Bár az elmúlt ötven évben az emberiség (elsősorban a szovjetek és az amerikaiak) összesen 11 űrállomást állítottak Föld körüli pályára, a történelem során eddig mindösszesen egyszer fordult elő, hogy egyszerre két űrállomáson is tartózkodtak emberek. A nem mindennapi pillanat 2016. október 19-én következett be, amikor a Sencsou-11 küldetés két asztronautája, Csing Haj-Peng és Csen Tung átszálltak az egy hónappal korábban pályára állított Tienkung-2 (avagy Mennyei Palota 2) kísérleti űrállomásra, így szűk egy hónapig két olyan űrállomás is keringett a bolygónk körül, amelyen emberek éltek.

A Tienkung-2 egyben a főpróbája is volt egy ennél is sokkal ambiciózusabb tervnek, ugyanis Kína már 1992 óta készült rá, hogy saját, állandó űrállomást állítson Föld körüli pályára, ami a tervek szerint április 29-én, csütörtökön be is következik. A Hosszú Menetelés-5B rakétával pályára állított Tienho-modul az épülő kínai űrállomás első eleme, egyben központi modulja lesz, amelyhez még az idén két másik modul, a Ventien és a Mengtien is csatlakozik, így Kínának már akár augusztusra lehet egy állandó űrállomása, amit hamarosan az asztronauták is birtokba vehetnek.

A lakómodulként és dokkoló egységként funkcionáló, valamint az űrhajó fenntartásához szükséges berendezéseket, eszközöket tartalmazó, 18 méter hosszú Tienho-modul pályára állítását tíz további küldetés fogja követni 2022-ig, amelyek során pályára állítják a két, kísérleti laboratóriumként funkcionáló modult is, valamint feltöltik az űrállomás készleteit. A korábbi harmadik generációs űrállomásokhoz hasonlóan a kínai űrállomás is modulokból fog felépülni, amiket az űrben szerelnek össze, a jelenleg tervezett, három modulból felépülő szerkezet pedig összességében nagyjából ötödakkora lesz, mint az ISS. A méreteiben a MIR-rel vetekedő űrállomáson egyszerre három asztronauta tartózkodhat majd, akik hat hónapos turnusokban váltják egymást, a kínai űrhivatal pedig úgy tervezi, hogy az űrállomás legalább tíz éven keresztül fog üzemelni.

Kínának nem is igazán volt más választása, mint hogy saját űrállomást építsen, hiszen ha figyelmesen végigböngésszük a Nemzetközi Űrállomás eddigi lakóinak a listáját, láthatjuk, hogy azon egy kínai név sem szerepel. Az ázsiai ország nem volt tagja az ISS-programnak, és bár a 2000-es évek végén mind Kína, mind az Európai Űrügynökség részéről mutatkozott szándék rá, hogy csatlakozzanak a projekthez, az Egyesült Államok ellenállása (és egy, a Kongresszus által 2011-ben elfogadott törvény) keresztülhúzta ezeket a terveiket. A kínai űrügynökség szerint az új űrállomás ettől függetlenül minden ország számára nyitott lesz, az első nemzetközi kutatási projekteket pedig már jóvá is hagyták.

Az ország emberes űrprogramjának vezetője, Ku Ji-Tung a Scientific Americannak nyilatkozva elmondta, hogy az űrállomáson elsősorban tudományos kísérleteket fognak végezni, amelyek a tudományok széles körét fedik majd le. A többek között csillagászati , pszichológiai, anyagtudományi és folyadékok fizikájával kapcsolatos kísérletekre eddig mintegy nyolcszáz javaslat érkezett be, amelyek közül százat hagytak jóvá, ezzel együtt pedig a kínai űrügynökség és az ENSZ Külügyi Űrügyi Hivatala kilenc olyan nemzetközi kutatást választott ki, amelyek biztosan megvalósulhatnak az űrállomáson. Az egyik ilyen kísérlet Tricia LArose, az Oslói Egyetem kutatójához köthető, aki 31 napon keresztül vizsgálhatja majd az űrben, hogy hogyan hat a súlytalanság a rákos sejtek szaporodására.

Hogy az űrállomást a későbbeikben bővítik-e további modulokkal, egyelőre nem lehet tudni, az viszont biztos, hogy Kína már a következő években pályára állít egy saját űrtávcsövet, amelynek a látómezeje háromszázszorosa lesz a Hubble űrteleszkópénak. A Hszüntien nevű teleszkóp az űrállomástól mindössze néhány száz kilométerre fog keringeni, és úgy alakítják ki, hogy dokkolni is tudjon az űrállomáson, jelentősen megkönnyítve a karbantartását és az esetleges javítási munkálatokat. Az űrtávcső a kínai űrügynökség szerint kozmológiai kutatásokban, csillagok és galaxisok megfigyelésében játszik majd szerepet, emellett a sötét anyagot és sötét energiát is tanulmányozni tudják majd a segítségével.

A kínai űrállomást a következő évtizedben számtalan, további űrállomás követheti, amelyek közül a legvalószínűbb a NASA által tervezett Lunar Gateway megvalósulása. A tervek szerint 2024-től megépülő, Hold körül keringő űrállomás lehetővé teszi a folyamatos emberi jelenlétet az égitest felszínén, emellett pedig kiindulópontként szolgálhat, a távolabbi, mélyűri utazásokhoz, így például a Mars eléréséhez is. Az oroszok alig néhány napja jelentették be, hogy 2025-től szintén saját, Föld körül keringő űrállomást építenek, emellett egy egyelőre kevésbé körvonalazott tervük is van, amelynek során Kínával együtt építenének űrállomást a Holdhoz. És ezek még csak az állami űrügynökségek tervei, ami mellett egyre többet hallani olyan űrállomásokról is, amelyek már kifejezetten az űrturizmus szempontjait figyelembe véve készülnének el. Ezek közül a legambiciózusabb egyértelműen az Orbital Assembly Corporation projektje, akik 2030-ig egy négyszáz férőhelyes űrszállodát építenének fel a világűrben Voyager Station néven.

(Forrás: Wikipedia, Scientific American, Freethink, Fotó: Getty Images)

További cikkek a témában:

A NASA döntött: a SpaceX viheti vissza az emberiséget a Holdra Szó szerint, ugyanis az amerikai űrügynökség Elon Musk vállalatát bízta meg a leszállóegység megépítésével.

2030-ig elkészülhet a mesterséges gravitációval ellátott űrszálloda, ami akár háromszáz vendéget is tud egyszerre fogadni A NASA korábbi munkatársai nem kis fába vágták a fejszéjüket a Voyager Stationnel, ami mintha egyenesen a jövőből érkezett volna

Oroszország saját űrállomást épít, aminek a központi modulját már be is mutatták Az orosz űrügynökség hivatalosan kedden jelentette be, hogy a terveik szerint 2025-re pályára állítják a saját, Föld körül keringő űrállomásukat, ami azzal járhat, hogy a Roszkoszmosz kiszáll az ISS-projektből.