A cég Facebook posztja alapján Cserszegtomajon és Rezi lankáin – egy 20 éve nem működő szőlőültetvény helyén két fura gép kezdett el dolgozni. Annyi derült ki a bejegyzésből, hogy a gépek önműködő, GPS vezérelt robotok, melyek átlag 12-15 műholddal tartják a kapcsolatot. A két gép két nap alatt 24 000 lyukat fúrt a talajba, melyek között egyforma – 1-2 cm távolság van. A bejegyzés egy talányos kérdéssel zárult:
„Miért fúrogatjuk szét ezt a szép lejtőt, mérnöki pontossággal, amit ráadásul pont 3 hete vetettünk le egy vadvirágos rét keverékkel, a méhek, pillangók és az rovarvilág nagy örömére?”
A fentebbi miért részletesebben pedig a Forbes egy hosszabb cikkéből derült ki: a „Magnolia Art Kertépítő Kft. Magyarország első karbonsemleges faiskolája szeretne lenni, és ennek a robotizáció csak az egyik része.”
A lapnak a cég ügyvezetője, Vincze Tamás nyilatkozott, és mint kiderült, a két robot valóban csak egy eleme (igaz, talán a leglátványosabb) a készülő faiskolának, ami inkább karbonnegatív szeretne lenni, mint karbonsemleges. Az említett lyukakba pedig klímaadaptív növényeket telepítettek. Mint azt Vincze elmondta, a cégük nem akar talajt forgatni, vegyszeres gyomirtást végezni vagy műtrágyázni. Ezek helyett fejlett technológiát (melybe a robotokon kívül a számítógép vezérlésű öntözőrendszer is beletartozik), valamint környezetbarát, harmonikus megoldásokat alkalmaztak. Ez utóbbiak alatt olyasmit kell érteni, hogy a területet vadvirágos réttel vetették be, ami megakadályozza, hogy a föld kiszáradjon, de a rovarok is örülnek neki. Műtrágya helyett pedig hazai fejlesztésű készítményeket használnak.
A GPS vezérlésű, lyukfúró adapterrel ellátott gépeket egyébként a Hári Techtől bérli a cég. A Hári Tech mezőgazdasági gépek automatizálásával foglalkozik, és maga a robot, valamint az azt irányító szoftver is a Hári Tech fejlesztése. A gépek nem csak lyukat fúrnak, de bármely folyamatra bevethetőek. Azt is megtudtuk, hogy a 24000 lyuk fél- és egymillió forint körüli összegbe került, mivel ennyi lyukra ezen összegek közt mozog a bérbeadás költsége. Azonban a hasonló biotermesztésre szánt robotok relatíve olcsóak, mivel ezeket nem kell külön gyomirtó, rotáló és permetező adapterekkel sem ellátni.
Vincze azt is hozzátette még, hogy kutatás-fejlesztési pályázatokon is szeretnének indulni, valamint az egész faiskolát mellesleg tudás labornak szánják. Az ügyvezető azt is megemlítette, hogy a fenntartható mezőgazdaságban a robotizáció szerepe alapvető lesz. Mint elmondta:
„A jövő kertészeinek nem kapálni kell tudni, hanem a robotokat kell jól beállítani az érintőképernyőn és alapjaiban kell máshogy gondolkodniuk.”