A mezőgazdasági iparág 2017-ig csak nyomokban tartalmazott digitalizációt és automatizációt, abban az évben viszont fordult a kocka, az erre vonatkozó befektetések ugyanis huszonkilenc százalékkal növekedtek az előző évhez képest. Az újabb mezőgazdasági forradalom pedig azóta is tart, olyannyira, hogy ma már csak az a kérdés, vajon melyik vállalat lesz a legnagyobb újító. Az innovációk közül az egyik legextrémebb az úgynevezett vertikális gazdálkodás, melynek alapötlete az, hogy mivel a növények a növekedésükhöz szükséges tápanyagokat alapvetően nem a talajból, hanem az onnan származó vízből nyerik, mi lenne, ha talaj nélkül, a növényeket egymás fölé polcolva folytatódna a termesztés?

Évente ezer tonna zöldség egy dán vertikális farmból A Koppenhága külterületén nyíló új vertikális gazdaságban évente csaknem 1000 metrikus tonna zöldség termelését kezdik meg. A létesítmény által felhasznált energia kizárólag szélenergiából termelődik, így az üzemeltetés teljesen szén-dioxid-semleges.    

A Plenty abból a szempontból mindenképp forradalminak tekinthető, hogy a termelés egész évben szakadatlanul zajlik, az emberek mellett pedig egy több robotot, sőt a mesterséges intelligenciát is munkára fogják, miközben folyamatosan javítják az áruk minőségét. Teszik mindezt úgy, hogy kilencvenöt százalékkal kevesebb vizet, és kilencvenkilenc százalékkal kevesebb földet használnak fel a klasszikus gazdálkodási módszerekkel szemben. Nate Storey, a Plenty társalapítója a Forbesnak adott interjúban arról beszélt, hogy a világon összesen öt helyen lehet valóban gazdaságosan termeszteni friss gyümölcsöket és zöldségeket, melyek azonban jelenleg száz százalékos kihasználtságon működnek.

A vertikális farmok pedig azért létezhetnek, mert általuk környezeti károk nélkül is elérhető a magasabb terméshozam. A Plenty esetében ez hektáronként négyszázszor több élelmiszert jelent.

Dr. Michael Dent, az IDTechEx technológiai elemzője 2020 szeptemberi elemzésében rámutat, hogy a vertikális gazdálkodás mostanra igencsak felkeltette a befektetők és vállalkozók figyelmét, mivel az forradalmasíthatja a globális élelmiszer-ellátórendszert. Becslések szerint a vertikális mezőgazdasági piac 2030-ra meghaladja az egymilliárd dollárt, az alábbi, a fejlődésben élenjáró amerikai és európai cégek pedig joggal kiérdemelhetnék a leginnovatívabb címet.

A vertikális gazdálkodás, vagyis a növények termesztésének beltéri gyakorlata szigorúan ellenőrzött körülmények között, folyamatosan bővül. A vertikális gazdaságok a termés pontos igényeihez igazított LED-világítással, fejlett hidropóniás termesztési rendszerekkel, függőlegesen egymásra helyezett tálcákban történő növénytermesztéssel több százszor nagyobb hozamot érhetnek el egy azonos területen gazdálkodó hagyományos mezőgazdasági vállalkozásnál. A befektetők és vállalkozók pontosan azért érdeklődnek a vertikális mezőgazdaság iránt, merthogy az forradalmasíthatja a globális élelmiszer-rendszert, néhány erre szakosodott cég pedig mostanra elképesztő összegeket gyűjtött, és magáénak tudhat pár világhírű befektetőt. A Plenty a maga négyszázegy millió dolláros támogatásával a legjobban finanszírozott vertikális farmnak számít, befektetői között megtalálhatjuk a SoftBank, az Alphabet elnökét, Eric Schmidtet és az Amazon vezérigazgatója, Jeff Bezos-t is.

Míg az USA ilyen típusú induló vállalkozásai, az AeroFarms és a Bowery Farming mostanáig kétszázharmincnyolc, illetve százhatvanhét és fél millió dolláros támogatást szereztek.

A tanulmány kiemeli, hogy potenciális lehetőségeik ellenére több vertikális mezőgazdaságnak az évek során komoly küzdelmet jelentettek a csúcstechnológiás beltéri gazdaság munkaerőköltségei, valamint annak teljesítményigényei. Emiatt pedig terményeiket jóval magasabb áron kellett eladniuk a hagyományos termesztésű leveles zöldségekhez képest. Több vállalat alapítója ráadásul még igen csekély élelmiszeripari tapasztalattal rendelkezik, így valószínűleg a jövőben még az élelmiszertermelő ipar működtetésének mindennapi realitásaival is meg kell birkózniuk. Noha a nagyobb summát begyűjtő vállalatok kiemelt figyelmet kaptak, az iparágban több tucat másik vállalat alakítja ki saját megközelítését a vertikális gazdálkodás terén. Ezek közül a IDTechEx "Vertikális gazdálkodás 2020-2030" című jelentése a következőket tartja a leginnovatívabbaknak:

A Freight Farms bostoni vertikális mezőgazdasági vállalat „konténerfarmok”, függőleges mezőgazdasági rendszerek gyártásával foglalkozik. A konténerfarmok mellett a Freight Farms biztosítja a Farmhand szoftvert, egy hidroponikus farmkezelési és automatizálási platformot, amely összeköti a felhasználókat a többi ügyféllel. A konténergazdaságoknak számos előnye van - könnyen szállíthatók, kompaktak és viszonylag olcsók más vertikális gazdálkodási rendszerekhez képest. A konténerfarmok gyakran konyhakész rendszerek, vagyis működtetésük jóval kevesebb tapasztalatot és szakértelmet igényel, mint egy gyári méretű vertikális, vagy akár egy hagyományos gazdaság. A Freight Farms nemrégiben állt elő eddigi legfejlettebb Greenery nevű konténertenyésztési rendszerével, melyben szenzorok segítségével folyamatosan figyelemmel kísérik a gazdaság változó körülményeit, a Farmhand szoftver

automatikusan elvégzi a beállításokat és megtervezi az öntözési ciklusokat annak érdekében, hogy optimális környezetet biztosítson a növénytermesztéshez,

és lehetővé tegye a felhasználók számára, hogy ellenőrizzék növényeiket, akár távolról, okostelefonról is.

A 80 Acres egy ohiói székhelyű, vertikális mezőgazdasági vállalkozás célja a világ első teljesen automatizált beltéri gazdaságának megépítésével leküzdeni a kihívásokat. A vállalatot 2015 novemberében alapította Tisha Livingston és Mike Zelkind, akik több mint ötvenéves élelmiszeripari tapasztalattal rendelkeznek. Az alapítók szerint a vertikális gazdálkodás multidiszciplináris terület, ami együttműködést igényel olyan partnerek között, akik a saját tudományterületük szakértői. A Signify (korábban Philips Lighting) fejlesztette ki a létesítményben használt LED-eket, a Priva holland üvegház-automatizáló vállalat pedig az ellenőrzési és termékenyítési rendszereket. Míg a 80 Acres élelmezési tapasztalatok felhasználásával integrálja a technológiát. A vállalat százötvenezer négyzetméteres létesítményt üzemeltet Hamiltonban, Cincinnati külvárosában, vagyis jelenleg ez a létesítmény a világ első teljesen automatizált beltéri farmja. A gazdaságot a vetéstől a termesztésen át a betakarításig automatizált, robotika, mesterséges intelligencia, adatelemzés és éjjel-nappal figyelő szenzorok és vezérlő rendszerek segítségével pedig optimalizálják a beltéri termesztés minden aspektusát.

A Jones Food Company brit vertikális mezőgazdasági vállalkozás, amely az Egyesült Királyságban, Scunthorpeban található egy raktárban üzemelteti Európa legnagyobb vertikális farmját. 2016-ban alapította James Lloyd-Jones és Paul Challinor, akik a lehető legnagyobb vertikális mezőgazdasági létesítményt akarták megépíteni, hogy segítsenek leküzdeni az ipart sújtó operatív problémákat. Miután több vertikális gazdaságot meglátogattak Japánban, úgy döntöttek, hogy a vertikális gazdálkodás sikeréhez a méretre és az automatizálásra kell összpontosítani.

A létesítményt autógyár mintájára tervezték, a növekedési folyamat pedig a gyártósorra hasonlít - a huszonöt napos termesztési időszak alatt a növények a létesítmény egyik végéből a másik végébe jutnak.

A munka nagy részét gépek végzik, hozzájárulva a munkaerőköltségek csökkentéséhez. A betakarítás egyedi gépekkel, a nehéz emelés pedig Frank, a robot segítségével történik. Az automatizálásra való összpontosítás egyúttal azt is jelenti, hogy az épület üzemeltetéséhez csak hat alkalmazottra van szükség.

A Jones Food Company partneri viszonyban áll a brit Ocado online élelmiszerbolt-céggel, amely jelenleg az üzlet hetven százalékát birtokolja. E partnerség révén a Jones Food Company arra törekszik, hogy

vertikális farmokat hozzon létre az Ocado élelmiszerboltjai mellett, így a friss termékek a leszedéstől számított egy órán belül eljuttathatóak a vásárlóknak.

Az Infarm berlini székhelyű startup moduláris, hidroponikus függőleges gazdaságokat értékesít leveles zöldségek és gyógynövények szupermarketekben, iskolákban és irodákban való termesztésére. A két négyzetméteres blokkban egy év alatt akár nyolcezer növény is megteremhet. A vállalat szerint gazdaságai kilencvenöt százalékkal kevesebb vizet használnak, mint a földben termesztő gazdaságok, kilencvenkilenc és fél százalékkal kevesebb helyet foglalnak el, nem használnak vegyszeres rovarirtót, valamint kilencven százalékkal kevesebb a szállítás és hetvenöt százalékkal kevesebb a műtrágyafelhasználás.

Az Infarm Európa-szerte több szupermarkettel együttműködik, a kontinensen pedig mostanra több mint ötszáz farmot létesített az üzletekben és az elosztóközpontokban. A vállalat az Egyesült Államokban is megkezdte terjeszkedését, nemrégiben például a Krogerrel próbálta ki beltéri farmjait két seattle-i üzletben. Az Egyesült Királyságban egyezséget kötött a Marks & Spencer szupermarketlánccal, amely Londonban hét helyszínen próbálja ki a bolti városi gazdálkodást, olasz és görög bazsalikom, Bordeaux-bazsalikom, menta, hegyi koriander, kakukkfű és fodros petrezselyem termesztésével. A vállalat üzleti modellje a „mezőgazdaság-mint-szolgáltatás” modellre épül. A gazdaságok az Infarm tulajdonában állnak, amely minden betakarított növény után részesedést kap. Ezért is igyekszik jó kapcsolatot ápolni ügyfeleivel, például a kiskereskedőkkel, és gondoskodik a gazdaságról, beleértve a telepítést, a művelést, a betakarítást, karbantartást.

A dolgozók rendszeres látogatásait leszámítva a gazdaságokat a jövőben távolról irányítják.

Ez a moduláris, adatközpontú és elosztott megközelítés különbözteti meg az Infarmot versenytársaitól, ami egyébként ár szempontjából igencsak vonzó a szupermarketek számára, hiszen így ráfizetés nélkül is jó minőségű áruhoz juthatnak. Ezenkívül a növényeket, különösen a gyógynövényeket, frissen takarítják be, így azok megőrzik színüket, illatukat, ízüket és tápanyagaikat.

További cikkek a Rakétán:

Valódi alternatíva vagy csupán vágyálom a beltéri gazdálkodás világszintű megvalósítása? Az elmúlt időszak járványügyi helyzete miatt a beltéri gazdaságok egyre nagyobb figyelmet kapnak a tengerentúlon. A WWF legfrissebb tanulmánya ennek kapcsán felvázolja a modern gazdálkodási módszer lehetséges jövőjét.

Japán már karnyújtásnyira áll a vertikális növénytermesztés bevezetésétől A Panasonic, a Toshiba és a Fujitsu egyaránt az automatizált vertikális farmokban látja a jövő gazdálkodási formáját, illetve a települések elöregedése és az elvándorlás problémájának megoldását.

A jövő metropoliszaiban mind madárcsicsergésre ébredhetünk majd, jósolják a világ ökoépítészei Az előrejelzések szerint 2050-re a Föld népességének 68%-a, a mostaninál 2,5 milliárddal több ember válik városlakóvá, azonban a 21. század vizionárius építészei már a nagyvárosi dzsungel kifejezés újraértelmezésén dolgoznak.

(Fotó: Getty Images Hungary)