Viszlát ISS, heló magánűrállomások!

2021 / 12 / 06 / Bobák Áron
Viszlát ISS, heló magánűrállomások!
Az utóbbi időben egyre gyakrabban kerül szóba, hogy a NASA a 2030-as évek környékén elhagyná a Nemzetközi Űrállomást, és az egyre öregedő, rengeteg pénzt felemésztő projekt helyett inkább a privát szektor által épített űrállomások felé fordulna. Ennek első kézzelfogható eleme a márciusban meghirdetett Commercial Low-Earth Orbit Destination (CLD) projekt volt, most pedig az űrügynökség azt is bejelentette, hogy melyik három vállalat koncepcióját támogatja anyagilag is a megvalósulásban.

A NASA döntését némileg megkönnyítheti, hogy a Roszkoszmosz már el is kezdte építeni a saját űrállomását, az orosz tisztségviselők utóbbi időben tett nyilatkozatai pedig arra engednek következtetni, hogy a jelenlegi szerződés 2025-ös lejárta után kiszállnának a nemzetközi projektből. Bár az ISS üzemeltetésében az oroszokon és az amerikaiakon kívül is számtalan ország vesz részt, ám a költségek közel sem arányosan oszlanak el, így a Roszkoszmosz kiválása után a NASA büdzséjét még inkább megterhelné a Nemzetközi Űrállomás üzemeltetése. A privát űrállomásokon ezzel szemben a NASA is csak egy lenne a számtalan ügyfél közül, így az amerikai űrügynökségnek jóval több erőforrása maradna az olyan tervek megvalósítására, mint például az Artemis-program. A szerepek felcserélésével a privát cégek sem járnak rosszul, hiszen a NASA képében egy meglehetősen tehetős ügyfelük már egészen biztosan lesz.

Ahogy arról a The Verge beszámolt, az átállás első fázisában a NASA valamivel több, mint négyszázmillió dollárt osztott szét a formálódó projektek támogatására, ami az űrügynökség mércéjével mérve egyáltalán nem számít jelentős összegnek. Hogy egy kicsit kontextusba helyezzük ezt a számot: az ISS építésére és fenntartására csak az első tíz évben több mint százmilliárd eurót költöttek el a projektben résztvevő országok, a 2021-es üzleti évben pedig az amerikai űrügynökség összesen 23,3 milliárd dollárból gazdálkodhat.

A három kiválasztott között van Jeff Bezos cége, a Blue Origin is, akiknek az utóbbi időben nem volt teljesen felhőtlen a kapcsolatuk a NASA-val. Ahogy arról mi is írtunk, a SpaceX mellett a Blue Origin is pályázott rá, hogy ők építhessék meg az Artemis-program holdkompját, azonban a NASA végül Elon Musk vállalatának adta a 2,9 milliárd dolláros megbízást. Emiatt Bezos cége be is perelte a NASA-t, ami hozzájárult ahhoz, hogy az űrügynökségnek 2025-re kellett módosítania az Artemis-program keretében megvalósuló első emberes holdra szállás céldátumát.

A Blue Origin októberben bemutatott Orbital Reef űrállomása viszont elnyerte a NASA döntéshozóinak tetszését, akik 130 millió dollárral támogatták meg a projektet. A Sierra Space-szel, a Redwire Space-szel, a Genesis Engineering Solutionsszal és az Arizonai Állami Egyetem által vezetett tanácsadói testülettel közösen tervezett űrállomást a tervek szerint valamikor az évtized második felében állítják majd pályára, és valamivel magasabban fog keringeni, mint az ISS. Az Orbital Reef egyszerre tíz ember befogadására is alkalmas lesz, és egy "üzleti parkot" is tartalmaz majd az űrbeli gyártás ösztönzésére. Az űrállomás moduljait a Blue Origin fejlesztés alatt lévő New Glenn rakétájával fogják felvinni a világűrbe.

Jeff Bezos nemrég azt is kifejtette, hogy véleménye szerint a távolabbi jövőben az emberek űrkolóniákon fognak majd születni, és úgy fognak ellátogatni a Földre, ahogyan mostanában például a Yellowstone Nemzeti Parkot keresik fel.

160 millió dollárt kapott a NASA-tól a Nanoracks, akik szintén ősszel tárták a nyilvánosság elé annak a Starlabnak a terveit, amelyet a Voyager Space-szel és a Lockheed Martinnal közösen terveznek megépíteni és üzemeltetni. A két másik díjazottal szemben nekik már pontos céldátumuk is van, ez alapján a Starlab már 2027-ben megkezdheti a működését. Az űrállomás fejlesztését irányító Nanoracks szerint a Starlab a Nemzetközi Űrállomáshoz hasonló kutatási kapacitással fog rendelkezni, ugyanakkor mind az építési, mind pedig a fenntartási költségei jóval alacsonyabbak lesznek. A Lockheed Martin által épített űrállomás a tervek szerint rendelkezik majd egy 340 köbméteres, felfújható lakókapszulával, amiben egyszerre négy asztronauta tartózkodhat majd, emellett fel lesz szerelve egy dokkoló egységgel, egy az energiaellátást és az űrállomás meghajtását biztosító modullal, egy a rakományok és hasznos terhek kezelésére használható robotkarral és lesz benne egy korszerű laboratórium is, ami lehetőséget ad a kutatási, tudományos munkák és a gyártási feladatok elvégzésére.

2030-ig elkészülhet a mesterséges gravitációval ellátott űrszálloda, ami akár háromszáz vendéget is tud egyszerre fogadni A NASA korábbi munkatársai nem kis fába vágták a fejszéjüket a Voyager Stationnel, ami mintha egyenesen a jövőből érkezett volna

A George Washington Carver Science Parknak elnevezett tudományos modul a Nanoracks honlapja szerint összesen négy részlegből fog állni: egy biológiai laboratóriumból, egy növényélettani laboratóriumból, egy fizikai tudományok és anyagkutatási laboratóriumból valamint egy nyitott munkaasztalos részből. A Starlabet a nemrég pályára állított kínai űrállomással ellentétben nem több misszió keretében fogják pályára állítani, hanem mindössze egy kilövéssel juttatják Föld körüli pályára az összes egységet.

A három kiválasztott cég közül egyelőre a Northrop Grumman terveiről lehet a legkevesebbet tudni, akik a holdkomp-megbízásról szintén lemaradó Dyneticsszel közösen vágtak bele az űrállomásuk tervezésébe. A vállalat szerint az ő űrállomásukon egyszerre nyolc ember tartózkodhat majd, az ISS-hez hasonlóan modulárisan fog felépülni, és a lakóegységeken kívül tartalmazni fog olyan egységeket is, amelyek az űrbéli gyártást és kutatómunkát teszik lehetővé. A Northrop Grumman legérdekesebb ígérete, hogy az űrállomásnak lesznek mesterséges gravitációval ellátott egységei is.

A NASA viszont minden bizonnyal nem csak emiatt döntött úgy, hogy 125,6 millió dollárt invesztál a vállalat terveibe, hanem mert a három jelentkező közül a Northrop Grumman az egyetlen, amely az Antares rakéta és a Cygnus űrhajó formájában már ma is rendelkezik olyan űreszközzel, amellyel saját erőből is el tudják juttatni az űrállomás egyes elemeit a világűrbe. A Northrop Grumman ennek köszönhetően az ISS-re is rendszeresen szállít rakományt, a régóta tartó, eredményes együttműködés pedig minden bizonnyal szintén fontos szempont volt a támogatások odaítélésekor.

Bár a NASA szinte kimeríthetetlennek tűnő forrásai nyilvánvalóan komoly helyzeti előnyt jelentenek, ugyanakkor közel sem biztos, hogy a következő néhány évtizedben csak három új űrállomás tűnik fel a Föld körül. Az alacsony föld körüli pálya éppen az idén bővült egy új lakóval a kínai Tienkung űrállomás formájában, emellett ahogy korábban már említettük, elképzelhető, hogy néhány éven belül az oroszok is saját űrállomást bocsátanak fel. A legmerészebb tervek szerint a 2030-as évekre a Voyager Station formájában már olyan "űrhotel" is keringhet a Föld körül, ami mesterséges gravitációval várja a mintegy 300 vendégét, de emellett is számtalan érdekes terv körvonalazódik a Föld körüli pálya benépesítésére. Bár az ISS-nek valószínűleg meg vannak számlálva az évei, azért a NASA sem fog saját űrállomás nélkül maradni, hiszen a tervek szerint már a 2020-as évek közepére elkészülhet a Hold körül keringő Lunar Gateway, amely a holdmissziókon kívül a mélyűri utazások során - így többek között a Mars meghódításában - is fontos szerepet játszhat.

(Fotó: Blue Origin, Nanoracks, Northrop Grumman)

Akár nyolcezer embernek is otthont adhatna a mesterséges gravitációval ellátott űrváros Minek költöznénk a Marsra, ha kiköltözhetünk az űrbe is?


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.