Így jutott be az USA egy urándúsító centrifugákat működtető iráni földalatti üzembe

2021 / 08 / 05 / Perei Dóra
Így jutott be az USA egy urándúsító centrifugákat működtető iráni földalatti üzembe
Az amerikai Biztonsági és Nemzetközi Együttműködési Központ (Center for Security and International Cooperation) információi szerint Irán feltehetőleg tizennyolc, maximum huszonnégy hónapra van attól, hogy befejezze a natanzi atomerőmű melléképületének munkálatait, ahol több urándúsító centrifugát is működtetnek.  

Az új elemzés szerint Irán ezáltal újult erővel folytathatja azon törekvéseit, hogy uránnagyhatalom legyen. (Azért újult erővel, mert tavasszal, alig több mint fél nappal azután, hogy az iráni elnök felavatta az új, nagy teljesítményű urándúsító centrifugasort, leállt a gyár. Irán nem sokkal később nyíltan Izraelt vádolta, szerintük ugyanis Izrael terrorcselekményt hajtott végre ellenük.)

Oroszország legújabb fegyvere radioaktív szökőárral teszi lakhatatlanná a part menti városokat A Poseidon 2M39 torpedó a CNN-nek nyilatkozó szakértők szerint nagyon is valódi, és már aktívan tesztelik az északi sarkkörön.

A CISAC (Counterintelligence Special Agent Course) múlt év decemberében közölte első jelentését a New York Times magazinban, amely szerint az új létesítmény a már létező natanzi erőmű (déli tájolású) bővítménye, amelyet

egy hegy belsejébe építettek, hogy ellenállóbb legyen a légi támadásokkal szemben - na és persze ne legyen a képalkotó műholdak szeme előtt.

A CISAC ezért az Orbital Insight kaliforniai székhelyű térinformatikai elemző cég segítségét kérte. A vállalat profilja a műholdas, drón-, és egyéb pilóta nélküli légi járművek képeinek elemzése mesterséges intelligencia segítségével, beleértve a mobiltelefonok földrajzi helymeghatározási adatait is, hogy azokon keresztül tanulmányozzák az emberi tevékenységek körét, majd üzleti és egyéb stratégiai célokra felhasználják. Így tehát a CISAC mesterséges intelligenciával próbálta felderíteni magát az erőművet, illetve főként dolgozóinak tevékenységét.

A technológia segítségével nyomon követhették a natanzi robbanáshoz kapcsolódó munkaerő-változásokat, valamint az új szerelőcsarnok feltárásához és építéséhez kapcsolódó munkálatokat. Allison Puccioni, a CISAC munkatársa szerint a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás által vezérelt elemzés által jobban megérthetik, hogy adott időpontban éppen hol tartózkodtak a munkások.

A kutatók szerint az erőmű bővítményének munkálatai tavaly augusztus harmincadika és szeptember tizennegyedike között kezdődtek. Megfigyeléseik alapján ugyanis ekkortól kezdve kilencszeresére nőtt a gépkocsik száma a helyszínen a következő három hónapban, ami jelentős aktivitásnövekedést jelent - írja a Janes Intelligence Review szaklap 2021. júniusi száma. Az elemzés külön kitér a mesterséges intelligencia kulcsfontosságú szerepére az elemzés során.

Az Orbital Insight objektum-észlelési algoritmusa összesen nyolcvannégy műholdképen számolta meg a járműveket 2018 és 2021 májusa között,

és betekintést engedett a natanzi meglévő és jövőbeni erőműveinek tevékenységébe. A járművek mozgását kifejezetten a fő natanzi erőmű területén kívül eső parkolóban, valamint az új létesítményében követték nyomon, ami arra utal, hogy az egyes helyszínek gépjárművei közvetlenül kapcsolódnak az üzemeltetéshez vagy az építési tevékenységhez.

 

A kutatók szerint az aktivitás azonban idén tavasszal hirtelen visszaesett. Ebből, illetve más tényezőkből, például az utak állapotából és egy új parkoló építéséből megállapították, hogy a létesítmény mostanra javarészt elkészült. Puccioni hozzátette: a következő tizennyolc hónapban (vagy esetleg két évben, attól függően, hogy pontosan mekkora volumenű fejlesztésekben gondolkodnak) a dolgozóknak össze kell állítaniuk, valamint meg kell erősíteniük az erőmű infrastruktúráját, na és természetesen megkezdeni az urándúsító centrifugák összeszerelését. Az új kongresszusi terem felhúzása továbbá arra utal, hogy Irán nagyon keményen dolgozik dúsítotturán-készletének felhalmozásán, illetve fenntartásán,

megerősítve ezzel az atomenergia-szektorban betöltött szerepét.

Puccioni szerint ahogy az általuk begyűjtött műholdképek mennyisége növekszik, és más potenciálisan hasznos adatforrásokkal, például közösségi média bejegyzésekkel, telefonos adatokkal társul, a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet fog játszani abban, hogy az elemzők következtetéseket vonjanak le, köztük olyanokat, amelyekre korábban nem voltak képesek. Ezért nagyszerű eszköznek találja a mesterséges intelligenciát.

James Crawford, az Orbital Insight alapítója ugyancsak elégedett az eredményekkel. Őt elmondása szerint az új műholdas képeket gyártó cégek, például a Planet (korábban Planet Labs) megalakulása, valamint az új adatforrások exponenciális növekedése motiválta az Orbital Insight létrehozására. Szerinte a mesterséges intelligencia egyik legnagyobb előnye, hogy az egyszerre akkora mennyiségű adatot képes elemezni, amennyit az emberek sosem. Egész egyszerűen azért, mert nincs is ennyi elemző. Ide kapcsolódóan érdekesség, hogy Crawford néhány évvel ezelőtt kiszámolta, hogy vajon mennyi analitikus kellene az egész földkerekséget lefedő képek napi szintű elemzéséhez. Arra jutott, hogy amennyiben valóban a bolygó minden szegletét minden egyes nap látni akarjuk,

akkor körülbelül nyolcmillió emberre lenne szükség.

A következő kihívás, hogy új adattudományi technikákat találjanak, amelyeket aztán különböző típusú elemzések során alkalmazhatnak, hogy például meggyőződhessenek arról, hogy a gépi tanulás valamilyen aspektusa releváns lehet-e egy adott probléma szempontjából. Crawford szerint ugyanis a különböző források integrálásának megközelítése, például a térinformatika és a mobiltelefonadatok integrálása a parkolás műholdas képeivel, meglehetősen problémaspecifikusak. Tehát az egyik dolog, amellyel az adattudományi csapatuk dolgozik, az az, hogy miként fejleszthetnek ki olyan általános eszközöket, amelyek lehetővé teszik az emberek számára, hogy az adatok szintézisét elvégezzék az ilyen típusú adatokon.

(Fotó:Getty Images Hungary)

További cikkek a témában:

Az Operation Crossroads és a Baker Teszt, a legelső víz alatti atombomba kísérlet új felvételeken látható Az Operation Crossroads során kilencven hadihajót robbantottak fel atombombákkal a Bikini-atollnál, melyek közül a második bomba a víz alól indult. Glenn T. Seaborg, a plutónium felfedezője a világ első nukleáris katasztrófájának nevezte a Baker tesztet. A felvételeket Peter Kuran, a Robotzsaru effektmestere restaurálta.

Atombombák kellettek a cetcápák korának pontos megméréséhez A hidegháborúban nyakra-főre zajlottak az atomrobbantások, jelentős környezeti károkat okozva. Az ekkor keletkezett radioaktív maradványanyagok most egy új, érdekes gyakorlati kutatást is lehetővé tesznek.

Az ötvenes évek atombomba tesztjeinek nyomára bukkantak az amerikai mézben A nukleáris méz az emberi egészségre már nem veszélyes, de a "bombától az asztalig" körforgás még mindig zajlik.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.