentebb írtuk, ezek kezdetben saját fényt bocsátanak ki, majd fokozatosan elhalványodnak, ahogy nem tudnak csillaggá válni. Emiatt aztán nehéz is megtalálni őket, megfigyelni pedig még nehezebb – hiszen nem létezik olyan távcső, amellyel vizuálisan láthatnánk ezen égitestek légkörét. Az Apai által vezetett csapat azonban most egy új technikát vetett be, aminek köszönhetően sikerült megállapítani, hogy a barna törpék légköre rettenetesen emlékeztet a Jupiterére: vagyis nagy sebességű szelek mozognak a barna törpe egyenlítőjével párhuzamosan. Ez a légmozgás pedig újraosztja a bolygó forró belsejéből előszökő hőt. Illetve a sarki régiókat – szintén a Jupiterhez hasonlóan – légörvények uralják. Egyébként bizonyos légköri modellek már megjósolták, hogy a barna törpék atmoszférája így működik. Apai úgy nyilatkozott, hogy annak felfedezése, hogy miként fúj a szél, és osztja szét a hőt, segít megérteni a barna törpék klímáját, hőmérsékleti csúcspontjait, illetve úgy általában a hasonló égitestek evolúcióját.

Az Apai által vezetett csapat a NASA TESS űrtávcsöve segítségével tanulmányozta a hozzánk két legközelebbi barna törpét: a Luhman 16 A és B tőlünk mindössze 6 és fél fényév távolságra található. A Luhman 16 A tömege a Jupiterének a 34-szerese, míg a jelen kutatás fókuszában álló Luhman 16 B tömege 28-szorosa a Jupiterének, és olyan 816 Celsius fokkal forróbb is annál. A TESS-t eredetileg exobolygók megfigyelésére tervezték, de Apai szerint a távcső által begyűjtött rengeteg adat információval szolgált a barna törpékről is. A csapat által fejlesztett algoritmusok segítségével pedig nagyon precíz méréseket lehetett végezni az égitestek keringése okozta fényerősség-változások alapján.

Ezen mérések segítségével pedig lehetőség nyílt a légkör egyfajta durvább feltérképezésére. Ennek a technológiának a segítségével pedig a jövőben akár nehezen látható, más csillagrendszerek Földhöz hasonló bolygói is feltérképezhetőekké válhatnak. Apai csapata a jövőben tovább tanulmányozza a felhőket, viharrendszereket, melyek a barna törpéken, és egyéb exobolygókon találhatóak, hogy tovább mélyítsük tudásunk a Naprendszerünkön kívül előforduló légköri rendszerek működéséről.

(Címlapkép/nyitókép: wikipedia)

Ez is érdekelhet:

Egyre gyorsabban mozognak a trópusi ciklonok, és ez még csak a jéghegy csúcsa A klímaváltozás miatt több viharra kell számítanunk, plusz most úgy tűnik, hogy azok nem csak gyakoribbak, de gyorsabbak is, sőt bizonyos esetben akár földrengést is okozhatnak. Na de mi is pontosan a viharrengés, és hogyan tehet keresztbe a védekezésnek az 5G?

Miért tűnt el a víz a Marsról? A Mars egykor talán a Földhöz hasonló, nedves bolygó lehetett. Mára azonban a felszíni vizei eltűntek, és ha maradt a planétán víz, azt a föld alatt érdemes keresni. De mi történt a Mars vizével? A tudósok valószínűleg megtalálták a választ erre a rejtélyre.

Valami nagyon furcsa dolog történik a Mars légkörével Kutatók a Curiosity marsjáró Gale-kráterben három marsi év során végzett méréseit elemezték, ám meglepetésükre az oxigénszint a várthoz képest teljesen másképp alakult.


A kutatók szerint a féreglyukak folyamatosan megváltoztatják a valóságunkat titokban
A kutatók szerint a féreglyukak folyamatosan megváltoztatják a valóságunkat titokban
Mikroszkopikus méretű féreglyukak lehetnek a megoldásai a kozmológia jelenleg legfontosabb rejtélyeinek – ezek az apró téridőbeli struktúrák ugyanis segíthetnek megmagyarázni, hogy miért kezdett el gyorsulni az univerzum tágulása.
1111 napot töltött az űrben egy orosz űrhajós, de egy rekordot még így sem döntött meg
1111 napot töltött az űrben egy orosz űrhajós, de egy rekordot még így sem döntött meg
Oleg Kononyenko szeptember 23-án tért vissza a Földre, miután több mint egy évig tartózkodott egyhuzamban a Nemzetközi Űrállomáson.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.