A nyolcvanas évek amerikai filmjeiben gyakran találkozhatunk a kis irodai fülkék látványával, melyekben iratokból, valamint felesleges cuccokból épített tornyok között elveszve lógatja a lábát a dolgozó, amíg rá nem szól a főnök, hogy ideje lenne már talán dolgozni is.

Az egymástól félig-meddig elszeparált kabinok a lehető legrosszabb megoldásnak tűnhetnek egy irodista számára: nem adnak lehetőséget a teljes egyedüllétre és koncentrációra, hiszen folyamatosan beszűrődnek a zajok és bármikor átkukucskálhatnak a kollégák, de nem is nyújtják a szabadság és a többiekkel való egység érzését, mivel mégiscsak egy kijelölt, szűkös, részben zárt térben kell dolgozni.

A modern irodadizájn teljesen más irányba mozdult, bizonyos helyeken inkább hasonlít egy játszótérre, mint komoly felnőtteknek való munkahelyre, egy Google irodában például elképzelhetetlen a tradicionális megoldásoknak akár a morzsája is, helyette fotelek, babzsákok, futópadok és relaxáló helyiségek találhatóak mindenhol. De a YouTube irodájában is láthatunk csúszdát, és például a Facebook is általában egy nagy nyitott térbe helyezi a dolgozóit. Az ilyen egyterű megoldások a szűk kis magánszférjából voltak hivatottak kiszabadítani a magányos szellemi munkást, aki, immár szabadon csatlakozva társaihoz, örömmel beszélheti meg velük a napi feladatokat folyamatos brainstormingolás közben, ezzel is növelve a kreativitást (és a profitot).

A boldog dolgozó a jó dolgozó, ehhez pedig szabad mozgástérre van szüksége.

Az elképzelés azonban a valóságba áthelyezve nem feltétlenül fest úgy, mint ahogy azt megálmodták, a nyitott tér ugyanis folyamatos zajjal és ebből következő stresszel jár, ami rontja a koncentrációt, azonkívül, mint kiderült, az embereknek igenis szükségük van a magánszférájuk magányára a produktív munkához. A Humanyze, szervezeti analitikai szoftvercég, mely abban segít a vállalatoknak, hogy jobban megértsék a dolgozóik interakcióit és kapcsolatait, 2008-tól 2012-ig figyelte egy nagy (meg nem nevezett) technológiai cég alkalmazottait, akiknek át kellett térnie az otthoni munkára. Úgy találták, a ilyen típusú beosztásban dolgozó emberek egymás közti kommunikációja 80%-kal esett vissza, és a projektjeik 17%-ában egyáltalán nem beszéltek egymással. Noha az otthoni munka nagyobb időbeli rugalmasságra ad lehetőséget, a csapattagokkal való interakció hanyatlása egyértelműen nem előnyös a közös feladatok, és nagyobb célok elérése szempontjából.

Az ezzel tökéletesen ellentétes megoldás, a mindenkit egy, közös légterű irodába való beterelés sem vezet azonban sok jóhoz: miután a Humanyze vezérigazgatója, Ben Waber és a Harvard Business School professzora, Ethan Bernstein viselhető kiegészítőkkel, okosórákkal és szenzorokkal fegyverezte fel egy Fortune 500-as cég munkásait, megállapították, hogy, amikor a cég átállt a fülke beosztásból a nyitott terű irodára, a dolgozók nemhogy nem többet, hanem 70%-kal kevesebbet beszéltek szemtől szembe egymással. Ehelyett áttértek a digitális kommunikációra, e-mailekre, sms-ekre.

A kutatók ezt a filozófus, Denis Diderot kifejezésével a "negyedik fal" kialakulásával magyarázzák. Diderot szerint ahhoz, hogy egy színész jól játszon és ne zökkenjen ki szerepéből, el kell feledkeznie a közönségről, mintha a függöny, a negyedik fal, még mindig ott lenne közte és a nézők között. Az egyterű munkahelyeken ezt a negyedik falat ösztönösen húzzák fel az emberek és a kollégák egymás izoláció iránti igényét, a saját tapasztalatukból kiindulva, elkezdik tiszteletben tartani.

Ahol viszont mindenkinek nehéz megtalálni a megfelelő izolációhoz szükséges feltételeket, az a zajos és kaotikus otthoni környezet.

A jelenlegi helyzetben sok olyan ember is belekényszerült az otthonról való dolgozás vagy tanulás helyzetébe, akinek nincs meg erre a megfelelő élettere. Az igaz, hogy a Humanyze következtetése, miszerint a távoli munkában dolgozók között kommunikációs szakadék kezd tátongani egy idő után, ma már nem feltétlenül állja meg a helyét, hiszen rengeteg eszköz áll a rendelkezésünkre a kapcsolattartásra (a Zoom bevételei már tavaly tavasszal, a lezárások kezdetén megduplázódtak az előző évhez képest, és 328 millió dollárral zárták az első negyedévet), de a "negyedik fal" felhúzásának nehézségeivel sokan nehezen tudnak megbirkózni. A home office tulajdonképpen egyterű irodát jelent, csakhogy nem csak a kollégáinkkal, hanem a gyerekkel, kutyával, papagájjal és egy-egy hangosabb szomszéddal is osztozunk rajta.

Visszasírhatjuk az open space irodák mennyei nyugalmát, és nosztalgiával gondolhatunk a szűkös kis kabinok régmúlt idejére.

A fogyasztói igények változását azonban még időben észlelte egy japán cég, a Think Lab, és olyan terméket dobott a piacra, amely keleti egyszerűséggel oldja meg a problémáinkat. A HOME nevű termékük tulajdonképpen egy otthoni irodai fülke, melyet a lakás bármely pontján felállíthatunk és kész is a saját, különbejáratú kis dolgozónk. Az újrahasznosított papírból és fából álló egységet origamiszerűen kell kihajtogatni, és igaz ugyan, hogy a zajok ellen pont úgy nem véd, mint a sokat szidott nyolcvanas évekbeli kabinok, de mégis a szeparáció érzetet adja.

A cég felmérést végzett a használók körében az általuk kifejlesztett JINS MEME okosszemüveggel, mely a beépített szenzorokon át méri viselője koncentrációjának szintjét. A vizsgálat szerint a fülkében dolgozók koncentrációszintje 93%-kal nőtt az átlagos környezetben dolgozókhoz képest. A mini-iroda 15 000 jenbe, 42 300 forintba kerül, ami nem olyan kevés ahhoz képest, hogy a szeparációt tulajdonképpen két paravánnal is meg lehet oldani, de a Think Lab fülkéje hordozható, és sokkal kényelmesebben felállítható, mintha az egész íróasztalt kellene áthurcolnunk oda, ahol éppen dolgozni akarunk.

Ha beköszönt az "új normális" ideje, vagyis a jelenlegi átmeneti változások, köztük a home office is, végérvényesen velünk maradnak, akkor minden megoldás jól jöhet, amely elősegíti a könnyebb munkavégzést. A marylandi GTM Architects építésze, Luke Olson úgy látja, a lezárások óta nagyon megnőtt a kereslet a hangszigetelő megoldások iránt.

"Sok megkeresés érkezik hozzánk a zajcsökkentéssel kapcsolatban"

- mondta a Bethesda magazinnak. A zajszűrős fülhallgatók is megoldást jelenthetnek a kaotikus környezetben, de a Think Lab még ennél is tovább megy, és a jövőben piacra dobja a kabinhoz tartozó hangulatvilágítást és az aromaolajokat is, melyek szintén a koncentrációt segítik. A fülkék pedig pedig reneszánszukat élhetik, immár nem csak az irodában, hanem otthon is és ez talán végre felmenti őket rossz hírük alól, hiszen eredetileg, 1964-ben feltalálója, Robert Propst, nem nyúlketrecnek, hanem modern, újszerű, motiváló hatású munkaállomásnak szánta az Action Space-re keresztelt kockákat.

(Fotó: Wikimedia Commons, Pixabay, ThinkLab)

További cikkek a Rakétán:

Beköszöntött a home office forradalma? A karantén és a kényszerű otthoni munkavégzés okozta speciális helyzet értelmezése, a tapasztalatok hasznosítása óriási felelősséget ró a szervezetek vezetőire és a kutatókra: a következő hónapokban a megélt veszteségek kompenzálása, az előnyök számbavétele, továbbvitele, beépítése lehet a fő cél. Az irodai környezet változásait elemezte Frankó Luca, az ELTE PPK kutatója.
Évek kellettek volna hozzá, most néhány hónap alatt beköszöntött a digitális világ Sokkal többet vagyunk otthon, jobban figyelünk az egészségünkre és kevesebbet érintkezünk más emberekkel - a március óta tomboló Covid19-járvány számos változást hozott magával, ami a legerőteljesebben abban nyilvánult meg, hogy soha nem látott mértékben pörgött fel a digitalizáció.
Mostantól mindig otthonról dolgozunk? Ezt mondja a Google és a Facebook A két vezérigazgató, Mark Zuckerberg és Sundar Pichai is elárulta a terveit.