A Surrey Egyetem helyettes professzora, Valentina Pitardi és kutatócsapata utánajárt, hogy vajon zavarba ejtő helyzetekben az emberek kiben (illetve miben) bíznak jobban: az emberi segítségben vagy egy robot támogatásában. A felmérés résztvevőit két csoportra osztották, az egyik csoport tagjainak azt kellett vizualizálnia, hogy egy humán asszisztenssel kommunikálnak olyan szituációban, amelyben kínosan érzik magukat, míg a másik csoport ugyanezt a helyzetet egy robot részvételével képzelte maga elé.
Az embereket feszélyező probléma, amire megoldást kellett találni egy aranyérrel, illetve gyomorbántalmakkal kapcsolatos orvosi találkozó megbeszélése volt a rendelő recepciósával, a felmérés második szakaszában pedig egy gombás fertőzésre való gyógyszer igénylése a gyógyszertárban. Mindkét esetben arra kérték a résztvevőket, hogy írják körül, hogyan éreznék magukat, amennyiben ember szolgálná ki őket, vagy ha valamilyen géppel kellene kommunikálniuk. A válaszok alapján a kutatók felfedezték, hogy a többség számára sokkal kevesebb kényelmetlenséggel jár a robotokkal való interakció, mint egy embertársukkal való megbeszélés, de csak akkor, ha a robot még távolról sem hasonlít egy emberre, vagyis nem humanoid alakú.
Bár a legtöbb humanoid még nagyon távol áll attól, hogy tényleg élethű, humán külalakkal rendelkezzen, például Peppert, a SoftBank sok helyen recepciósként alkalmazott robotját semmilyen szempontból nem lehetne igazán emberinek mondani, a válaszadók között mégis volt olyan, aki már a nagy szemek látványát is zavarba ejtőnek és emiatt kevésbé bizalomgerjesztőnek ítélte meg.
"Ha a robot emberre hasonlít, úgy érzem, mintha megfigyelnének"
- nyilatkozta egy másik résztvevő.
A problémát redukálta, ha a gép kijelzővel rendelkezett, így a vele történő kommunikáció írásban is történhetett, az emberek egy része számára ugyanis megbízhatóbb és diszkrétebb intézési módot jelentett a szóbeli megbeszélés szükségességét nélkülöző interakció. A hanggal rendelkező (és így szintén emberibb) robotok és chatbotok esetleg túl hangosan, mások számára is jól hallhatóan közlik a kínosnak tartott információkat és tanácsokat, ez szintén a zavart növeli és kevésbé teszi ideálissá a gépek alkalmazását.
Alapvetően a válaszokból az derült ki, hogy az emberek a kellemetlen helyzetekben azért bíznak inkább a gépekben, mert így kevésbé érzik magukat kiszolgáltatva egy ismeretlen, vagy éppen ismerős ember róluk alkotott véleményének, és kevesebb információt kell megosztaniuk magukról, vagyis gyorsabban és célratörőbben zajlik le a megbeszélés. Ennek oka, hogy az emberek nem feltételezik a robotokról, hogy tudatosak lennének, saját véleményt tudnának alkotni vagy egyáltalán tisztában lennének a különbséggel helyes és helytelen, társadalmilag elfogadott vagy ellenzett viselkedés között.
A humanoidok humán vonásai viszont módosítják az első benyomást és redukálják a gépszerű megítélésüket, ez az emberekkel való kommunikáció szintjét kis híján elérő kényelmetlenséghez vezethet. A válaszadók nagy többsége a robotokkal kapcsolatos pozitív érzéseik fő okának a semleges magatartásukat emelte ki, szerintük az emberi asszisztensekkel, kiszolgálókkal való legnagyobb probléma, hogy elítélhetik őket a zavarba ejtő szituációban.
"Egy robot számára nem számít, hogy mit vásárolok vagy mit tettem. Nem fog ezért elítélni vagy ujjal mutogatni rám."
- fejtette ki a felmérés egyik alanya.
Szintén előnyt jelentett, hogy a robotok nem ismerhetik fel és nem akarnak hosszabb beszélgetésbe bonyolódni az emberekkel, valamint, hogy gyorsan végzik el a feladataikat. A felmérés tanulsága szerint az emberek számára felülírja a gépekkel való együttműködés diszkréciójának kényelme az adataikkal való esetleges visszaélés miatti aggodalmat, és bizonyos helyzetekben szívesebben látnak robotokat humán munkakörökben. Pitardi szerint ez nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség továbbra is az emberi kapcsolatokra, de mindenesetre rávilágít, hogy milyen feladatokat, milyen formában is érdemes igazából a robotokra bízni.
(Fotó: Pixabay, Paul Bradbury/Getty Images)
További cikkek a témában:
Már Magyarországon is robotok segítik az egészségügyi dolgozók munkáját
Az elmúlt hónapokban számtalan külföldi példát láthattunk rá, hogyan tud a robotizáció segíteni a koronavírus-járvány kezelésében, a legújabb példa viszont Budapestről érkezett.
Utálod a szolgáltatók csevegőrobotjait? Most megtudhatod, hogy ők miért szeretik őket
Egy budapesti közszolgáltató és az SAP megpróbálta megmagyarázni nekünk, miért is jó, ha ügyfélszolgálati chatbotok próbálnak segíteni hús-vér emberek helyett ügyes-bajos dolgainkban.
A 21. század Rothschildje szerint hamarosan tízezer IQ-s szuperintelligenciát teremthetünk, de egy népszerű humanoid gyártását mégis leállította
Milyen formában fog megvalósulni a mesterséges intelligencia forradalma? Úgy tűnik, hogy nem Pepper képében jön el a változás: a barátságos humanoid gyártásának beszüntetése azonban emberi munkahelyek megszűnésével is jár.