Ennek a kérdésnek járt utána a Medium egyik szerzője, Melody Wilding. (A keresztneve és a témaválasztás közti összefüggés kizárólag a véletlen műve.) Ami sokkal érdekesebb, hogy egy általa idézett 2011-es amerikai kutatás szerint a válaszadók huszonhárom százaléka gyűlöli a karácsonyi slágereket. Ehhez képest a csapból, azaz a rádiókból, az üzletekből és a televíziókból is ezek folynak, hogy a cégek az ünnepi hangulat fokozásával még több vásárlásra ösztönözzék a vásárlókat.
Ha grafikonon ábrázolnánk az adott ingerrel való találkozás gyakorisága és annak kedvelése közötti kapcsolatot, az esetek többségében fordított U összefüggést kapnánk. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy az új dalokat - még a számunkra legszimpatikusabbakat is -, többször meg kell hallgatni ahhoz, hogy igazán megszeressük őket. Ezt követően még huzamos ideig élvezzük, akár rongyosra is hallgatjuk,
előbb-utóbb viszont nemcsak unni kezdjük őket, hanem egyenesen irritálhatnak minket, és akár pszichés stresszt is okozhatnak.
Ez a folyamat ráadásul sokkal gyorsabban lejátszódik például a fenti karácsonyi dalok esetén, amelyek minden télen újra és újra porondra kerülnek. Elképzelhető, hogy amikor először felcsendül a Last Christmas, akkor talán még ünnepi izgalomba is jövünk tőle, kisvártatva viszont már a hátunk közepére kívánjuk az egészet.
Felettébb érdekes a pszichológiának azon felismerése, miszerint a negatív életesemények mellett a pozitívak is stresszforrást jelenthetnek számunkra. Gondoljunk csak arra, micsoda érzelmi cunamit élünk át egy új párkapcsolatban, vagy ha ismeretlen helyre utazunk, vagy aktuális esetben várjuk a karácsonyt. Elvégre ezek a helyzetek jól megszokott rutinunk felborulásával járnak, ráadásul az ünnepek alatt egy sor más dolog miatt is fájhat a fejünk: mennyi pénzt költöttünk, örülni fognak-e szeretteink az ajándékoknak, megérkeznek-e időben a csomagjaink, sikerül-e mindent beszerezni, mi lesz az ünnepi menüvel, és a többi, és a többi.
A tömeg és a nyüzsgés szintén feszültséget kelthet bennük (a jelenlegi járványhelyzetben különösen), ahogy az is, ha az ünnepek között is dolgoznunk kell. Ilyenkor könnyen túlvállaljuk magunkat, egyik családi programról a másikra megyünk, állandóan főzünk vagy takarítunk, miközben szemernyi időnk sincs a pihenésre. Nem beszélve az esetleg családi konfliktusokról, amihez képest a karácsonyi dalok jelentősége nyúlfarknyinak tűnik. Lényeg a lényeg, minél nagyobb rajtunk a nyomás, várhatóan annál nehezebben kezeljük azokat az ingereket, amik amúgy is negatívan hatnak ránk.
Az esetek többségében szerencsére kontrollálhatjuk a zeneválasztást mondjuk azzal, hogy letekerjük a hangerőt a tévén, vagy kikapcsoljuk a rádiót, amíg lemegy a karácsonyi muzsika. Vásárlás közben pedig hallgathatunk saját zenét egy fülesen keresztül, vagy még mindig ott a jó öreg füldugó. A mentális kimerülés elkerülése érdekében érdemes odafigyelni a változatosságra is, illetve figyelembe venni, hogy nem csupán fülünk segíthet megidézni az ünnepi hangulatot: a mézeskalács, a fenyő, a fahéj, a frissen sült bejgli illata egyaránt tökéletes erre. Ha pedig mindennek ellenére Mariah Carey továbbra is ott duruzsol a fülünkben, rágózzunk. Kutatások szerint ez segít ellazulni, és száműzni elménkből az unalomig ismételt dallamokat.
A vásárlók többsége bevállalná adatai elvesztését némi karácsonyi engedmény reményében
Karácsonyi díszkivilágítás: cuki szokás vagy káros fényszennyezés?
Saját szobából stream-studió, avagy mi lesz a dj-k sorsa a járvány után?
(Fotó: Getty Images Hungary, Unsplash/Arron_Choi)