Az űrhajókban kellett menedéket keresniük az ISS asztronautáinak, miután Oroszország felrobbantott egy műholdat

2021 / 11 / 16 / Bobák Áron
Az űrhajókban kellett menedéket keresniük az ISS asztronautáinak, miután Oroszország felrobbantott egy műholdat
A hírek szerint Oroszország egy régi kémműholdját robbantotta fel egy rakétakísérlet keretében, az emiatt keletkezett, több ezer darabnyi űrszemét pedig a Nemzetközi Űrállomásra is veszélyt jelentett.

A BBC és a Houston Chronicle beszámolója szerint a műholdelhárító teszt igencsak kiverte a biztosítékot az amerikaiaknál, az USA külügyminisztériumának szóvivője például meggondolatlannak és veszélyesnek nevezte az akciót, és figyelmeztette Oroszországot, hogy nem fogják tolerálni az ilyen tevékenységeket.

"Oroszország veszélyes és felelőtlen magatartása veszélyezteti a világűr hosszú távú fenntarthatóságát, és egyértelműen bizonyítja, hogy Oroszország állítása, miszerint ellenzik a világűr felfegyverzését, álságos és képmutató” - mondta Ned Price, hozzátéve, hogy a műhold felrobbantása nem csak az űrhajósokra nézve volt veszélyes, de az űrszemét kárt tehet az alacsony Föld körüli pályán keringő műholdakban is, komoly gazdasági károkat okozva az országoknak.

Amerikai források szerint Oroszország a teszt keretében a Kosmos-1408 jelzésű, saját műholdját semmisítette meg. A nagyjából egytonnás kémműholdat még 1982-ben állították Föld körüli pályára, de már évek óta nem működött. Az amerikai külügyminisztérium tájékoztatása szerint a robbanásban nagyjából 1500 olyan űrszemét keletkezett, amit képesek követni, a kisebb, nem követhető darabok mennyisége pedig több százezerre tehető.


A Crew-3 küldetés tagjai, Matthias Maurer, Tom Marshburn, Raja Chari és Kayla Barron mindössze öt nappal ezelőtt érkeztek meg az űrállomásra, ahol a tervek szerint fél évet fognak eltölteni (Fotó: Joe Raedle/Getty Images)

A kísérlet az ISS-re nézve sem volt veszélytelen. A Roszkoszmosz a Twitter-csatornáján arról írt, hogy az űrállomáson tartózkodó négy amerikai, két orosz és egy német űrhajósnak az ilyenkor bevett gyakorlat szerint az űrkapszulákban kellett kivárniuk, amíg az űrállomás áthalad az űrszeméttel borított területen. Az ISS-hez jelenleg két olyan űrhajó csatlakozik, amelyek emberek szállítására is alkalmasak, a Szojuz MSZ valamint a SpaceX Crew Dragon kapszulája, az eljárásra pedig azért van szükség, hogy ha az űrszemét kárt tenne az ISS-ben, akkor az asztronauták a lehető leggyorsabban el tudják hagyni az űrállomást.

Az ISS legénysége számára nem ez volt az első meleg helyzet az utóbbi időben, hiszen alig egy hete az űrállomásnak kitérő manővert kellett végrehajtania, hogy biztosan elkerüljék az ütközést egy kínai műhold felrobbant darabjaival. A FY-1C meteorológiai műholdat Kína még 2007-ben robbantotta fel egy, a mostani teszthez hasonló műholdelhárító fegyverrel végzett kísérlet eredményeként, aminek következtében több mint kétezer nagyobb darab űrszemét keletkezett. Kína és Oroszország mellett egyébként már India is hajtott végre ilyen tesztet 2019-ben, de az USA-nak is megvan hozzá a technológiája, hogy a Föld körül keringő műholdakat robbantsanak fel.

Ahogy azzal korábban már számtalan cikkben foglalkoztunk, a Föld körül keringő űrszemét az űrkutatás egyik viszonylag új, de villámgyorsan súlyosbodó problémája: a Space Surveillance Networks összesen több mint 22 ezer űrhulladékot tart nyilván, de a Föld körül keringő szemét valódi mértéke ennél sokkal nagyobb: az Európai Űrügynökség (ESA) adatai alapján a tíz centiméternél nagyobb törmelékek száma eléri a 34 ezret, míg például az egy centiméter és egy milliméter közötti szemétből hozzávetőlegesen 128 millió keringhet felettünk. Márpedig ha űrszemétről van szó, akkor már az ilyen egészen kicsi darabok is hatalmas károkat tudnak okozni, amikor 29 ezer km/h-s sebességgel belecsapódnak valamibe.

A problémára már eddig is számos megoldás született: az ESA űrkarommal, az oroszok lézerrel, a japán Astroscale pedig mágneses műholddal takarítaná ki a Föld körüli pályát, nemrég pedig az Apple egykori társalapítója, Steve Wozniak hozott létre egy új céget annak érdekében, hogy "a világűr biztonságos és elérhető maradjon az emberiség számára". Bár az űrszemét begyűjtésére vagy megsemmisítésére több használható megoldás is született, ám ezek mind kísérleti fázisban lévő projektek, amelyek aligha biztosítanak a közeljövőben megoldást a Föld körül keringő kisebb-nagyobb darabok tömeges begyűjtésére.

A műholdelhárító fegyverek már a nyolcvanas évek óta erősen megosztják a szakértőket, az Outer Space Institute tagjai és számos tudományos szakember például idén szeptemberben intéztek nyílt levelet az ENSZ-hez, amelyben arra kérték a világ vezetőit, hogy fontolják meg az ilyen fegyverek tesztelésének a betiltását. A levél eddigi aláírói között több Nobel-díjas tudós is található, köztük Polányi János és John Mather asztrofizikus is, valamint szakértők és diplomaták, például Chris Hadfield és Robert Thirsk kanadai űrhajósok vagy Louise Fréchette, aki nyolc évig volt az ENSZ főtitkár helyettese. A nyílt levelet a továbbiakban minden egyetértő aláírhatja.

(Borítókép: a Szojuz MSZ-05 modul az ISS-hez csatlakozva 2017. december 14-én, Fotó: NASA)

További cikkek a témában:

Ismét kibillentették az oroszok a Nemzetközi Űrállomást Idén ez már a második hasonló eset, ezúttal a Szojuz–18 tesztje okozta a galibát.

Füst és égő anyag miatt szólalt meg a riadó a Nemzetközi Űrállomáson Riadó verte fel az idősödő űrállomást, miután a legénység tagjai füst- és égett műanyag szagot éreztek.

Az oroszok már temetik a Nemzetközi Űrállomást Az ISS fedélzeti rendszerei mostanra nagyrészt elavultak, így hamarosan olyan károk keletkezhetnek a Nemzetközi Űrállomásban, amelyeket nem lehet kijavítani - figyelmeztetett Vlagyimir Szolovjov, az ISS orosz szegmensének repülési igazgatója.


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Az ISS korábbi parancsnoka megmutatta, milyen zsúfolt belülről a Nemzetközi Űrállomás
Az ISS korábbi parancsnoka megmutatta, milyen zsúfolt belülről a Nemzetközi Űrállomás
Az ISS-en 2000 novembere óta tartózkodnak űrhajósok és váltják egymást folyamatosan a különböző missziók legénységei. Az űrállomást hamarosan már modernebb utódai helyettesítik, de jelenleg még nélkülözhetetlen szerepet tölt be az állomást tudományos munkákra használó országok űrprojektjei során. Az ISS-t az Európai Űrügynökség űrhajósa, Andreas Mogensen mutatta be márciusban, közvetlenül azelőtt, hogy elhagyta az állomást és visszatért a Földre.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.