A MedUni Wien kutatóorvosai a Klinik Favoritennel, az Innsbrucki Orvosi Egyetemmel, a linzi Johannes Kepler Egyetemmel és a stockholmi Karolinska Intézettel közösen dolgoztak a pandémia mögött álló matematikai összefüggések feltárásán. Ahhoz, hogy a különböző országok egészségügyi rendszerei minden beteget elláthassanak, és ne omoljanak össze a terhelés alatt, nagy segítség, ha az orvosok tudják, hogy mely betegekre kell koncentrálni.
A bécsi kutatók szabadon hozzáférhetővé tették az ACCP-Tool-nak keresztelt eszközt, mely olyan adatokkal dolgozik, melyek a kórházakban minden betegről rendelkezésre állnak. A paraméterek között megtalálható a gyulladásos betegségekre utaló c-reaktív protein (CRP), a veseműködést jelző kreatinin illetve a trombocitaszám.
Az ACCP-Toolba a kórházba kerülést követő négy nap adatait viszik be, az életkorral és a felvételkor mért hőmérséklettel, a tünetek megjelenésének idejétől függetlenül.
A szoftver ezekből az adatokból már kis hibaszázalékkal meg tudja állapítani, hogy kinek lesz enyhe lefolyású koronavírus betegsége, így őket hamarabb elengedhetik, nem is szükséges megvárni a betegség hetedik napját, ami a kritikusnak számító időszak, a tizedik napig. Az így felszabaduló kórházi erőforrásokat újabb betegek ellátásának szolgálatába lehet állítani. Az eszközt a programozás során 441 beteg adatain tesztelték, majd az elkészült kalkulátort 553 további beteg adataival hitelesítették.
(Forrás: MedUni Wien Kép: Unsplash)