Bár a hozzá köthető halálesetek többségét a vírusos megbetegedést követő egyéb fertőzések okozzák, mivel a kanyaró teljesen legyengíti az immunsejteket. Az azonban mostanáig nem volt világos, hogy hosszú távon milyen hatást gyakorol az immunrendszerre. Pedig a kérdés aktuális, hiszen világszerte egyre több a kanayarójárvány, ami főként az emlékeztető oltás hiányának köszönhető.

Másfél évtizedig kutatták a kanyaróvírust

A Harvard Egyetem Orvosi Kara tette közzé a részletes tanulmányt, amelyben nemzetközi kutatócsoport másfél évtizedig vizsgálta a kanyaró hatásait. Eredményeikről később a Science tudományos szaklap is beszámolt. A vizsgálatok kimutatták, hogy kanyarófertőzés után a vér tizenegy-hetvenhárom százalékkal kevesebbet tartalmazott a a korábbi betegségek immunválasza során termelt antitestekből. Magyarán a szervezet számos olyan betegséggel szemben újra védtelen lett, amik ellen egyszer már felvértezte magát.

Amikor az immunrendszer amnéziás lesz

Stephen Elledge, a Harvard Orvosi Karának professzora szerint a kanyaró immunamnéziát okoz azáltal, hogy a vírus hatására az immunrendszer egyszerűen elfelejti, milyen korábbi fertőzésektől szenvedett eddig. Michael Joseph Mina, járványtani kutató hangsúlyozta, hogy a kanyaró elleni oltás bevezetését követően mintegy ötször kevesebb gyerek halt bele a vírusba. Mindez annak köszönhető, hogy a szervezet megőrizte védekezési képességét más fertőzések ellen.

Immunamnézia esetén az immunrendszernek ráadásul, hónapok, sőt gyakran évek kellenek, mire visszaáll korábbi védett állapotába, amihez viszont újra találkoznia kell különféle fertőzésekkel, és felépítenie a kanyaró előtti antitest-tömegét. Mina ezért fontosnak tartja a betegségen már átesettek emlékeztető oltását.

Hiába az olcsó oltás, sokan belehalnak

Mielőtt bevezették a kanyaró elleni védőoltást, évente 2,6 millióan haltak meg benne, a WHO adatai alapján azonban még 2017-ben is száztízezer áldozatot követelt vagy a védőoltás elérhetetlensége, vagy az oltásellenesség, ez a szám pedig azóta is emelkedik. Pedig az oltás olcsó, nagyjából egy dollárba kerül gyerekenként. A legnagyobb problémát a fejlődő országok, a fegyveres konfliktusok, vagy az egészségügyi hálózat rossz állapota, esetleg teljes hiánya jelenti. Több olyan országban szintén újból felütötte a fejét a betegség, ahol már korábban megszűnt, vagy nagyon közel állt az eltűnéshez, mindez pedig aggodalomra ad okot.

Ijesztő, de ha az immunamnéziát is beleszámoljuk, akkor a vírus okozta halálesetek száma akár az összes gyerekkori halálozás felét is elérheti. Vagyis a teljes átoltottság nemcsak a kanyaró közvetlen áldozatait halálát előzné meg, de további százezrek életét megmenthetné. Az USA-ban 2000-ben egyszer már megszűnt a betegség, az oltásellenesség miatt viszont ismét felütötte fejét, így azóta az országba behurcolt fertőzések rohamtempóban terjednek: 2010-ben hatvanhárom, míg 2019-ben eddig ezerkétszázötven esetet regisztráltak.

Aki kapcsolatba kerül a vírussal, szinte biztosan elkapja

Ha alulbecsülnénk a kanyaró 'képességeit', az alábbi oktatóvideó minden kétségünket eloszlatja: tömény öt és fél percben végignézhetjük, ahogy lassan, de biztosan beépül a szervezetbe, és megfertőzi a sejteket. Ráadásul, ha kontaktusba kerülünk egy fertőzött személlyel, kilencven százalék eséllyel mi magunk is elkapjuk.

A kanyaró cseppfertőzéssel terjed (a kórokozók köhögés, tüsszentés útján kerülnek a levegőbe), és órákon keresztül eléldegélnek bármilyen felületen. Így a közös pohár vagy más használati tárgy is növelheti a fertőzés kockázatát. Bár a közvélemény gyermekbetegségként kezeli, az emlékeztető oltás felnőtteknél ugyancsak indokolt lehet, már csak azért is, mert ilyenkor a tünetek hatványozottan ijesztőek. Ott van például Andrea, aki húsz évesen vakációra indult Erdélyből Budapestre, ám a nyaralás végül rémálommá vált, miután elkapta a kanyarót. Az esetről a HáziPatika munkatársának mesélt:

"Nagyon rosszul voltam. A lázam az égbe szökött. Az egész fejem felpuffadt, és nem voltam képes még felülni sem. Soha nem éreztem magam olyan elesettnek sem előtte, sem azóta. Ennél már csak az volt rosszabb, hogy láttam anyám arcán a kétségbeesést. Nem tudtam eldönteni, hogy magamat sajnáljam-e jobban, vagy őt."

Története végül szerencsésen alakult, mivel megúszta a veszélyes szövődményeket, ettől függetlenül az örök érvényű mondás ezúttal is igaz: jobb félni (oltatni), mint megijedni.

(Fotó: Pixabay)