A World Trade Center komplexuma elleni első terrortámadást még sikerült átveszelniük az ikonikus ikertornyoknak: mikor 1993 február 26-a kora délutánján egy iszlamista szélsőséges csoport, Ramzi Yousef vezetésével 590 kilónyi, karbamid-nitrát tartalmú bombát robbantott az északi-torony parkolójában, az eredeti tervvel ellentétben nem dőltek össze az épületek, csak egy hatalmas üreg keletkezett a parkoló helyén. A támadás hat ember életébe került, de így is csak előjátékként szolgált a nyolc évvel később bekövetkező sokkal nagyobb szabású terrorcselekményhez, amelyet Khalid Sheikh Mohammed, Ramzi Yousef nagybátyja készített elő.
A jelenleg Guantanamo Bayben fogva tartott terrorista egyelőre a tárgyalására vár, amely még mindig nem kezdődött meg, bár az ügyet már újra elővették. Kedden, hosszú idő után először, Khalid Sheikh Mohammed megjelent a bíróságon, de a tárgyalás időpontját ekkor még nem tűzték ki. Az NBC News elmondása szerint a hosszú várakozás nem utolsósorban a vádlottakat és az ügyet körülvevő rendkívüli titoktartási szabályoknak köszönhető, ami miatt az ügyvédek csak korlátozott mértékben férnek hozzá a szükséges információkhoz.
A New York látképéhez szervesen hozzátartozó épületek rombadöntése körül azóta is sok a kérdőjel és nem csak politikai értelemben, a repülőgépek becsapódása utáni történések is több összeesküvés-elméletnek adnak kifogyhatatlan alapanyagot. A kétkedők problémája a következő (volt): vajon miért nem dőltek el azonnal a tornyok az ütközés után, miért tartott olyan sokáig, mire az épületek szerkezete végül megadta magát és miért dőlt össze a World Trade Center 7 is, mikor abba az épületbe nem csapódott semmi?
Egyes elképzelések szerint történt egy második támadás is, egy bomba robbant a tornyok belsejében,
méghozzá a mélyállam megbízásából, mivel az egész eseményt ők tervelték ki. A hatósági jelentések azonban tisztázták a helyzetet egy 2002-ben és egy 2005-ben kiadott dokumentumban, amelyek megmagyarázták, hogy a tornyok acélból és betonból készített masszív szerkezete ellen tudott állni a repülőgépek erejének, a későbbi összeroskadásért pedig a kialakuló tűz volt a felelős, amelyet a gépek maradék üzemanyaga táplált.
Ahogy a Conversation is írja, a tűz okozta hőmérséklet emelkedés miatt az emeletek alapjának szerkezete kitagult, nyomást gyakorolt az acél tartóoszlopokra, amelyek útjába álltak a további tágulási folyamatnak. A nagy feszültség következtében összeroppanó padlózat végül meggörbítette az oszlopokat és zuhanás után magával rántotta az alatta elhelyezkedő többi emeletet is. A vizsgálatok konklúziója szerint a World Trade Center 7 összeomlása hasonló módon zajlott le, az az épület is a szétrepülő romok miatt kialakuló, szétterjedő tűz áldozata lett.
A tornyok helyén és környékén, a Ground Zero-nál 99 napig égtek a lángok, az oltási és takarítási műveletek után azonban hamarosan építési munkálatok kezdődtek és az épületcsoport legmagasabb tagját, az eredetileg Freedom Towerre keresztelt One World Trade Centert 2014 november 3-án meg is nyitották a nagyközönség előtt. A tervezett hat toronyból négy már készen van és az építkezésért felelős üzletember, a kilencven éves Larry Silverstein tovább folytatja a munkát.
"Még mindig nem vagyunk készen. De mivel még csak 90 éves vagyok, nem kell sietni. Rengeteg időnk van."
- nyilatkozta nemrégen a Reutersnek.
Egyelőre még nem lehet tudni, hogy mennyi időbe fog telni a World Trade Center 2 megépítése, melyet valószínűleg a híres építész, Norman Foster cége fog megtervezni, de addig is kaphatunk egy kis ízelítőt abból, hogy az eddigi munkák hogyan zajlottak le, valamint azt is nyomon követhetjük, hogy a továbbiakban milyen folyamatok zajlanak majd a helyszínen. Brian Cury a szeptember 11-ei események után néhány nappal telepítette kameráit a helyszínre, hogy a romok alá szorult áldozatok családjai élőben követhessék a mentést. Az Earthcam rendszere végül nem csak a terrortámadás utáni időszakban, hanem az újjáépítés idejére is a helyszínen maradt és azóta is folyamatosan közvetít a történésekről, az elmúlt húsz év pillanatait összesen 100 kameraállásból, 13,3 millió fotón örökítette meg eddig.
Az Earthcam szeptember 8-án kiadta az erről készült time-lapse videót, amelyen végigkövethetjük nem csak a tornyok felemelkedésének, hanem a kameratechnika fejlődésének mozzanatait is, amely a mindössze fél megapixeles kezdeti teljesítménytől mára már 120 000 megapixelig ért el.
(Fotó: Pixabay, Pxfuel, Getty Images/Thomas Nielsson)
További cikkek a témában:
Élő felhőkarcoló génmódosított fából
Helyreállítani az egyensúlyt a digitalizált nagyvárosok és bolygónk erőforrásai között, a fenntartható építészet alkalmazásával: ezzel a céllal adta be pályázatát az az a nyolcfős mérnökcsapat, akik végül elvitték az évente megrendezett eVolo verseny fődíját.
A New York-i Szabadság-szobor titkai
A szobor eredetileg más színű volt, mint most. Ráadásul nem is feltétlen az volt az etnikuma, aminek gondolnánk.
Halálba vezettek a lépcsők a New York-i látványosságon, ezért lehet, hogy örökre bezárják
2019-ben nyílt meg, de már a negyedik ember vetette le magát a mélybe arról a lépcsősorokból álló építményről, amelynek a tervezője szerint nem volt határozott funkciója: az emberek döntötték el, hogy mire használják.