A kérdést a tudósok is megvizsgálták, és kiderült, hogy a kelet-ázsiai lakosság genetikai állományában találhatóak olyan eltérések, melyek ellenállóbbá teszik őket a koronavírussal szemben. Dr. David Enard az Arizonai Egyetem evolúciós biológusa és kollégái úgy jöttek rá erre, hogy a koronavírusok génjeinek vizsgálata helyett az emberi gazdaszervezeteikre gyakorolt hatásukat vizsgálták.
Őseink egész evolúciójuk során folyamatosan alkalmazkodtak az őket ért kihívásokhoz (mint ahogy ezt mi is tesszük ma is, hiszen az evolúció nem állt meg, most is zajlik). Alkalmazkodásuk az őket körülvevő környezethez épp úgy megtörtént, mint a táplálék esetében amit fogyasztottak, vagy éppen a betegségek esetében, melyeken átestek. Mindez a jelentős mennyiségű adaptáció természetesen azonosítható nyomokat hagyott a genetikai kódunkban.
A közösség tagjait megbetegítő új baktériumok és vírusok szelekciós hatást gyakoroltak a fajra, és az akkori emberek között azok élték túl nagyobb valószínűséggel a különböző fertőzéseket, akiben volt olyan az adott kórokozó hatásai ellen hatékony genetikai mutáció, ami segítette őket ebben.
Ők kisebb eséllyel haltak bele a kórba, a genetikai állományukat pedig ennek okán képesek voltak továbbörökíteni. Úgy tűnik, hogy Kelet-Ázsia népessége már sokszor találkozhatott a koronavírus agresszívebb változataival és génállományukban számos olyan tulajdonságot hordoznak, ami megvédi őket a legsúlyosabb kimeneteltől.
Az új kutatás eredménye arra utal, hogy egy ősi koronavírus típus hosszú időn keresztül sújtotta a kelet-ázsiai régiót. Az elmúlt 20 évben három olyan koronavírust találtak, ami képessé vált az emberek megfertőzésére és súlyos légúti megbetegedések kiváltására, ezek a Covid-19, a SARS és a MERS kórokozói voltak. A vizsgálatok ezek mindegyikéről megállapították, hogy denevérekről vagy más emlősökről kerültek át az emberre.
A kutatók 26 különböző országból származó 2500 páciens génállományát vizsgálták meg, és 42 olyan gént találtak, melyek képesek a koronavírussal reakciót adó fehérjéket előállítani. A 42 gén mindegyikét kelet-ázsiai emberben találták meg, és egyetlen ilyen gén sem került elő a máshonnan származó mintaadók génállományából.
Bárhogyan is lehetett, a dolog erre a régióra korlátozódott. "Amikor összehasonlítottuk azt amit találtunk a világ populációjával, másutt nem találtuk meg ugyanezt" - mondta el Yassine Souilmi, az ausztráliai Adelaide-i Egyetem posztdoktori kutatója, az új tanulmány társszerzője.
A kutatók azt találták, hogy a szóban forgó genetikai változások több mint 20 ezer évvel ezelőtt épültek be a kelet-ázsiai lakosság DNS-ébe, de a mai napig kifejtik kedvező hatásaikat a SARS-CoV-2 fertőzésre, megakadályozva a fertőzést, vagy pusztán enyhítve a betegség lefolyását. A kutatás eredményeit a Current Biology folyóiratban tették közzé.
(Forrás: TNYT Kép: Pixabay)