A barna törpe rejtélyes égitest, amiről nehezen eldönthető, hogy bukott csillag vagy szuperbolygó, mivel tulajdonságaik alapján a csillagok és a bolygók közé lehet őket besorolni. Ennek oka, hogy bár méretükben hasonlítanak a Jupiterhez hasonló gázóriásokra, ám tömegüket tekintve legalább 13-szor nagyobbak annál. Ekkora tömeg pedig elég ahhoz, hogy a magjukban beinduljon a magfúzió, és így saját fényt bocsássanak ki. Ez a magfúzió azonban nem hidrogén, hanem lítium- vagy deutériumfúzió, amihez tehát már a Jupiter tömegének tizenháromszorosa is elég – ezért jelöli ki ez az alsó határukat. A csillaggá váláshoz azonban stabil hidrogén-hélium magfúzióra van szükség, amihez arra van szükség, hogy az égitest magjában a hőmérséklet a 3 millió kelvint meghaladja. Ehhez azonban már a Jupiter tömegének a nyolcvanszorosára, a mi Napunk tömegének legalább 8 százalékára lenne szükség: a barna törpék tömege azonban ezt nem éri el.

Most viszont kicsit több derült ki a barna törpék légköréről, miután egy csapat tudós tanulmányozta a hozzánk legközelebbi barna törpét, a Luhman 16B-t a TESS űrtávcsővel. A csillagászok arra jutottak, hogy a barna törpe atmoszféráját nagy sebességű, globális szelek uralják, amelyek a földi légáramlási rendszerre emlékeztetnek. A légmozgásnak ez a cirkulációja határozza meg a felhőzet eloszlását a légkörben, és ennek köszönhető, hogy a barna törpe csíkos lesz. Az Arizonai Egyetem kutatását Dr. Apai Dániel, magyar származású tudós vezette.

Ahogy a barna törpékről fentebb írtuk, ezek kezdetben saját fényt bocsátanak ki, majd fokozatosan elhalványodnak, ahogy nem tudnak csillaggá válni. Emiatt aztán nehéz is megtalálni őket, megfigyelni pedig még nehezebb – hiszen nem létezik olyan távcső, amellyel vizuálisan láthatnánk ezen égitestek légkörét. Az Apai által vezetett csapat azonban most egy új technikát vetett be, aminek köszönhetően sikerült megállapítani, hogy a barna törpék légköre rettenetesen emlékeztet a Jupiterére: vagyis nagy sebességű szelek mozognak a barna törpe egyenlítőjével párhuzamosan. Ez a légmozgás pedig újraosztja a bolygó forró belsejéből előszökő hőt. Illetve a sarki régiókat – szintén a Jupiterhez hasonlóan – légörvények uralják. Egyébként bizonyos légköri modellek már megjósolták, hogy a barna törpék atmoszférája így működik. Apai úgy nyilatkozott, hogy annak felfedezése, hogy miként fúj a szél, és osztja szét a hőt, segít megérteni a barna törpék klímáját, hőmérsékleti csúcspontjait, illetve úgy általában a hasonló égitestek evolúcióját.

Az Apai által vezetett csapat a NASA TESS űrtávcsöve segítségével tanulmányozta a hozzánk két legközelebbi barna törpét: a Luhman 16 A és B tőlünk mindössze 6 és fél fényév távolságra található. A Luhman 16 A tömege a Jupiterének a 34-szerese, míg a jelen kutatás fókuszában álló Luhman 16 B tömege 28-szorosa a Jupiterének, és olyan 816 Celsius fokkal forróbb is annál. A TESS-t eredetileg exobolygók megfigyelésére tervezték, de Apai szerint a távcső által begyűjtött rengeteg adat információval szolgált a barna törpékről is. A csapat által fejlesztett algoritmusok segítségével pedig nagyon precíz méréseket lehetett végezni az égitestek keringése okozta fényerősség-változások alapján.

Ezen mérések segítségével pedig lehetőség nyílt a légkör egyfajta durvább feltérképezésére. Ennek a technológiának a segítségével pedig a jövőben akár nehezen látható, más csillagrendszerek Földhöz hasonló bolygói is feltérképezhetőekké válhatnak. Apai csapata a jövőben tovább tanulmányozza a felhőket, viharrendszereket, melyek a barna törpéken, és egyéb exobolygókon találhatóak, hogy tovább mélyítsük tudásunk a Naprendszerünkön kívül előforduló légköri rendszerek működéséről.

(Címlapkép/nyitókép: wikipedia)

Ez is érdekelhet:

Egyre gyorsabban mozognak a trópusi ciklonok, és ez még csak a jéghegy csúcsa A klímaváltozás miatt több viharra kell számítanunk, plusz most úgy tűnik, hogy azok nem csak gyakoribbak, de gyorsabbak is, sőt bizonyos esetben akár földrengést is okozhatnak. Na de mi is pontosan a viharrengés, és hogyan tehet keresztbe a védekezésnek az 5G?

Miért tűnt el a víz a Marsról? A Mars egykor talán a Földhöz hasonló, nedves bolygó lehetett. Mára azonban a felszíni vizei eltűntek, és ha maradt a planétán víz, azt a föld alatt érdemes keresni. De mi történt a Mars vizével? A tudósok valószínűleg megtalálták a választ erre a rejtélyre.

Valami nagyon furcsa dolog történik a Mars légkörével Kutatók a Curiosity marsjáró Gale-kráterben három marsi év során végzett méréseit elemezték, ám meglepetésükre az oxigénszint a várthoz képest teljesen másképp alakult.