Ha egyszer itt lesz majd, olyan lehetőségeket kínálhat, mint az álmaink letöltése és filmként megtekintése, a gondolataink vagy akár érzéseink lementése, és megosztása ismerőseinkkel, vagy persze a gondolatrendőrség, a gondolatbűn szankcionálása és hasonló rémálmok is könnyen valóra válhatnak.
Az új világra már csak 2025-ig kell várni, mondta Mary Lou Jepsen, az Openwater cég alapítója három éve, annak a technológiájának köszönhetően melyen a cég dolgozik. Jepsen az MIT professzora, aki korábban a Facebook, az Oculus, a Google [x] és az Intel vezető mérnökeként is dolgozott, és több mint 100 szabadalom fűződik a nevéhez. 2016-ban otthagyta a Facebookot, hogy megalapítsa az Openwater-t, melynek fókuszában az orvosi képalkotás olcsóbbá tétele és fejlesztése áll.
“Alapvetően arra jöttem rá, hogy hogyan lehet az MRI - egy sok millió dolláros MRI diagnosztikai gép - funkcionalitását belesűríteni egy sísapka méreteibe” - nyilatkozta Jepson, bár a prototípusra még várni kell.
A jelenlegi MRI technológia már látja a gondolatainkat: „Ha most valaki befeküdne egy MRI gépbe ... meg tudnám mondani, hogy, milyen szavakat fog mondani, milyen képek vannak a fejében. Meg tudnám mondani, hogy milyen zenére gondol. Ez a helyzet ma, és én azt ígérem, hogy ezt a képességet összezsugorítom” - nyilatkozta Jepsen még három évvel ezelőtt.
“Egy nap Jepsen sapkája szó szerint gondolkodó sapkává válhat. Ez már telepátia lehetne a gyakorlatban”
- mondta a kutató. A cél az, hogy a technológia képes legyen mind a saját, mind mások gondolatait olvasni és lementeni azokat. A hagyományos MRI vagy mágneses rezonanciás képalkotás mágneses mezőket és rádióhullámokat használ a belső szervek képeinek elkészítéséhez. Az Openwater technológiája ehelyett a kevésbé káros infravörös fényt használja a megvilágított emberi test oxigénáramlásának vizsgálatához, ami kompakttá és sokkal olcsóbbá teszi az eljárást.
„A testünk áttetsző ennek a fénynek a számára. Ez a fény bejut a fejünkbe is ”- nyilatkozta Jepsen. Ha igaza van, és egy nap ötleteinket azonnal megoszthatjuk vagy digitalizálhatjuk, az jelentősen felgyorsíthatja az alkotás, a tanulás és a kommunikáció folyamatát.
Ma időbe és analóg, az emberről a hordozó médiára történő átalakításba telik egy ötlet megosztása, akár beszélünk róla, akár lejegyezzük vagy egyéb formátumba alakítjuk gondolatainkat, érzéseinket (például zenévé, vagy valamely kézműves technológiával, eljárással készülő tárggyá). A telepátia áthidalhatja ezt a manifesztációs szakadékot a gondolatok és a végtermék között.
„Jelenleg a gondolataink kimeneteli oldala alapvetően az állunk és a nyelvünk izmait mozgatja, vagy az ujjainkkal gépelünk. ... ezekre a nagyon alacsony kibocsátási hatásfokú módszerekre korlátozódunk, melyeket a telepátia jelentősen felgyorsíthatna - vázolta gondolatait Jepsen.
"A gondolatok azonnali átadása felgyorsítja az innovációs folyamatot. Ez sokkal gyorsabbá teszi az iterációs ciklust” - mondta Jepsen.
Jepsen nem az egyetlen olyan kutató-befektető aki a gondolat-bizniszben utazik. Ahogy arról mi is beszámoltunk, Elon Musk szépen halad Neuralink nevű vállalatával, melynek célja agyunk számítási kapacitásának egyesítése a számítógépekkel, bár ő egyelőre az invazív megoldások útját járja.
“A telepátia technológiai megvalósítása súlyos etikai következményeket von majd magával.
Ha Jepsen sapkájának viselése lehetővé teszi a gondolatolvasást, akkor vajon a rendőrség automatikusan használhat ilyen kalapot? Vagy a katonaság? Egy vállalat előírhatja a viselését a munkavállalóknak? Vagy a szülők ráadhatják a sapkát a gyerekükre?”
- tette fel a provokatív kérdéseket Jepsen. “Meg kell válaszolnunk ezeket a kérdéseket, ezért úgy próbáljuk meg létrehozni a sapkát, hogy csak akkor működjön, ha a viselője is azt akarja, hogy működjön, majd gondolati parancsokkal kiszűrhesse szkennelt gondolataiból azokat a részeket, melyeket nem érez megfelelőnek megosztani” - vázolt egy lehetséges megoldást Jepsen.
(Forrás: IEEE Kép: Wikipédia, Openwater)