De hova menekülhetünk a világvége elől?

King és Jones elmélete alapján öt olyan ország létezik, amelyek úgymond mentőövet dobhatnak az emberiségnek a civilizáció összeomlása esetén:

Ausztrália, Izland, Írország, Új -Zéland és az Egyesült Királyság.

A fenti országok sok tekintetben különböznek egymástól, egyvalami azonban közös bennük: mindegyik egy-egy szigeten, szigetcsoporton fekszik. A kutatók emiatt alkalmasnak találták őket a védekezésre, hiszen egy szigeten viszonylag könnyű izolálni magunkat a külső veszélyektől. Észak-Ausztrália kivételével ráadásul a megnevezett helyeken elég jó klimatikus viszonyok uralkodnak ahhoz, hogy a túlélést adott esetben még a négy Celsius-fokos felmelegedés sem veszélyeztetné.

King és Jones az ötök közül is kiválasztotta a szerintük legélhetőbb helyet, ami nem más, mint Új-Zéland. Érdekesség, hogy a The Guardian cikke szerint az országra már több szilícium-völgyi üzletember is felfigyelt, és vásárolt telket magának Új-Zélandon. Valószínűleg az ingatlanárak is emiatt indultak hirtelen növekedésnek az elmúlt időszakban.

Izland, Írország és Tasmania ugyancsak alkalmas hely lehet az apokalipszis átvészelésére, Ausztrália többi része azonban már nem. Az Egyesült Királyság esetén az ábra valamivel árnyaltabb, ám a kutatók szerint összességében nem ez a legjobb hely az ország földrajzi tulajdonságai miatt. Hozzátették: az Egyesült Királyság kivételével mindegyik ország esélyét rontja a tény, hogy nincs elegendő olaj. Magyarán még több alternatív energiaforrás kiépítésére lenne szükség ezekben a régiókban. A csapat ezért tanulmányukban egyéb módszereket is felsorakoztat a túlélés esélyeinek növelésével kapcsolatban.

Mit tehetünk egyéni szinten, hogy túléljük a világvégét?

A Popular Mechanics cikke olyan túlélési tippeket ad, amiket mindenkinek érdemes lenne elsajátítania, hogy - amennyire lehet - felkészülten várja a katasztrófát.

Öntsünk szó szerint tiszta vizet a pohárba

Shane Hobel, az amerikai Mountain Scout Iskola munkatársa szerint ha valamilyen környezeti vagy egyéb csapás miatt elmegy a víz, az épületek csőhálózataiban még mindig találhatunk akkora felgyülemlett mennyiséget, amivel egy darabig kihúzhatjuk. De arra is ad tanácsot, hogyan készíthetünk szűrőt a természetben: gyújtsunk tüzet, majd a szenet őröljük porcukor állagúra. Fontos, hogy más hamuját ne használjuk, mert nem tudhatjuk, mit égetett, így fennáll a mérgezés veszélye.

Keressünk egy tartályt, egy műanyagpalack tökéletesen megfelel a célra.

Vágjuk le a palack alját, majd üssünk lyukat a kupakba, és csavarjuk rá az üveg tetejére. Fordítsuk fejjel lefelé az üveget. Rétegezzük néhány centiméter vastag porított szenet az üvegre, majd lassan öntsük rá a rendelkezésünkre álló vizet. A víz lassan átszűrődik, és kicsöpög a kupakból. Ha a lyuk fölé egy kendőt is teszünk, akkor még tisztább vizet kaphatunk.

Mit tegyünk, ha a házunkat lerombolták, az evakuálás pedig egyelőre nem opció

Hobel szerint ilyen esetben egy menedék kialakítása legyen az elsődleges prioritás. Helyezzünk kartont és egyéb anyagokat a talajra, hogy hőszigeteljük magunkat. (Hozzátette: még nyáron is előfordulhat, hogy a talaj hőmérséklete hipotermiás állapotokhoz vezet.) Használjunk ponyvát, takarót, párnát - és bármi erre alkalmas tárgyat - a menedék felépítéséhez.

Egyesek szerint a világ már 2012-ben véget ért, csak nem vettük észre Egy elmélet szerint közel egy évtizede végzetesen instabillá vált az univerzum, ám mi ebből annyit vehetünk csak észre, hogy minden egyre furcsább körülöttünk.

A bázis a lehető legközelebb legyen a talajhoz, és akkor csináltuk jól, ha nem tudunk felülni, amikor már bent vagyunk. A légzéshez szükséges légáramon kívül zárjunk el minden nyílást, ahol a hideg levegő bejuthat. Hobel szerint ilyenkor annyit hőt meg kell spórolnunk, amennyit csak tudunk, az emberek többsége azonban rendre megfeledkezik arról, hogy a saját teste is hőforrás. azonban ha követjük a szakértő utasításait, nem lesz szükségünk tűzre.

Mit tegyünk, ha nedves a lábfejünk, és emiatt fázunk?

Hobel javaslata alapján vegyük le cipőnket, húzzunk egy-egy műanyag zacskót a lábfejünkre, majd így bújjunk vissza a lábbelibe. A műanyag felfogja a test által termelt hőt, és bár a lábunk izzadni fog, azaz továbbra is nedves lesz, viszont mégsem fázunk majd.

Hogyan készülhetünk fel egy tűzvészre?

Jonathan Cox, a Cal Fire, Kaliforniai Erdészeti és Tűzvédelmi Minisztérium munkatársa szerint amennyiben egy mód van rá, még a tűzvész időszakának beköszönte előtt el kell távolítani otthonunk különösen gyúlékony anyagait. A kerítés és a száraz növényzet szintén elősegíti a tűz terjedését, mivel

a legtöbb lakóotthon a kipattanó parazsak miatt kap lángra.

Shane Hobel szerint, ha tűz üt ki körülöttünk, és nem látunk menekülési útvonalat, akkor nincs túl sok választásunk. Ha mondjuk van egy vízzel teli medence vagy tó a közelünkben, ugorjunk bele, és várjunk. Ellenkező esetben, ha van elég időnk rá, ássunk egy fél vagy egy egy méteres árkot, ami elég hosszú ahhoz, hogy belefeküdhessünk. Áztassunk egy takarót hideg vízbe, tekerjük magunk köré, és feküdjünk az árokba. A művelet kockázatos, de legalább ad némi esélyt a túlélésre.

Hogyan ússzunk nagyobb távot jéghideg vízben?

Kimberley Chambers, nyíltvízi úszó és a hatodik ember, aki valaha teljesítette az Ocean's Seven maratoni kihívást az alábbi dolgokra figyelmeztet: lélegezzünk normál ütemben - még akkor is, ha a fagyos víz olyan érzést kelt, mintha lábbal trappolnának a mellkasunkon. A pánikkal csak értékes energiát pazarlunk; még ha nehéz is, de ne álljunk meg, mert akkor a testhő is azonnal csökkenni kezd; folyamatosan mozgassuk, azaz hajlítsuk be, majd ki ujjainkat a véráramlás stabilizálása érdekében. A kihűlés egyik legelső jele ugyanis a körmök elszíneződése.

Nyilván számos tényezőtől függ, hogy valaki épségben megúszhat-e egy esetleges természeti vagy bármilyen más katasztrófát, a szakértők szerint azonban kellő tudatossággal azonban sokat javíthatunk még a legkilátástalanabbnak tűnő helyzeten is.

(Fotó: Unsplash/ActionVance, Marcus Kauffman)

További cikkek a témában:

A Titanic kapitánya túlélhette a katasztrófát Rejtélyek övezik Edward Smith sorsának körülményeit, ugyanis senki sem tudja biztosra megmondani, hogy a kapitány a többi utassal együtt valóban hullámsírba szállt 1912. április tizennegyedikén.

Önellátó biokabin szélsőséges éghajlatváltozás esetén A spanyol W-LAB kabinlakásait úgy tervezték, hogy azok ellenálljanak a környezeti katasztrófáknak, ezáltal az emberiség túlélheti az egyre szélsőségesebb éghajlati körülményeket.

Hét óra alatt termőfölddé változtatja a sivatagi homokot egy dubaji fejlesztésű technológia Az eljárás során bevonják a homokszemcséket, hogy az olyan hálószerű felületi kötést hozzon létre, ami megakadályozza, hogy a víz és a tápanyagok lejjebb szivárogjanak a növények gyökereitől. A fejlesztők szerint a homok túlélésünk zálogát jelentheti a Földön, sőt akár a Marson is.