Fehér ragacs

A víz felszínén úszó, azt elborító ragacsosnak tűnő anyag mozgásáról először azt gondolták, hogy csak a halak okozzák. Egy jól megvilágított videofelvétel aztán megmutatta, hogy a titokzatos valami magától rángatózik. A tudósok egyelőre vizsgálódnak és próbálják kideríteni, hogy miféle organizmussal találkoztak.

Az egyik felmerült teória szerint előfordulhat, hogy az anyag egy állat szétesett bél-vagy idegrendszere, melynek még működő autonóm reflexei lehetnek, de arra egyelőre még elméleti szinten sincs megoldási javaslat, hogy ezek a részek miként kerülhettek a tóba ilyen állapotban.

HELP, WHAT IS THIS?

The video was sent by @_NathanWilhite_ and shared with permission. It shows an organism from a 9-acre sandpit pond in central Nebraska, that was experiencing a fish kill event, most likely due to destratification. There were a few, ranging ~3-7", and motile. pic.twitter.com/GzR7tkBZWd

— Amie Robison: The Pond Lady (@The_Pond_Lady) November 17, 2020

„Talán valamiféle vízi nyálkagomba lehet. Nem tudtam, hogy ez a faj a vízben is megél, de eddigi kutatói tapasztalataim alapján erre gondolok. Húsz éve tanulmányozom Oklahoma állam vízi ökoszisztémáját, de még sha nem találkoztam ilyesmivel. Lenyűgöző" – mondta el Amie Robison ökológus, aki videót készített az ominózus “valamiről”.

Az iszappenészek (Myxogastria) az eukarióta organizmusok gyűjtőneve. Ezek az élőlények egyetlen sejtként vagy aggregálódva is létezhetnek, és többsejtű struktúrákat hozhat létre, amelyek képesek szaporodni.

Gyakran emlékeztetnek a nyálkára és önálló döntéshozatali képességekkel is rendelkeznek. Bizarr nyálkás karok növesztésével növekedhetnek, a vízi változatok fehérek, és korallszerű a megjelenésük.

Egy fajuk a nyálkagombák egyébként gyorsan növekvő, nagy telepeket hozhatnak létre, ha pedig a telep megsérül, újra regenerálódhatnak. A rejtélyben a döntő szót majd a laboreredményeket követően lehet kimondani, melyek nemsokára megérkeznek majd, miután a kutatók, mintákat vettek a vízből.

Bennünket érintő érdekesség, hogy a 2008-as Ig Nobel-díjat Toshiyuki Nakagakinak, a japán Hokkaido Egyetemről, Hiroyasu Yamadának és Ryo Kobayashinak a Hirosima Egyetemről,valamint még több más kutató mellett Tóth Ágotának, a Szegedi Egyetem kutatójának ítélték oda, mivel felfedezték, hogy a nyálkás penészgombák képesek rejtvényeket megoldani. A kutatás anyaga anno a rangos Science magazinban is megjelent.

(Forrás: IFLS Kép: Amie Robinson)

Ez is érdekelhet:

A drakula-papagájok valóban léteznek, és nagyon veszélyesen néznek ki

A parazitizmus csúcsán egy állat megeszi a gazdatest nyelvét és a helyére tapad, hogy még többet egyen

Új törpe víziló bébi született a San Diegó-i állatkertben