Jelentősen vékonyodott a sztratoszféra a légszennyezés miatt

2021 / 05 / 15 / Felkai Ádám
Jelentősen vékonyodott a sztratoszféra a légszennyezés miatt
A mostani felfedezés azért is fontos, mert évtizedek után az emisszió újabb hatását fedeztük fel.

Ha pedig a sztratoszféra elvékonyodását csak most vettük észre, még vajon milyen felfedezések várhatnak ránk? – teszi fel a nyugatalanító költői kérdést a The Guardian-nek az egyik szakértő. Való igaz, hogy mostanság rendre érkeznek az adatok, hogy az emberi tevékenység milyen mértékben változtatja meg a bolygó működését, felépítését. Legutóbb például az derült ki, hogy szó szerint kiforgattuk a Földet a sarkaiból azzal, ahogy a világot működtetjük.

Szó szerint kiforgatta a Földet a sarkaiból a klímaváltozás Azt eddig is tudták, hogy az elmúlt évtizedekben a Föld forgási tengelye szokatlanul nagymértékben mozdult el rövid idő alatt, most azonban bebizonyították, hogy pontosan mi ennek az oka, és hogy a folyamat régebben kezdődött, mint azt eddig hitték.

A most, az Environmental Research Letters-ben publikált tanulmányban sem sokkal kevésbé döbbenetes következtetésre jutnak: az üvegházhatású gázok kibocsájtása miatt a nyolcvanas évek óta 400 méterrel lett a sztratoszféra vékonyabb. Hogy a tanulmányban foglaltakat megértsük, az atmoszféra két szintjét kell kicsit megismernünk: a Föld légkörének legalsó rétege a troposzféra, ahol az emberiség él, és ahol az időjárási jelenségek zöme történik, illetve itt zajlik az üvegházhatás is (pontosabban épp a jelenlegi tanulmányból derül ki, hogy ennek nem csak itt érződik a hatása). A troposzféra a Föld felszínén kezdődik és nagyjából 6-20 km-es magasságig tart, és annyira sűrű, hogy a teljes atmoszféra tömegének a 80 százalékát adja. A troposzféra felett található a sztratoszféra nagyjából 50 km-es magasságig.

A tanulmány a műholdak által a nyolcvanas évektől kezdve begyűjtött adatokra alapul, és több klímamodellt is figyelembe vettek. Végül pedig arra jutottak, hogy a troposzférában a szén-dioxid felmelegíti a levegőt, ami ezért tágulni kezd, ráadásul a CO2 feljut a sztratoszférába is, ahol azonban éppen ellentétes a hatása: vagyis a sztratoszféra hűlni kezd, ami miatt a légkör ezen rétege vékonyodik. Egész pontosan a sztratoszféra a nyolcvanas évek óta (mióta műholdas adatok rendelkezésre állnak) 400 métert vesztett a vastagságából, és ha nem fogjuk vissza jelentősebb mértékben az emissziót, akkor 2080-ra egy újabb kilométert fog vékonyodni.

A mostani tanulmány egyik fontos eredménye tehát, hogy egyrészt bizonyította a hipotézist, hogy a szénkibocsájtás vékonyítja a sztratoszférát (azt a kutatók eddig is tudták, hogy ez a tevékenység vastagítja a troposzférát), ráadásul bemutatja azt is, hogy mindez legalább a nyolcvanas évek óta történik – mivel korábbról tehát nincsenek műholdas adatok. A tanulmány másik fontos eredménye, hogy megcáfolta, hogy az ózon (az ózonréteg a sztratoszférában található) mennyiségének a csökkenése vékonyítaná a sztratoszférát, ehelyett bűnösnek az ügyben a szóban forgó légrétegbe került CO2-t jelöli meg. Egyébként mióta az 1987-es Montreáli Jegyzőkönyv betiltotta a halogénezett szénhidrogén-származékok (HFC-k, CFC-k) kibocsátását, az ózon mennyisége elkezdett visszatérni a korábbi szintre.

A The Guardian-nak nyilatkozó egyik kutató az eredményt „sokkolónak” nevezte, mivel kiderült, hogy a tevékenységünk 50 km-es magasságig érezteti a hatását. A sztratoszféra zsugorodása hatással lehet a műholdak pályáira, a rádióhullámok terjedésére, sőt a GPS, valamint egyéb, űrbe telepített navigációs rendszerek működésére is.

(Kép: Pixabay)

További cikkek a témában:

Kína az egész fejlett világnál több üvegházhatású gázt bocsát ki egy új jelentés szerint A klímaváltozás az átlagos időjárási minták bármely hosszú távú változása, akár globálisan, akár regionális szinten. A szigorúan vett definíció szerinti változás sokszor bekövetkezett már a Föld történetében, a mai változásokat azonban az emberi tevékenység okozza, és minden sokkal gyorsabban történik mint a múltban.

A NASA „viharkergető” gépe segítségével jöttek rá, hogy a villámlás tisztítja a légkört A villámlás nyomán keletkezett vegyületek a metánt is képesek „kimosni” a légkörből.

Kiszámolták, mikor fojtja meg a Földet az oxigénhiány Az oxigén a komplex földi élethez nélkülözhetetlen molekula, de mikor fog elfogyni? Most már tudjuk.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.