Így fog megváltozni a klíma Magyarországon

2021 / 04 / 14 / Felkai Ádám
Így fog megváltozni a klíma Magyarországon
Arról, hogy miként változott meg a klíma Magyarországon az elmúlt évtizedekben, illetve ez a változás miként zajlik tovább a jövőben, Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora (PhD), az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa írt cikket.

A Másfél fokon publikált írás számításai az Országos Meteorológiai Szolgálat az 1971‒2019-es időszakra vonatkozó adatait használta fel. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy az évszakok változását a szerző hőmérsékleti küszöbértékekhez köti, nem pedig az ismert meteorológiai vagy csillagászati dátumokhoz.

Általánosan kijelenthető a vizsgálat alapján, hogy a nyári időszak kitolódott hazánkban, és ezzel egyszerre az ősz nagyobb, míg a tavasz kisebb mértékben rövidült le. Mindez a változás nem csak Magyarországra igaz, de megfelel az északi féltekén zajló évszak-eltolódásoknak is. A változás pontos lebontásban így fest: az országban az 1971–1980-as évtizedben átlagosan június 21-én kezdődött a nyár és augusztus 20-án végződött, míg a 2011–2019 évtized átlaga alapján a nyár már május 29-én beköszöntött és szeptember 17-ig tartott. Ez azt jelenti, hogy a két évtized közt eltelt időben a legmelegebb évszak 50 nappal lett hosszabb. Ami a többi évszakot illeti: a tél némileg zsugorodott – november vége helyett már inkább december elején szokott beköszönni, és az utolsó vizsgált évtizedben 7 nappal korábban fejeződött be, mint 1971–1980-ban. Mivel a nyár előbb toppan be, így a tavasz is lerövidült, de az őszt érinti a leginkább a nyár kinyúlásának negatív hatása. Petőfi kedvenc szezonja 1990. előtt még nagyjából 100 napig tartott, ám utána a vizsgált időszakban kevesebb mint 85 napra zuhant vissza.

Kis Anna hozzáteszi azt is, hogy az adatokból egyértelműen látszik, hogy a változás trendszerű, vagyis a nyár évtizedről évtizedre egyre inkább kinyúlik mind a két irányba, vagyis mind az eleje, mind a vége beletolódik a szomszédos évszakokba, olyannyira, hogy az elmúlt évtized adatai alapján már helyesebb szeptember 17-ét tekinteni a nyár utolsó napjának augusztus vége helyett. Ahogy pedig arról már szó volt, mindez megfelel az évszakok azon elcsúszásának, ami az északi félteke közepes szélességein zajlik, és ami egyértelműen a globális felmelegedésnek köszönhető. Amennyiben a jövőbe tekintünk, úgy 2100-ra az északi féltekén féléves nyarakra lehet majd számítani, miközben a telek időtartama két hónapra csökken.

A mostani hat fokos, a Bakonyban havazós áprilisi napon talán nehéz átérezni a féléves nyár jelentette fenyegetés komolyságát, de Kis Anna szerint ezek az időjárási anomáliák is a változás részét jelentik, sőt ezek a szélsőségek – tehát azok az „időszakok, amelyek nem a kimondottan elvárt időt hozzák” – az éghajlatváltozás miatt várhatóan csak szaporodni fognak.

Ennél is rosszabb, hogy az évszakok ennyire gyors megváltozása nem csak a civilizációs struktúráinkat írhatja át alapjaiban, de könnyen sértheti az ország ökológiai rendszerét is. A változás negatívan fogja érinti mind a természetes, mind pedig a mezőgazdasági növényeinket, ráadásul ez ki fog hatni a táplálékláncokban résztvevő egyéb populációkra is. Az évszakok változása miatt pedig megváltozhat az őshonos állatok életciklusa is, miközben inváziós fajok terjednek el – ezek közül a cikk a szúnyogokat emeli ki, melyek könnyedén terjeszthetnek hazánkban eddig ismeretlen, egzotikus vírusokat is. Mindezek mellett pedig az allegia-szezon is bizonyos területeken valószínűleg hosszabb és intenzívebb lesz, miközben a hosszabb és forróbb nyarak a hőhullámoknak is kedvezni fognak.

(Kép: Pixabay)

További cikkek a témában:

Melyik lesz a legbiztonságosabb hely, amikor felperzseli a világot a klímakatasztrófa? A kérdésre, amely egyre aktuálisabbnak tűnik, a talán a szakértőknek sincs igazán jó válasza, de akad köztük pár elgondolkodtató.

Mikor utoljára ugyanezek az előjelek érkeztek, utána az eddigi legnagyobb tömeges kihalás következett A víz hőmérsékletének emelkedésével a vízi szervezetek egyre nagyobb számban hagyják el az Egyenlítő körüli trópusi vizeket. Ezek a helyek a Föld lenagyobb biodiverzitással rendelkező ökoszisztémái, és nagyon nagyon rossz jelnek számít a kiürülésük.

Nem engedélyezte a tanácsadói testület a kísérletet, amely a napsugarak krétaporral való visszatükrözésével hűtené a bolygót A harvardi tudósok SCoPEx nevű geomérnökségi projektjét legalább 2022-ig elhalasztották, előtte még a svéd lakosok véleményét is kikérik a programról és lehetséges, hogy másik helyszínt választanak a kísérlet lefolytatására.


Itt tart ma a szexipar, nézz körül a Vágyaim.hu-nál, milyenek 2024-ben az okos-szexeszközök!
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
Véget ért a memoQ Lányok napja, ami 2019 óta segíti a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy igazán kiteljesedjenek karrierjükben.
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
Véget ért a memoQ  Lányok napja, ami 2019 óta segíti a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy igazán kiteljesedjenek karrierjükben. Szenzitíven és nyitottan álltak a fiatalokhoz, kérdezték őket a digitális trendekről is: a TikTok az új YouTube, a Facebook régóta a boomereké, chatelni pedig már csak Instagramon szokás – beszámoló
Mikrofarmokkal tervez újfajta életmódot divatba hozni egy amerikai cég
Mikrofarmokkal tervez újfajta életmódot divatba hozni egy amerikai cég
Az árát nehezen hozza be, de állandóan kéznél lévő, vegyianyagmentes zöldségeket biztosít a bárhol elhelyezhető mikrofarm, ami az öntözésen kívül önállóan működik.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.