Így fog megváltozni a klíma Magyarországon

2021 / 04 / 14 / Felkai Ádám
Így fog megváltozni a klíma Magyarországon
Arról, hogy miként változott meg a klíma Magyarországon az elmúlt évtizedekben, illetve ez a változás miként zajlik tovább a jövőben, Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora (PhD), az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa írt cikket.

A Másfél fokon publikált írás számításai az Országos Meteorológiai Szolgálat az 1971‒2019-es időszakra vonatkozó adatait használta fel. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy az évszakok változását a szerző hőmérsékleti küszöbértékekhez köti, nem pedig az ismert meteorológiai vagy csillagászati dátumokhoz.

Általánosan kijelenthető a vizsgálat alapján, hogy a nyári időszak kitolódott hazánkban, és ezzel egyszerre az ősz nagyobb, míg a tavasz kisebb mértékben rövidült le. Mindez a változás nem csak Magyarországra igaz, de megfelel az északi féltekén zajló évszak-eltolódásoknak is. A változás pontos lebontásban így fest: az országban az 1971–1980-as évtizedben átlagosan június 21-én kezdődött a nyár és augusztus 20-án végződött, míg a 2011–2019 évtized átlaga alapján a nyár már május 29-én beköszöntött és szeptember 17-ig tartott. Ez azt jelenti, hogy a két évtized közt eltelt időben a legmelegebb évszak 50 nappal lett hosszabb. Ami a többi évszakot illeti: a tél némileg zsugorodott – november vége helyett már inkább december elején szokott beköszönni, és az utolsó vizsgált évtizedben 7 nappal korábban fejeződött be, mint 1971–1980-ban. Mivel a nyár előbb toppan be, így a tavasz is lerövidült, de az őszt érinti a leginkább a nyár kinyúlásának negatív hatása. Petőfi kedvenc szezonja 1990. előtt még nagyjából 100 napig tartott, ám utána a vizsgált időszakban kevesebb mint 85 napra zuhant vissza.

Kis Anna hozzáteszi azt is, hogy az adatokból egyértelműen látszik, hogy a változás trendszerű, vagyis a nyár évtizedről évtizedre egyre inkább kinyúlik mind a két irányba, vagyis mind az eleje, mind a vége beletolódik a szomszédos évszakokba, olyannyira, hogy az elmúlt évtized adatai alapján már helyesebb szeptember 17-ét tekinteni a nyár utolsó napjának augusztus vége helyett. Ahogy pedig arról már szó volt, mindez megfelel az évszakok azon elcsúszásának, ami az északi félteke közepes szélességein zajlik, és ami egyértelműen a globális felmelegedésnek köszönhető. Amennyiben a jövőbe tekintünk, úgy 2100-ra az északi féltekén féléves nyarakra lehet majd számítani, miközben a telek időtartama két hónapra csökken.

A mostani hat fokos, a Bakonyban havazós áprilisi napon talán nehéz átérezni a féléves nyár jelentette fenyegetés komolyságát, de Kis Anna szerint ezek az időjárási anomáliák is a változás részét jelentik, sőt ezek a szélsőségek – tehát azok az „időszakok, amelyek nem a kimondottan elvárt időt hozzák” – az éghajlatváltozás miatt várhatóan csak szaporodni fognak.

Ennél is rosszabb, hogy az évszakok ennyire gyors megváltozása nem csak a civilizációs struktúráinkat írhatja át alapjaiban, de könnyen sértheti az ország ökológiai rendszerét is. A változás negatívan fogja érinti mind a természetes, mind pedig a mezőgazdasági növényeinket, ráadásul ez ki fog hatni a táplálékláncokban résztvevő egyéb populációkra is. Az évszakok változása miatt pedig megváltozhat az őshonos állatok életciklusa is, miközben inváziós fajok terjednek el – ezek közül a cikk a szúnyogokat emeli ki, melyek könnyedén terjeszthetnek hazánkban eddig ismeretlen, egzotikus vírusokat is. Mindezek mellett pedig az allegia-szezon is bizonyos területeken valószínűleg hosszabb és intenzívebb lesz, miközben a hosszabb és forróbb nyarak a hőhullámoknak is kedvezni fognak.

(Kép: Pixabay)

További cikkek a témában:

Melyik lesz a legbiztonságosabb hely, amikor felperzseli a világot a klímakatasztrófa? A kérdésre, amely egyre aktuálisabbnak tűnik, a talán a szakértőknek sincs igazán jó válasza, de akad köztük pár elgondolkodtató.

Mikor utoljára ugyanezek az előjelek érkeztek, utána az eddigi legnagyobb tömeges kihalás következett A víz hőmérsékletének emelkedésével a vízi szervezetek egyre nagyobb számban hagyják el az Egyenlítő körüli trópusi vizeket. Ezek a helyek a Föld lenagyobb biodiverzitással rendelkező ökoszisztémái, és nagyon nagyon rossz jelnek számít a kiürülésük.

Nem engedélyezte a tanácsadói testület a kísérletet, amely a napsugarak krétaporral való visszatükrözésével hűtené a bolygót A harvardi tudósok SCoPEx nevű geomérnökségi projektjét legalább 2022-ig elhalasztották, előtte még a svéd lakosok véleményét is kikérik a programról és lehetséges, hogy másik helyszínt választanak a kísérlet lefolytatására.


Hello Szülő! Ha a gyereked nem tud valamit, akkor téged fog kérdezni. De ha te szülőként nem tudsz valamit, akkor kihez fordulsz?
A digitális kor szülői kihívásairól is találhattok szakértői tippeket, tanácsokat, interjúkat, podcastokat a Telekom családokat segítő platformján, a https://helloszulo.hu/ oldalon.
Hogyan válasszunk külföldi egyetemet? És mennyibe fog ez kerülni a családnak?
Hogyan válasszunk külföldi egyetemet? És mennyibe fog ez kerülni a családnak?
Repül már a vén diák. Hová? Hová?
Hogyan vélekednek a magyarok a net veszélyeiről – és kik a leginkább fenyegetettek?
Hogyan vélekednek a magyarok a net veszélyeiről – és kik a leginkább fenyegetettek?
Hogy áll a magyar lakosság generációkra bontva a kiberbiztonsághoz? – Erről szól az ESET rendkívül átfogó felmérése, amelyből olyan meglepő eredmények is kiderülnek, hogy kik a romantikus csalások legfőbb célpontjai, miközben az adott csoport nem is nagyon ismeri ezt a fenyegetést.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.