Orson Wellest már egészen kicsi korától kezdve csodagyerekként kezelték, hiszen a színész-rendező alig töltötte be huszonharmadik életévét, amikor is már elmondhatta magáról, hogy a CBS rádióadó Mercury Theatre on the Air című egyórás műsorában minden vasárnap az övé volt a főszerep, ugyanis saját társulata élén irodalmi klasszikusokat dolgozott fel. (Welles pár évvel később lett világhírű az Aranypolgár alkotójaként.)

Csak hatéves volt a sztálingrádi csata legifjabb katonája A sztálingrádi csata a második világháború fordulópontja volt, azt viszont kevesen tudják, hogy a hadszíntéren nem csupán felnőtt férfiak harcoltak. Történetünk Szergej Aleskovról, a Vörös Hadsereg legfiatalabb tagjáról szól.  

Welles 1938. október harmincadikán (természetesen halloween alkalmából) úgy döntött, hogy H. G. Wells jól ismert tudományos-fantasztikus regényével, a Világok harcával készül a hallgatóknak: társulatával minden kreativitásukat latba vetve

úgy adták elő a sztorit, mintha a történet cselekményét, vagyis a marslakók invázióját valóban élőben közvetítené a rádió.

A legenda szerint az előadás annyira jól sikerült, hogy az amerikai polgárok valóban elhitték, hogy New York városát és a világot megszállták a földönkívüliek, ezért menekülniük kell, ha kedves az életük. A következő napok hírei tömegpánikról, öngyilkosságokról, autóbalesetekről, lövöldözésekről számoltak be, a dátum pillanatok alatt nemhogy legendává, de kész ténnyé vált, amit a mai napig is sokan eképp kezelnek. Az eseményt kutató (szkeptikusabb) szakemberek azonban idővel rájöttek, hogy az egész egyszerűen csak mese.

Merthogy egyetlen, tömegpánikra utaló nyomot sem találtak sem a rendőrségi, sem a kórházi, sem más egyéb nyilvántartásban, dokumentumban. Plusz, mint kiderült Welles rádióműsora korántsem vonzott annyi hallgatót, mint hinnénk. Az akkori telefonos hallgatottsági statisztikák elemzése szerint a Mercury Színház adása a közönség mindössze két százalékát érdekelte, a szintén abban az időben közvetített rivális NBC egyik legnépszerűbb műsora, az Edgar Bergen vezette kabarét ezzel szemben sokkal többen hallgatták.

Welles műsora összesen huszonkét epizódot ért meg, ugyanezen év december negyedikén végleg lekerült a műsorlistáról. De az is érdekes, a CBS-t nem büntették meg a hatóságok, ami elég valószínűtlen lenne egy valódi tömegpánik kirobbantása esetén. Emellett - terhelő bizonyítékok híján - nem járt sikerrel az a férfi sem, aki később

beperelte a rádióadót, mondván idegösszeroppanása volt Welles rádiójátéka miatt.

De akkor mégis mi hívta életre ezt a legendát?

Nos, alighanem a korabeli bulvársajtó, amely másnapi, október harmincegyedikei szalagcímeiben - a jobb eladás és a konkurencia lejáratása érdekében - kissé felnagyította Welles műsorának hatását. A lapokban leközölt, főként betelefonáló rádióhallgatók keszekusza történetei és megalapozatlan dolgokra épülő, eltúlzott hírügynökségi jelentésekből összeollózott, tömegpánikról szóló cikkek leginkább szenzációhajhászás célból születtek.

Ám ahogy az ilyenkor lenni szokott, ahogy nőtt a cikkek száma, úgy hitték el egyre többen, hogy a Világok harca valóban tömegpánikot keltett, melynek ők is részesei voltak. Másfél hónappal az adás után az AIPO közvélemény-kutató intézet felmérésében a megkérdezettek tizenkét százaléka elmondása szerint hallgatta Welles rádiójátékát, közülük pedig huszonnyolc százalék valódi hírműsorként értelmezte azt. Ezzel a kutatással érvelt Hadley Cantril, egy neves pszichológus, aki 1940-ben megjelent tanulmányában kétségbeesetten könyörgő, szeretteiket megmenteni igyekvő emberek ezreiről számolt be. Vagyis a bulvársajtó mellett

Cantril is kivette részét a marslakólegenda elterjesztésében azzal, hogy képes volt tudományos diskurzust indítani róla.

Egyszer egyébként tényleg riadalmat keltett a Világok harca, de nem 1938 halloweenjakor, és még csak nem is a tengerentúlon: 1949-ben, Ecuador fővárosában, Quitoban a helyi rádióadó spanyolra fordította, majd leadta a hallgatóknak Welles műsorait, a Világok harca hatására pedig nemcsak a civilek, de a helyi rendőrség és a tűzoltóság is kivonult, hogy megvédjék városukat. Mintegy húsz perccel később azonban mindenki számára világossá vált, hogy palira vették őket, ezért a tömeg éktelen haragra gerjedt, és megrohamozták a rádióadót, illetve az átverésben szintén szerepet játszó napilap szerkesztőségét.

A bepánikolt dolgozók hiába hívták a rendőrséget, nem vették komolyan őket, mert azt hitték, hogy ez továbbra is az átverés része, így a zendülők felgyújtották a rádió és az újság székhelyét, ami hét ember életébe került.

(Fotók: Getty Images Hungary)

További cikkek a témában:

A nő, aki levágott fejeknek köszönheti hírnevét Madame Tussaud neve egyenlő a világhírű panoptikummal, ahol olyan hírességek viaszmásával pózolhatunk, mint Kyle Minoque, Justin Timberlake, sőt a királyi család. Marie Tussaud életéről azonban keveset tudunk, így például azt sem, hogy egykor levágott fejek viaszmásaival kereste kenyerét.  

II. Miklós cár ellenséget látott a vodkában, ezért betiltotta Az uralkodó 1914. július harmincegyedikén egész Oroszországban betiltotta az alkoholos italok előállítását és árusítását. A nép pedig fellázadt.  

A parasztasszony, aki átverte a brit király orvosait: azt állította, hogy nyulakat szült Hazugságát olyannyira jól előkészítette, hogy amikor a doktor megvizsgálta, valóban különféle állati testrészek kerültek elő a nő hüvelyéből, az orvos pedig hitt neki.