Az Ig Nobel díjak kiosztását a Marc Abrahams által alapított magazin, az Annals of Improbable Research szervezi meg minden évben 1991 óta, a szeptemberben megtartott ceremóniát pedig általában a Harvard Egyetemen, Massachusettsben tartják meg, bár az elmúlt évben, ahogy idén is, a rendezvényt a digitális térbe költöztették a járványra való tekintettel.

A látszólag komolytalan kutatások, melyek meglepetést okozó címükkel és témájukkal kiérdemlik a díjat, valójában megbízható tudományos folyóiratokban megjelenő, szakemberek által készített tanulmányok és értékük nem csak abban rejlik, hogy megnevettetik az embereket, hanem, jó esetben, el is gondolkodtatják az olvasókat és felkeltik a kíváncsiságukat a téma iránt. Ez az egyetlen kritériuma annak, hogy valaki bekerülhessen az Ig Nobel díjazottjainak sorába, akik között egyébként valódi Nobel-díjast is lehet találni. Andre Geim oroszországi fizikus 2000-ben nyerte el az szatirikus Nobelt békák mágneses térben való lebegtetéséért, majd 2010-ben neki ítélték a Nobel-díjat is a grafénnel kapcsolatos kutatásaiért (mindkettőt megosztva kapta).

A ceremónián a nem túl értékes díjakat (az első díjazott 1991-ben egy kézitükröt kapott, ami sikított, ha kézbe vették) egyébként valódi Nobel-díjas tudósok osztják ki a nyerteseknek, ezenfelül az Ig Nobel akár ahhoz is hozzájárulhat, hogy a kutatók munkáját jobban megismerje a nagyközönség, ezért a díjat ritkán utasítják vissza a jelöltek. Az idei év nyertesei:

Biológia:

Susanne Schötz (Svédország), amiért alapos vizsgálatnak vetette alá a különféle kifejezési módjait a macskák és emberek között zajló kommunikációnak, beleértve a dorombolást, csiripelést, nyávogást, fújást, üvöltést, morgást és még sok más változatát a kiadott hangoknak.

A Comparative Acoustic Analysis of Purring in Four Cats

Környezettan:

Leila Satari, Alba Guillén, Àngela Vidal-Verdú és Manuel Porcar (Spanyolország, Irán), amiért utánajártak, hogy a városokban található, járdákra száradt rágógumik milyen baktériumokat tartalmaznak, a különféle baktérium fajták elkülönítéséhez genetikai elemzést használtak.

The Wasted Chewing Gum Bacteriome

Kémia:

Jörg Wicker, Nicolas Krauter, Bettina Derstroff, Christof Stönner, Efstratios Bourtsoukidis, Achim Edtbauer, Jochen Wulf, Thomas Klüpfel, Stefan Kramer és Jonathan Williams (nemzetközi csapat), amiért megmérték, hogy a mozitermek légterében milyen típusú és milyen mennyiségű, emberek által kibocsátott illóanyag található egy-egy film vetítése közben, ez, a kutatók szerint segít meghatározni, hogy a filmben látható erőszakos, félelmet keltő vagy erotikus jelenetek milyen hatást váltanak ki és ez a korhatárbesorolás meghatározására hogyan használható.

Proof of Concept Study: Testing Human Volatile Organic Compounds as Tools for Age Classification of Films

Közgazdaságtan:

Pavlo Blavatskyy, amiért új mérési módszert dolgozott ki a politikusok korrupcióra való hajlamának felmérésére. Kutatásai szerint, amelyet a posztszovjet országok minisztereiről készült fényképek felhasználásával végzett, a fotók alapján is megállapítható testtömeg-index szoros kapcsolatban áll a korrupcióra való hajlandóság szintjével, jellemzően az elhízott és nagyon elhízott miniszterek rosszabbul teljesítenek a korrupció mértékét meghatározó öt mérési módszer eredményeit összevető teszteken. A kutató szerint erre a rendhagyó módszerre nagy szükség lehet a felméréseknél, mivel

"a jelentős politikai korrupció leplezett gazdasági ügylet, amit nehéz (néha egyenesen életveszélyes) direkt módon mérni."

Obesity of Politicians and Corruption in Post‐Soviet Countries

Orvosi:

Olcay Cem Bulut, Dare Oladokun, Burkard Lippert és Ralph Hohenberger (Németország, Törökország, Egyesült Királyság), amiért bebizonyították, hogy orrdugulás esetén nem kell rögtön gyógyszerek után nyúlni, mivel a szex is ugyanolyan hatásosan szünteti meg a problémákat. A tanulmány vizsgálati módszerei eléggé szokatlanok voltak, mivel az alanyok orron át való légzésének minőségét az aktus előtt, közvetlenül utána, fél órával, egy órával és három órával a művelet után is mérték, a következő napon pedig ugyanezt megismetelték, csak orrcseppekkel szex helyett. A tanulmány kiindulópontjául Sigmund Freud legjobb barátjának, Wilhelm Fliess fül-orr-gégésznek a kutatásai szolgáltak, aki az orr és a genitáliák kapcsolatát térképezte fel.

Can Sex Improve Nasal Function? — An Exploration of the Link Between Sex and Nasal Function

Béke díj:

Ethan Beseris, Steven Naleway és David Carrier (Egyesült Államok), amiért gyakorlatban is tesztelték a hipotézist, miszerint a férfiak arcát fedő szakáll eredeti funkciója az arcot és nyakat érő ütések tompítása és így az életük megóvása volt. Illetve még most is az. A tanulmány szerint

"akárcsak az emberszabású főemlősök más fajainak esetében, az erőszakos cselekmények nagy részét a hímnemű emberek követik el és az agresszív cselekedetek jelentős része más hímekre irányul."

Mivel az ütések általában az arcot érik, ezért az érzékeny állkapcsot és torkot védi jobban a szőrzet, a védelem szintjét pedig konkrét kísérlettel igazolták a kutatók: epoxi gyantából készült, csontot imitáló anyagra szőrrel ellátott és szőrtelen birkabőrt ragasztottak, és egy üllőre helyezve súlyt ejtettek rá. Az eredmény: a szőr valóban jobban felfogja az ütközés erejét.

Impact Protection Potential of Mammalian Hair: Testing the Pugilism Hypothesis for the Evolution of Human Facial Hair

Fizika:

Alessandro Corbetta, Jasper Meeusen, Chung-min Lee, Roberto Benzi és Federico Toschi (nemzetközi), amiért érthetőbbé tették, hogy a járókelők miért nem ütköznek össze egymással folyamatosan az utcán. A modellt hat hónap alatt összegyűlt, vasútállomáson készült felvételek alapján hozták létre és elemezték a hosszabb távú (látás alapú), valamint a közvetlen közelben történő, ösztönösen zajló elkerülő manővereket is.

Physics-based modeling and data representation of pairwise interactions among pedestrians

Kinetika:

Hisashi Murakami, Claudio Feliciani, Yuta Nishiyama és Katsuhiro Nishinari (Japán, Svájc, Olaszország), amiért megvizsgálták, hogy időnként miért ütköznek össze mégis a járókelők az utcán.

Mutual Anticipation Can Contribute to Self-Organization in Human Crowds

Rovartan:

John Mulrennan, Jr., Roger Grothaus, Charles Hammond és Jay Lamdin (Egyesült Államok), amiért új módszert dolgoztak ki a tengeralattjárókon élő csótányok kordában tartására. Ezt a tanulmányt még 1971-ben készítették a kutatók, és az eredményeket összesen nyolc tengeralattjáró belső terének különféle vegyszerekkel való kezelése után összegezték. Az Egyesült Államok Haditengerészetének régóta részét képezik a rovartani szakértők, először 1941-ben alkalmazták őket a csendes-óceáni hadszíntéren a malária elleni küzdelemben.

Az entomológusok nem csak a színfalak mögött dolgoznak, sokszor elkísérik a tengerészet tagjait, hogy tanácsokkal lássák el őket a hajón, tengeralattjárón vagy akár repülőgépen elterjedő csótányokkal, poloskákkal és pókokkal kapcsolatban, valamint a rovarirtószerek újabb és újabb változatait és alkalmazásuk technikáját is folyamatosan kutatják.

A New Method of Cockroach Control on Submarines

Közlekedés/szállítmányozás:

Ezt a díjat egy tizenhárom tagú nemzetközi csapat kapta, amiért megállapították, hogy az orrszarvú szállítása a levegőben biztonságosabban kivitelezhető, ha az állatot a négy lábánál fogva lógatják le. Összesen tizenkét keskenyszájú orrszarvút bódítottak el etorfinnal és azaperonnal, majd tíz percig lógatták őket a levegőben, hogy felmérjék a hatásokat. Az ilyen módon szállított rinocéroszok esetében kevésbé volt megfigyelhető a hipermetabolikus állapot, vagyis az anyagcserének olyan felfokozott állapota, amely egészségtelen lehet számukra.

The Pulmonary and Metabolic Effects of Suspension by the Feet Compared with Lateral Recumbency in Immobilized Black Rhinoceroses (Diceros bicornis) Captured by Aerial Darting

(Fotó: Pixabay, Pxfuel, Cornell)

További cikkek a témában:

Nagyon lusta bérgyilkosokat és Donald Trumpot is díjazták az értelmetlen kutatások idei díjátadóján Az 1991-ben alapított IgNobel-díjat azok a tudományos kutatások kaphatják meg, amelyek "először megnevettetik, aztán elgondolkodtatják az embert". A Nobel-díj szatirikus kistestvérére idén is akadtak jelentkezők bőven.
Amikor macskákat kellett ejtőernyővel ledobni, mert a WHO annyira eltolta a járványkezelést Bizarr tanmese arról, miért nem szabad beavatkozni a természeti folyamatokba jóindulattal se: a történet legabszurdabb része ráadásul biztosan igaz.
Tíz bizarr tudományos kutatás, aminek látszólag semmi értelme nem volt Például két évig elemeztek kakáláshoz készülő kutyákat, hogy megtudják, miért lejtenek előtte körtáncot.