Ha volt abszolút nyertese a koronavírus-járványnak, az kétségkívül az online kereskedelem: a GKI Digital és az Áruskereső közös felmérése már szeptember elején azt mutatta, hogy az év első felében az online forgalom 34,8%-kal haladta meg a tavalyi év azonos időszakát, pedig ekkor még előtte voltunk a nagy karácsonyi rohamnak. Bár az online kereskedelemben a hazai webáruházak élveznek elsőbbséget, tavaly már több mint kétmillió magyar vásárló rendelt külföldi áruházból is, vagyis a külföldi rendelések száma is folyamatosan emelkedik.
Ez nyilvánvalóan köszönhető annak is, hogy külföldről rendelni egyre egyszerűbb és egyre olcsóbb, de az Amazonról, az Aliexpressről vagy más határon túli webáruházból rendelt terméknek még így is lényegesen több buktatója van, mintha egy magyar webshopból rendelünk, ezért most röviden áttekintjük, hogy mire érdemes figyelni, ha nem szeretnénk, hogy kellemetlen meglepetések érjenek.
A legnyilvánvalóbb probléma, amibe külföldi rendelés során belefuthatunk, hogy az Európai Unión kívülről érkező árut importköltségek terhelik, ami lehet ÁFA, vám, esetleg mindkettő. Ezekre a következő szabályok vonatkoznak:
Ha a rendelt árut vámolni kell, akkor a postától fogunk kapni egy sms-t, amiben leírják a további tennivalókat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy el kell küldenünk nekik néhány dokumentumot, például a vámkezelési megbízást, amit a Magyar Posta kipostáz a részünkre, a fizetési bizonylatot valamint a rendelés visszaigazolását. Erről részletes tájékoztatást a Magyar Posta honlapján találunk.
Az Amazon esetében nem kell rejtett költségektől tartanunk, hiszen a termék megrendelésénél a honlap automatikusan kiszámolja az importköltségeket, nekünk pedig már az ezzel megemelt végösszeget kell kifizetnünk. Ha a végleges költség magasabb, mint amennyit felszámoltak, az Amazon akkor sem hajtja be azt a vásárlón, ellenben ha alacsonyabb, akkor a különbözetet visszautalják a számlánkra. Ez természetesen azt jelenti, hogy a vámolással sem nekünk kell foglalkoznunk, hanem - ideális esetben - az áru pont úgy érkezik meg hozzánk, mintha belföldről rendeltük volna.
Még egyszerűbb a helyzet, ha a német, a spanyol, az olasz, a holland, a svéd, a francia (esetleg még egy darabig a brit) Amazonról rendelünk, hiszen az egységes piac miatt ebben az esetben sem áfát, sem pedig vámot nem kell már fizetnünk. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ugyanannyiért juthatunk hozzá a termékhez, mintha például Németországban élnénk, hiszen az online kereskedelemre vonatkozó EU-s adószabályok szerint ha egy cég bizonyos értékhatár felett (Magyarországon ez 35 ezer euró) értékesít egy adott országba termékeket, akkor a célországban alkalmazott adókulcsnak megfelelő áfát kell felszámítania az áru után. Az Amazonnál ez az importköltségekhez hasonlóan viszont nem rejtett költségként jelentkezik, hiszen rendelésnél már eleve a módosított végösszeget fogjuk kifizetni.
Valamivel bonyolultabb lehet a dolog, ha az Aliexpressről vagy más kínai webshopból rendelünk, ebben az esetben ugyanis előfordulhat, hogy nekünk kell gondoskodunk a behozatali költségek elrendezéséről. Ennek kiküszöbölése érdekében számos kínai cég tart fent európai raktárakat, így jó esetben a rendelésünk Csehországból, esetleg Spanyolországból fog megérkezni, így pedig nem is kell semmit ráfizetnünk. Több kínai webáruház emellett vállal úgynevezett áfamentes szállítási módot, ennek részleteiről a rendeljkinait.hu rakott össze egy igen informatív tájékoztatót.
Mivel áfamentes szállítási lehetőséget csak néhány áruház kínál, így ha Kínából (vagy más, EU-n kívüli országból) rendelünk, már könnyen előfordulhat, hogy kénytelenek leszünk végigcsinálni a vámkezelési eljárást. Ebben az esetben pedig nem árt előre kiszámolni, hogy a kasszánál még lenyűgözően olcsó áru nem lesz-e drágább, mire elér hozzánk, mintha itthon vettük volna meg, valamivel drágábban.
Ehhez először is lépjünk be a vámtarifaszám-keresőbe, majd írjuk be az adott árukategória nevét. Ezt nem mindig egyszerű kitalálni, okostelefonnál például a "mobiltelefont" kell megkeresnünk. A kapott vámtarifaszámot írjuk be a NAV honlapján elérhető Taric web keresőbe, állítsuk be a kiinduló országot, majd nyomjunk rá a tarifa információra. A megjelenő lapon alul fogjuk látni az adott árukategória összes importköltségét.
Ahogy látható, ez elég eltérő lehet, mobiltelefonok például harmadik országból is vámmentesen hozhatók be, a porszívók vámtétele 1,7%, míg az optikailag megmunkált üveg lencsével rendelkező napszemüveg után 2,9%-os vámot kell fizetnünk.
Általánosságban ezt lehetetlen megmondani, de ökölszabályként annyit feljegyezhetünk, hogy mivel a szállítási költséget erősen befolyásolja a termék mérete és tömege, így minél kisebb az áru, annál jobb esélyünk van rá, hogy külföldről olcsóbban tudjuk megrendelni. Egy hűtőszekrény esetében például a szállítási költség adott esetben magasabb is lehet, mint maga a készülék, így nem valószínű, hogy jó üzletet kötünk, ellenben ha egy mobiltelefonra le tudunk csapni akciósan, már sanszos, hogy még a behozatali költségekkel együtt is olcsóbb lesz. Lássunk egy konkrét példát:
A 128 GB-os Samsung Galaxy S20 FE-t az Amazon a Black Friday hét keretében kedvezményes, 549 dolláros áron árulja, ami 166,5 ezer forintnak felel meg. Az Amazon itt úgy kalkulál, hogy a szállítási és importköltségekkel együtt további 160,71 dollárt kell fizetnünk, vagyis a végösszeg 709,71 dollárra jön ki, ami a jelenlegi árfolyamon nagyjából 215 ezer forint. Magyarországon ugyanez a telefon jelenleg 250 ezer forintba kerül, vagyis jókora összeget spórolhatunk, ha külföldről rendeljük meg.
Néhány kiegészítést viszont muszáj ehhez is hozzátenni:
Emiatt külföldi rendelések esetén szinte minden esetben jobban megéri az adott ország pénznemében kifizetni az árut forint helyett.
Az Amazonon lehetőségünk van arra, hogy dollárban fizessünk a termékért, ebben az esetben pedig az áruház helyett a bankunk fogja átváltani a pénzünket. A bankok pedig jellemzően valamivel kedvezőbb devizaárfolyamot határoznak meg, mint a webáruházak, a fenti példa esetében például Az Amazon 310 forintos áron számolta az USA dollárt, míg a magyar bankoknál 306 és 309 forint között mozgott a dollár eladási ára, így ebben az esetben jobban megéri dollárban fizetni. Persze csak abban az esetben, ha a tranzakció könyveléséig a dollár árfolyama nem mozdul el felfelé, ezt viszont nem tudhatjuk előre.
(Borítókép: Sebastian Kahnert/picture alliance/Getty Images, Fotó: Paul Hennessy/NurPhoto/Getty Images)