Hatalmas mennyiségű megkötött víz lehet a Mars felszíne alatt

2021 / 03 / 17 / Bobák Áron
Hatalmas mennyiségű megkötött víz lehet a Mars felszíne alatt
Ahogy egyre többet tudunk a Marsról, úgy válik egyre világosabbá, hogy a bolygó nem teljesen az a kietlen kősivatag, aminek elsőre látszik. Azt már eddig is tudtuk, hogy a Marsot évmilliárdokkal ezelőtt jelentős mennyiségű víz borította, és hogy ennek a víznek egy kisebb része még mindig megtalálható a sarki jégsapkákban, most viszont úgy tűnik, hogy a vízkészlet nagy része mégsem - vagy legalábbis nem teljes egészében - párolgott el a világűrbe, ahogy azt eddig feltételezték.

A korábbi kutatási adatok alapján a Marson valamikor annyi víz volt, ami 100-1500 méteres mélységű óceánként boríthatta volna be az egész bolygót, vagyis nagyjából az Atlanti-óceán vízmennyiségének a fele állt rendelkezésre. A csillagászok eddig azt gyanították, hogy a víz jelentős része a Mars légkörével együtt lassacskán elpárolgott a világűrbe, a Science tudományos folyóiratban kedden megjelent, a NASA által támogatott kutatás eredményei viszont egészen más eredményre jutottak: eszerint az évmilliárdokkal ezelőtt létezett víznek minimum a 30, de akár a 99 százaléka is még mindig a bolygón van, mégpedig a felszín alatt, ásványi anyagokban megkötve.

"Az atmoszferikus elpárolgás nem magyarázza meg teljes mértékben azokat az adatokat, amelyek rendelkezésre állnak arról, hogy mennyi víz lehetett egykor a Marson" - mondta el az 52-ik Hold- és bolygótudományi konferencián a kutatás vezetője, Eva Scheller, aki munkatársaival a Mars vízmennyiségéről rendelkezésre álló adatokat vetette össze a bolygó jelenlegi légkörének az összetételével, különös figyelmet szentelve a légkörben található deutérium és hidrogén arányára. Utóbbi azért lényeges információ, mivel a deutérium sokkal nehezebb, mint a hidrogén, így nehezebben is szökik meg a légkörből, vagyis ha a Mars vizeinek a nagy része valóban elpárolgott volna, akkor a bolygó légkörének felső részében a deutérium/hidrogén aránynak jelentős eltolódást kéne mutatnia.

Az új teória szerint a marsi vízkészlet jelentős része nem elpárolgott, hanem kémiai reakcióba lépett a kőzettel, amely megkötötte a vizet. Ilyen reakció a Földön is megfigyelhető, azonban a vulkanikus tevékenység hatására időről-időre visszakerül a légkörbe - magyarázza a NASA Jet Propulsion Laboratory. Ez meg is adja a magyarázatot arra, hogy a Mars vízkészlete miért van évmilliárdok óta ásványokban megkötve, hiszen a vörös bolygón a jelenlegi tudásunk szerint nem, vagy csak elhanyagolható mértékben figyelhető meg vulkáni tevékenység.

A Mars vízkészletéről, és ezzel együtt arról, hogy lehetett-e valaha élet a bolygón, a következő években az eddiginél sokkal többet is megtudhatunk. Februárban a NASA Perseverance marjárója egy olyan kráterben landolt, amely évmilliárdokkal ezelőtt egy folyó deltája volt, így a NASA feltételezése szerint akár az ősi élet nyomaira is rábukkanhatnak az itt található kőzetek elemzésével. A Persevereance a vizsgálatokon kívül talajmintákat is fog gyűjteni a Marson, amelyeket egy későbbi küldetés fog majd visszahozni a Földre, hogy a kutatók alaposabban is kielemezhessék őket.

(Fotó: A Perseverance által készített képek a Marsról, Forrás: NASA/JPL-Caltech/ASU/MSSS)

További cikkek a témában:

4K videóban láthatjuk, milyen lenne a Marson élni A NASA Perseverance roverje február 18-án sikeresen landolt a Mars felszínén és el is küldte első fotóit a bolygó felszínéről. A videóvá összefűzött képek alapján elképzelhetjük, milyen látványban lesz majd része az első embereknek, akik valamikor a jövőben megérkeznek a Marsra.

Egykor régen a Marsnak olyan volt a klímája, mint Izlandnak A Mars hajdan volt klímája régóta vita tárgya, ebben hoz fordulatot egy új tanulmány.

A Proxima-B felfedezőjének vezetésével tervezték Nüwa földöntúli városát - 2100-ra talán oda is költözhetünk Kevésbé apokaliptikus, mint a filmbekből megszokott marsi metropoliszok, de Nüwában a szikláknak is szeme van, mögötte pedig garzonok százait rejti a Terra Mensa fala.


Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) által szervezett Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) sok évtizedes hagyománya mára széles körű népszerűséget ért el, és fontos kiindulási pont lehet a hazai és határon túli tehetségek számára a jövőbeli karrierjük felé vezető úton. A 2025-ös, 37. konferencia előtt az OTDK céljáról és működéséről Prof. Dr. Szendrő Péter örökös elnök úrral és dr. Cziráki Szabinával, az OTDT titkárával beszélgettünk.
Testközelből élhetjük át az első sikeres kereskedelmi holdra szállást
Testközelből élhetjük át az első sikeres kereskedelmi holdra szállást
A Firefly Aerospace az első magáncég, aminek sikerült saját leszállóegységgel landolni a Holdon.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.