Napjainkra a meetingek kétségtelenül az irodai munka központi elemei, noha mostanra kutatások sora bebizonyította, hogy azok negatív hatással lehetnek egyebek mellett a munkahelyi boldogságérzetre és a produktivitásra. A járványhelyzet, akárcsak életünk más területein, a meetingek esetén is változásokat hozott, hiszen az utóbbi időben egyre gyakoribb, hogy a cégek internetes platformokon tartják megbeszéléseiket. Ennek kapcsán több startup szárnyra kapott, és - természetesen a technológia segítségével - megkezdték a meetingek optimalizálását. A teljesség igénye nélkül ott van a Zoom, a Mmhmm nevű, interaktív háttereket és megosztási lehetőségeket kínáló alkalmazás, a Fireflies, amiben a mesterséges intelligencia segítségével utólag is visszakereshetőek a beszélgetések felvételei, és még sorolhatnánk.

Az NSA elárulta, hogyan tudjuk elkerülni, hogy lenyomozzák, merre járunk Kevés szervezet tud többet az emberek megfigyeléséről, mint az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (azaz az NSA), hiszen az USA egyik legnagyobb hírszerző szervezete nyakig benne volt abban a megfigyelési botrányban, amit 2013-ban Edward Snowden hozott a világ tudomására.

A Headroom fejlesztése azonban már a pandémia előtt megkezdődött, emiatt személyes meetingeken is alkalmazható. Alapítói a Wired munkatárásnak úgy nyilatkoztak, hogy kiemelten fontosnak tartották, hogy

az online többnyire észrevétlen nonverbális jeleket, mint amilyen a mosoly vagy bólogatás, a szoftverük felismerje és közérthetővé formálja.

A Headroomot 'megtanították', hogy érzelemfelismerési képességeivel következtetéseket vonjon le azzal kapcsolatban, hogy a hallgatóság tagjai mennyire figyelmesek, az ehhez kapcsolódó eredményeket pedig a rendszer azonnal kiértékeli és kijelzi. A mesterséges intelligencia többek között a szemöldökök és az ajkak mozgásából, valamint a pupillák méretéből igyekszik levonni következtetéseit. A Boston University munkatársai szerint amennyiben a monitorozás valósan értelmezi a viselkedési mintázatokat, akkor a fejlesztéssel célt értek, ellenben ha kifejezetten ösztönöz bizonyos cselekvéseket, akkor diszfunkcionális viselkedésmintákat eredményezhet. Hogy mit jelent ez? Például azt, hogy a felszólaló úgy érzi,

akkor is mondania kell valamit, ha nincs az elhangzottaknál jobb ötlete vagy a köz érdeklődésére számot tartó fontos gondolata. Ezzel azonban javítja, egyenesen rontja az eszmecsere hatékonyságát.

A megfigyelés vagy a fenyítés új eszköze?

Ahogy említettük, az alapítók elmondása szerint a mesterséges intelligencia szinte pontosan meghatározza, hogy a résztvevők mennyire figyelnek, illetve egyúttal az előadás érdekességével kapcsolatban is visszajelzést ad.

Ám mivel a program valós idejű visszajelzést ad a vezetőknek, az eszköz kétélű fegyverré válhat a kezükben.

A fejlesztők azonban nyugalomra intenek, mondván, hogy egyrészt nem egy titkos megfigyelésről beszélünk, hiszen a jelenlévőknek tudomásuk van róla, és dönthetnek az egyes funkciók kikapcsolásáról. Másrészt Green és Rabinovich szerint a szoftver célja nem a figyelem kikényszerítése, hanem az előadó figyelmeztetése, ha netán túl unalmas, és senki sem figyel rá. Azért az mégis felvet némi aggályt, hogy vajon hányan mernének felettesük elé állni azzal, hogy ők bizony nem járulnak hozzá az eszköz bekapcsolásához...de ez legyen a jövő zenéje.

Ez is érdekelhet:

Kína szép új világában épül a Skynet, a legalaposabb megfigyelőrendszer a történelemben

Kis lépés az embernek, nagy lépés a megfigyelőknek

Te engednéd, hogy félmillió forintért cserébe megfigyeljék az életed minden egyes pillanatát?

(Fotó: Getty Images Hungary)