A légi járművek kora

Komplexitásuk és méretük tekintetében a piacon máris hatalmas a drónválaszték, nem beszélve a különböző kiegészítő funkciókról, a nagy felbontású kameráktól kezdve, a szállítási-kézbesítési precizitáson át a rendkívül fejlett kép- és hangalkotó technológiáig. Egyes országokban ráadásul

nemcsak a magán, de az állami szektorban is egyre elterjedtebb a drónhasználat,

így az Egyesült Királyságban például már a tűzoltóság és a katasztrófavédelem is használja azokat. Vagy ott van a rendőrség, akik az elmúlt járványidőszakban drónok segítségével pásztázták az utcákat, hogy meggyőződjenek róla, hogy mindenki betartja a kijárási tilalmat. Míg a mezőgazdaságban egyebek mellett permetezésre, az egészségügyben pedig gyógyszerek szállítására használják az eszközöket. A drónok mellett ugyanakkor egyre népszerűbbek a VTOL (Vertical Take-Off and Landing) eszközök, amelyet a függőleges fel- és leszállásra képes légi járművek jelzésére használnak.

Ebbe az osztályozásba beletartoznak a lebegésre és függőleges fel- és leszállásra képes merev szárnyú repülőgépek, a helikopterek és az egyéb, rotor-meghajtású eszközök, például a billenőrotoros konvertiplánok. (Az autogirók, a léggömbök, a léghajók és a rakéták általában nem számítanak VTOL-nak.) Egyes VTOL repülőgépek más fajta fel- és leszállásra is képesek, például hagyományos (CTOL), rövid nekifutású (STOL) vagy függőleges leszállású, rövid nekifutású (STOVL) műveletekre is. Megint mások, például egyes helikopterek, csakis VTOL mozgásokra képesek, mivel nem rendelkeznek vízszintes elmozdulásokat is elviselő futóművekkel. A széles körben elterjedt helikoptereken kívül a világ haderői jelenleg kétféle VTOL-repülőgépcsaládot üzemeltetnek: a billenőrotoros (V–22 Osprey) és az irányított sugárhajtóműves (Harrier, F–35 Lightning II) gépeket.

Az Airbus felmérése szerint jelenleg Los Angelesben és Mexikóvárosban a legnagyobb az igény a VTOL járművekre, mégpedig az autósforgalomból eredő légszennyezés miatt.

Cureton úgy véli, hogy ezek a gépek jelenthetik a jövő légitaxijait, mert megvan bennük a potenciál, hogy megváltoztassák a városok mindennapjait. Természetesen ehhez előbb komoly teszteken kell átesniük, már csak azért is, mert szintén az Airbus kutatása szerint az emberek bizalma jelenleg meglehetősen csekély a gépek megbízhatóságát illetően.

Átalakuló városok

A drónok és a VTOL széles körű elfogadása új építészeti megoldásokhoz és átalakuló infrastruktúrához vezet, de a már meglévő épületeket is adaptálni kell a változásokhoz: még több leszállópályára van szükség, fotovoltaikus napelemekre az energiahatékonyság érdekében, töltőpontokra, valamint tereprendezésre a zajkibocsátás csökkentése érdekében. Számos vállalat már próbálkozik drónszállítási szolgáltatásokkal, így a kész épületeket hozzá kell igazítani az új hálózatokhoz, a jövőben pedig új tervezési elveket kell végrehajtani. Saúl Ajuria Fernández építész már meg is alkotta egy 'dróncsomópont' terveit, ami elmondása szerint

egy méhkasra hasonlít, ahol a drónok feltöltődhetnek, és felvehetik a kiszállítandó árut.

Hasonló épület kialakítását tervezi a Humphreys & Partners nevű cég is, míg a Norman Foster Alapítvány drónkikötőt tervezett a Ruanda vidéki közösségeinek orvosi és egyéb tárgyak szállítására. A drónok mindemellett segíthetik a városi környezet fenntarthatóbbá válását is; a stuttgarti egyetem kutatói kidolgoztak egy újrakonfigurálható építészeti tetőlemez-rendszert, amelyet drónok telepítettek. A napfény irányába történő beállítással a lombkorona árnyékot ad, így csökkenti az emberek szellőzőrendszerek iránti igényét.

(Fotó: Needpix)