A korábbi kutatási adatok alapján a Marson valamikor annyi víz volt, ami 100-1500 méteres mélységű óceánként boríthatta volna be az egész bolygót, vagyis nagyjából az Atlanti-óceán vízmennyiségének a fele állt rendelkezésre. A csillagászok eddig azt gyanították, hogy a víz jelentős része a Mars légkörével együtt lassacskán elpárolgott a világűrbe, a Science tudományos folyóiratban kedden megjelent, a NASA által támogatott kutatás eredményei viszont egészen más eredményre jutottak: eszerint az évmilliárdokkal ezelőtt létezett víznek minimum a 30, de akár a 99 százaléka is még mindig a bolygón van, mégpedig a felszín alatt, ásványi anyagokban megkötve.

"Az atmoszferikus elpárolgás nem magyarázza meg teljes mértékben azokat az adatokat, amelyek rendelkezésre állnak arról, hogy mennyi víz lehetett egykor a Marson" - mondta el az 52-ik Hold- és bolygótudományi konferencián a kutatás vezetője, Eva Scheller, aki munkatársaival a Mars vízmennyiségéről rendelkezésre álló adatokat vetette össze a bolygó jelenlegi légkörének az összetételével, különös figyelmet szentelve a légkörben található deutérium és hidrogén arányára. Utóbbi azért lényeges információ, mivel a deutérium sokkal nehezebb, mint a hidrogén, így nehezebben is szökik meg a légkörből, vagyis ha a Mars vizeinek a nagy része valóban elpárolgott volna, akkor a bolygó légkörének felső részében a deutérium/hidrogén aránynak jelentős eltolódást kéne mutatnia.

Az új teória szerint a marsi vízkészlet jelentős része nem elpárolgott, hanem kémiai reakcióba lépett a kőzettel, amely megkötötte a vizet. Ilyen reakció a Földön is megfigyelhető, azonban a vulkanikus tevékenység hatására időről-időre visszakerül a légkörbe - magyarázza a NASA Jet Propulsion Laboratory. Ez meg is adja a magyarázatot arra, hogy a Mars vízkészlete miért van évmilliárdok óta ásványokban megkötve, hiszen a vörös bolygón a jelenlegi tudásunk szerint nem, vagy csak elhanyagolható mértékben figyelhető meg vulkáni tevékenység.

A Mars vízkészletéről, és ezzel együtt arról, hogy lehetett-e valaha élet a bolygón, a következő években az eddiginél sokkal többet is megtudhatunk. Februárban a NASA Perseverance marjárója egy olyan kráterben landolt, amely évmilliárdokkal ezelőtt egy folyó deltája volt, így a NASA feltételezése szerint akár az ősi élet nyomaira is rábukkanhatnak az itt található kőzetek elemzésével. A Persevereance a vizsgálatokon kívül talajmintákat is fog gyűjteni a Marson, amelyeket egy későbbi küldetés fog majd visszahozni a Földre, hogy a kutatók alaposabban is kielemezhessék őket.

(Fotó: A Perseverance által készített képek a Marsról, Forrás: NASA/JPL-Caltech/ASU/MSSS)

További cikkek a témában:

4K videóban láthatjuk, milyen lenne a Marson élni A NASA Perseverance roverje február 18-án sikeresen landolt a Mars felszínén és el is küldte első fotóit a bolygó felszínéről. A videóvá összefűzött képek alapján elképzelhetjük, milyen látványban lesz majd része az első embereknek, akik valamikor a jövőben megérkeznek a Marsra.

Egykor régen a Marsnak olyan volt a klímája, mint Izlandnak A Mars hajdan volt klímája régóta vita tárgya, ebben hoz fordulatot egy új tanulmány.

A Proxima-B felfedezőjének vezetésével tervezték Nüwa földöntúli városát - 2100-ra talán oda is költözhetünk Kevésbé apokaliptikus, mint a filmbekből megszokott marsi metropoliszok, de Nüwában a szikláknak is szeme van, mögötte pedig garzonok százait rejti a Terra Mensa fala.