Bár a The Verge információi szerint Kína nem részletezte, hogy pontosan milyen következményekre számít, de alapvetően azt várják a világszervezet főtitkárától, hogy szólítsa fel az országokat a világűrt érintő nemzetközi egyezmények betartására. A december 6-án benyújtott dokumentumok szerint az április 29-én pályára állított Tienkung űrállomásnak július 1-én és október 21-én is kitérő manővert kellett végrehajtania, mert fennállt a veszélye, hogy összeütköznek a SpaceX műholdjaival. Az októberi manőver során az űrállomás központi moduljában, a Tienhóban három űrhajós is tartózkodott.

Kína az 1967-ben elfogadott Világűrszerződés alapján tett panaszt az Egyesült Nemzetek Szervezeténél, amelyben külön felhívják a figyelmet a szerződés hatodik cikkelyének a vonatkozó részére. "A Szerződésben részes államok nemzetközi felelősséget viselnek a világűrben - beleértve a Holdat és más égitesteket is - folytatott nemzeti tevékenységekért, függetlenül attól, hogy e tevékenységeket kormányzati szervek vagy nem kormányzati szervezetek végzik" - áll az összesen 111 ország (többek között Kína és az Egyesült Államok) által elfogadott dokumentumban, ami azt jelenti, hogy az USA kormányának elméletben felelősséget kell vállalnia a SpaceX (és bármelyik másik amerikai magáncég) űrbeli tevékenységéért is.

Az NBC News A Reuters alapján arról ír, hogy az ügy kipattanása után a kínai internetezők sem kímélték Elon Muskot, az ország legnagyobb közösségi oldalát, a Weibót ugyanis elárasztották az olyan bejegyzések, amelyekben a világ leggazdagabb emberét és annak cégét támadják. A Reuters által szemlézett bejegyzések között van olyan, ami egyszerűen "űrszemétnek" bélyegzi a Starlinket, míg mások szerint a műholdrendszer valójában az amerikai űrhadviselés egyik fegyvere.

A SpaceX 2018-ban kezdte el kiépíteni a műholdrendszert, amelynek célja, hogy az egész bolygón nagy sebességű internetet biztosítson az emberek számára, kábelek lefektetése nélkül. A komplett Starlink a tervek szerint mintegy 42 ezer műholdból fog állni, amelyekből ezidáig nagyjából 1800-at állítottak pályára. A SpaceX az Egyesült Államokban 2020 augusztusában indította útjára a rendszer tesztfázisát, mára pedig a szolgáltatás már 22 országban, többek között Ausztriában és Horvátországban is elérhető. Ahogy arról korábbi cikkünkben írtunk, Musknak meglehetősen fontos a műholdrendszer mielőbbi kiépülése, és nem csak azért, mert a Szövetségi Hírközlési Hatóság (FCC) engedélye alapján az eredetileg tervezett, 12 ezer műholdas rendszernek 2024 novemberéig legalább 50%-ban ki kell épülnie, hanem azért is, mert részben ebből tervezi finanszírozni a Mars-utazás hatalmas költségeit.

Starlink: a Mars-utazás kulcsa vagy Elon Musk legnagyobb tévedése? A SpaceX a 2020-as évek végéig 42 ezer alacsonyan keringő műholddal burkolná be a Földet, amely a világ minden pontján nagy sebességű internetet biztosítana. De mennyire lehet reális ez a cél?

A Starlink-rendszert már az első műholdak fellövése után éles kritikákkal illették, elsősorban a csillagászok fejezték ki nemtetszésüket a tervvel szemben. Sok kutató úgy vélekedett, hogy a Starlink egyszerűen el fogja lehetetleníteni a munkájukat, ugyanis a rendkívül nagy mennyiségű műhold nagyon meg fogja nehezíteni a világűr megfigyelését a Földről. A Starlinkkel kapcsolatban más aggályok is felmerültek, hiszen a rengeteg műhold jelentős mértékben növelheti az űrszemét mennyiségét, amiből már ma is veszélyesen sok kering az alacsony Föld körüli pályán. A SpaceX igyekezett reagálni a kritikákra, és a műholdjaikat a fényt kevésbé visszaverő borítással látták el, az űrszeméttel kapcsolatos felvetésekre pedig azt a - sokak szerint nem eléggé megnyugtató - választ adták, hogy a használaton kívüli műholdjaik néhány éven belül visszatérnek a Föld légkörébe és elégnek.

Bár a kínai panaszra a SpaceX hivatalosan még nem reagált, azonban korábban már kifejtették, hogy a műholdjaikat olyan rendszerrel látták el, amelynek segítségével azok képesek automatikusan elkerülni az ütközéseket. Ez ugyanakkor a jelek szerint nem minden esetben működik, 2019-ben például az ESA Aelous nevű időjárási műholdjának kellett kitérő manővert végrehajtania, mert az előrejelzések szerint ellenkező esetben veszélyesen közel került volna a Starlink műholdjaihoz.

Akárhogy is határoz az ENSZ, az biztos, hogy a kínai űrügynökségnek hozzá kell szoknia a hasonló esetekhez, hiszen az űrállomásoknál egyáltalán nem ritka, hogy kitérő manőverre kényszerülnek. Emlékezetes, hogy a Nemzetközi Űrállomásnak novemberben egy nagyobb pályamódosítást kellett végrehajtania, miután egy Oroszország által felrobbantott műhold darabjai keresztezték volna a pályáját. A nagy nemzetközi visszhangot kiváltó eset olyan súlyos volt, hogy az ISS-en tartózkodó űrhajósoknak az űrhajókban kellett menedéket keresniük, de a kisebb pályamódosítások egyébként viszonylag gyakoriak az ISS életében.

(Borítókép: A kínai állami televízió július 4-én élőben közvetítette az első, az űrállomásról végrehajtott űrsétát, amit azóta további három követett, Fotó: Costfoto/Barcroft Media via Getty Images)

Viszlát ISS, heló magánűrállomások! Az utóbbi időben egyre gyakrabban kerül szóba, hogy a NASA a 2030-as évek környékén elhagyná a Nemzetközi Űrállomást, most pedig ki is választották azt a három projektet, ami az évtized végére leválthatja az öregedő ISS-t.