David Williams, az Arqit alapító vezérigazgatója közölt egy cikket arról, hogy a kvantum alapú számítástechnika itt toporog a küszöbön, ami azzal is jár, hogy a jelenlegi védelmi protokolljaink a közeljövőben nem fognak érni semmit. Mivel az Arqit éppen kvantum alapú kibervédelemben utazó cég, így Williams úr némileg hazabeszél, de ez nem jelenti, hogy ne lenne igazság a leírtakban. Olyannyira nem, hogy az NIST (National Institute of Standards and Technology) az idén közleményt adott ki arról, hogy a kvantum alapú számítástechnika jelenlegi eredményei is egy olyan jövőt vetítenek előre, ahol különösen nehézkes lesz a titkosítást érintő átállás – mivel a technológia, amint komolyabb mértékben alkalmazhatóvá válik, szinte az összes, jelenleg széles körben alkalmazott nyilvános kulcsú infrastruktúrán úgy fog keresztül hatolni, mint kés a vajon. (Aki részletesebben is elmélyedne mindebben, az itt megtalálja a kormányhivatal publikációját a témában.)

Williams szerint a számítástechnika összes előző forradalma el fog törpülni ahhoz az ugráshoz képest, amit a fejlettebb, kvantum alapú számítógépek megjelenése okoz majd. A terület ráadásul elképesztő dinamikával fejlődik: a Google Sycamore nevű kvantumszámítógépe például végzett olyan számításokat, amelyeknek az IBM Summit-ja, a világ jelenleg legerősebb szuperszámítógépe csak 10 000 év alatt jutott volna a végére. Mindennek előnyéről korábban már mi is írtunk, például a témát alaposabban körüljáró, lenti cikkünkben: legyen szó orvosi vagy gyógyszeripari kutatásokról, tervezésekről, esetleg elképesztően megbízható előrejelzésekről, a kvantumszámítógépek teljesen meg fogják változtatni a jövőnket.

Isten konzolja, a kvantumszámítógép A kvantumfizika már eddig is alaposan felforgatta az életünket, szinte az összes mai elektronikai eszközünk és berendezésünk erre épül és ma is egy kvantumforradalom küszöbén állunk, szám szerint ez lehet majd a második ilyen a történelemben, és korántsem az utolsó.

Ugyanakkor, mint minden technológiának, ennek is akad árnyoldala, például hogy a jelenleg tehát több kritikus (bankolás, vásárlás, kormányzati, titkosított emailváltás) tevékenységünket védő PKI a jövő masinái ellen annyit sem fog érni, mint egy látványosan a monitorra ragasztott jelszó. Habár a technológia alkalmazása előtt igen komoly kihívásokat kell megoldani, a terület – mint arról szó volt – szédítő tempóval fejlődik: a Google említett teljesítménye például két éve történt. Természetesen nem könnyű a kvantumbiteket létrehozni és fenntartani, mivel szubatomi részecskék manipulálásáról van szó, amihez extrém alacsony hőmérsékletre van szükség. Egyébként épp a hűtés miatt hatalmasak a jelenlegi gépek, illetve rengeteg energiát is fogyasztanak. Viszont egyre több ötlet születik arra, hogy ezeket a problémákat miként lehetne kiküszöbölni, illetve a technológiát hatékonyabbá tenni – legutóbb például az AMD új szabadalmáról írtunk, amely teleportáció segítségével tenné a kvantumszámítógépeket effektívebbé:

Az AMD egyik új szabadalmának része a teleportáció A teleportáció hatékonyabb kvantumszámításokat tehet lehetővé, de nem ez a szabadalom legfontosabb tanulsága.

Visszatérve a titkosításhoz: Williams megemlíti, hogy a jelenleg egyik legelterjedtebb PKI-t, az RSA–2048-at 2000 kvantumbittel elvileg fel lehet törni. Habár a jelenlegi gépek még nem érik el ezt a számítási kapacitást, a fejlődés ütemét tekintve ilyen masinák 10, illetve az optimistább jóslatok szerint akár 5 éven belül megjelenhetnek. Ezek a számítógépek még elég drágák lesznek, ezért első körben a különböző nemzetekhez köthető hackerek fogják bevetni a célpont országok pénzügyi, kormányzati, valamint nemzeti infrastruktúrája elleni támadások során. Viszont ahogy a technológia elérhetőbbé válik, úgy fog egyéb bűnözőkhöz is lecsorogni.

A cikk azzal zárul, hogy a kvantum-támadások ellen kvantum-védelemre van szükség. Különböző kvantum alapú titkosítási technológiákkal létre lehet hozni olyan kulcsokat, amelyeket ezek a gépek nem fognak tudni feltörni. Ezeket a kulcsokat (root source keys) egy kvantum random számgenerátorral állítják elő, és az adatközpontokba Földön történő, digitális terjesztéssel juttatják el. Ugyanakkor már a következő két évben kvantumműholdakat lőnek fel, melyekkel a kulcsok célba juttatása is könnyebbé válik.

(Kép: Pixabay)

További cikkek a témában:

Hogyan lesznek biztonságban az adataink? Kínának vannak ötletei Vang Ji kínai külügyminiszter globális, egységes adatvédelmi keretrendszer ötletével állt elő.

Idén márciusban megnégyszereződött az új generációs bányászvírusok száma. Mit tehetünk ellenük? A bányászvírusok olyan kártékony programok, melyek igyekeznek megszerezni a a megfertőzött eszközökről elérhető kriptovalutát. Ezek általában a felhasználó tudta nélkül kerülnek az eszközre, ahol csendben és folyamatosan lopják a különféle kriptoérméket.

Hogyan gyűjthette össze valaki a Facebookról az emberiség közel tizedének a telefonszámát? Kedd óta már egyszerűen tudjuk ellenőrizni, hogy a mi telefonszámunk is nyilvánosságra került-e.