Jelentősen vékonyodott a sztratoszféra a légszennyezés miatt

2021 / 05 / 15 / Felkai Ádám
Jelentősen vékonyodott a sztratoszféra a légszennyezés miatt
A mostani felfedezés azért is fontos, mert évtizedek után az emisszió újabb hatását fedeztük fel.

Ha pedig a sztratoszféra elvékonyodását csak most vettük észre, még vajon milyen felfedezések várhatnak ránk? – teszi fel a nyugatalanító költői kérdést a The Guardian-nek az egyik szakértő. Való igaz, hogy mostanság rendre érkeznek az adatok, hogy az emberi tevékenység milyen mértékben változtatja meg a bolygó működését, felépítését. Legutóbb például az derült ki, hogy szó szerint kiforgattuk a Földet a sarkaiból azzal, ahogy a világot működtetjük.

Szó szerint kiforgatta a Földet a sarkaiból a klímaváltozás Azt eddig is tudták, hogy az elmúlt évtizedekben a Föld forgási tengelye szokatlanul nagymértékben mozdult el rövid idő alatt, most azonban bebizonyították, hogy pontosan mi ennek az oka, és hogy a folyamat régebben kezdődött, mint azt eddig hitték.

A most, az Environmental Research Letters-ben publikált tanulmányban sem sokkal kevésbé döbbenetes következtetésre jutnak: az üvegházhatású gázok kibocsájtása miatt a nyolcvanas évek óta 400 méterrel lett a sztratoszféra vékonyabb. Hogy a tanulmányban foglaltakat megértsük, az atmoszféra két szintjét kell kicsit megismernünk: a Föld légkörének legalsó rétege a troposzféra, ahol az emberiség él, és ahol az időjárási jelenségek zöme történik, illetve itt zajlik az üvegházhatás is (pontosabban épp a jelenlegi tanulmányból derül ki, hogy ennek nem csak itt érződik a hatása). A troposzféra a Föld felszínén kezdődik és nagyjából 6-20 km-es magasságig tart, és annyira sűrű, hogy a teljes atmoszféra tömegének a 80 százalékát adja. A troposzféra felett található a sztratoszféra nagyjából 50 km-es magasságig.

A tanulmány a műholdak által a nyolcvanas évektől kezdve begyűjtött adatokra alapul, és több klímamodellt is figyelembe vettek. Végül pedig arra jutottak, hogy a troposzférában a szén-dioxid felmelegíti a levegőt, ami ezért tágulni kezd, ráadásul a CO2 feljut a sztratoszférába is, ahol azonban éppen ellentétes a hatása: vagyis a sztratoszféra hűlni kezd, ami miatt a légkör ezen rétege vékonyodik. Egész pontosan a sztratoszféra a nyolcvanas évek óta (mióta műholdas adatok rendelkezésre állnak) 400 métert vesztett a vastagságából, és ha nem fogjuk vissza jelentősebb mértékben az emissziót, akkor 2080-ra egy újabb kilométert fog vékonyodni.

A mostani tanulmány egyik fontos eredménye tehát, hogy egyrészt bizonyította a hipotézist, hogy a szénkibocsájtás vékonyítja a sztratoszférát (azt a kutatók eddig is tudták, hogy ez a tevékenység vastagítja a troposzférát), ráadásul bemutatja azt is, hogy mindez legalább a nyolcvanas évek óta történik – mivel korábbról tehát nincsenek műholdas adatok. A tanulmány másik fontos eredménye, hogy megcáfolta, hogy az ózon (az ózonréteg a sztratoszférában található) mennyiségének a csökkenése vékonyítaná a sztratoszférát, ehelyett bűnösnek az ügyben a szóban forgó légrétegbe került CO2-t jelöli meg. Egyébként mióta az 1987-es Montreáli Jegyzőkönyv betiltotta a halogénezett szénhidrogén-származékok (HFC-k, CFC-k) kibocsátását, az ózon mennyisége elkezdett visszatérni a korábbi szintre.

A The Guardian-nak nyilatkozó egyik kutató az eredményt „sokkolónak” nevezte, mivel kiderült, hogy a tevékenységünk 50 km-es magasságig érezteti a hatását. A sztratoszféra zsugorodása hatással lehet a műholdak pályáira, a rádióhullámok terjedésére, sőt a GPS, valamint egyéb, űrbe telepített navigációs rendszerek működésére is.

(Kép: Pixabay)

További cikkek a témában:

Kína az egész fejlett világnál több üvegházhatású gázt bocsát ki egy új jelentés szerint A klímaváltozás az átlagos időjárási minták bármely hosszú távú változása, akár globálisan, akár regionális szinten. A szigorúan vett definíció szerinti változás sokszor bekövetkezett már a Föld történetében, a mai változásokat azonban az emberi tevékenység okozza, és minden sokkal gyorsabban történik mint a múltban.

A NASA „viharkergető” gépe segítségével jöttek rá, hogy a villámlás tisztítja a légkört A villámlás nyomán keletkezett vegyületek a metánt is képesek „kimosni” a légkörből.

Kiszámolták, mikor fojtja meg a Földet az oxigénhiány Az oxigén a komplex földi élethez nélkülözhetetlen molekula, de mikor fog elfogyni? Most már tudjuk.


Brazíliában már a cápákban is van kokain
Brazíliában már a cápákban is van kokain
Ez az első eset, hogy szabadon élő cápákban sikerült kimutatni a kokain maradványanyagait – súlyosbítja a helyzetet, hogy az összes vizsgált állatban megtalálták a kábítószer nyomait.
Átírhatja az élet keletkezését az óceán mélyén talált sötét oxigén
Átírhatja az élet keletkezését az óceán mélyén talált sötét oxigén
A bolygón a jelenleg ismert élethez szükséges az oxigén, ami biológiai úton keletkezett fény segítségével fotoszintézissel. Vagy mégsem? Egy mostani, döbbenetes felfedezés szerint az oxigén előállításához sem fényre, sem biológiai folyamatokra nincs feltétlen szükség. Az óceán mélye olyan titkát fedte fel, ami mindent megkérdőjelez.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.