Az orvosi eszközök iránti kereslet gyorsabb feltérképezése

Az alacsony jövedelmű, gyenge egészségügyi rendszerrel rendelkező országoknak az átlagosnál is nagyobb küzdelmet jelent a maszkok, lélegeztetőgépek és egyéb létfontosságú felszerelések beszerzése. Civil társadalmi szervezetek ezért még 2009-ben létrehoztak egy eszközt, amely lehetővé teszi a kutatók és aktivisták számára, hogy Afrikában feltérképezzék az alapvető gyógyszerek rendelkezésre álló készletét. Az eszköz továbbfejlesztéséből született a Frontline SMS nevű alkalmazás, amelyben az orvosok (térképes helymegjelöléssel) egy erre készült weboldalon jelentést tehetnek a kulcsfontosságú berendezések hiányzó vagy alacsony szintű készletéről. Ez egyrészt lehetővé teszi a kormányok számára, hogy valós időben megismerjék a különféle egészségügyi intézmények igényeit, valamint meglévő kapacitásaikat, emellett segítené a humanitárius szervezeteket, vállalkozásokat és helyi gyártókat, hogy alacsony készlet esetén időben reagálhassanak.

Nyílt forrású helyi termelés

Az olyan szervezetek, mint a Field Ready, korábbi válságok idején már bizonyítottak a humanitárius segédeszközök lokális gyártásában azáltal, hogy gyorsan és olcsón eljuttatták a létfontosságú eszközöket a konfliktusövezetekbe, ahol a hagyományos logisztika kudarcot vallott. A kormányoknak fontolóra kellene venni azokat a helyi gyártótereket, amelyek olyan eszközöket használnak, mint például a 3D nyomtatás.

Az úgynevezett „kritikus infrastruktúra” ugyanis lehetővé tenné számukra a lezárás alatti működést is.

A kórházakhoz és klinikákhoz történő csatlakozás helyi szintű megnövekedett gyártási kapacitást eredményezhet, amely segítséget nyújthat olyan alapvető termékek szállításában, mint az egyéni védőeszközök.

Közösségi terek azonosítása

Az Egyesült Királyságból már bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy a zsúfolt életkörülmények felgyorsítják a COVID-19 terjedését, ami elég aggasztó, ha azt nézzük, hogy világszerte több milliárdan élnek sűrűn lakott nyomornegyedekben. 2018-ban például indiai kutatók becslései szerint az influenza-szerű légúti megbetegedés negyvennégy százalékkal magasabb fertőzési arányt mutatott a nyomornegyedben élők körében a lakosság többi részéhez viszonyítva, még a személyes távolságtartás esetén is. Ebben pedig nagy szerepet játszott a túlzsúfoltság. A nyomornegyedekben zsúfolt körülmények között élők számára, ahol a családtagok sokszor kénytelenek egy szobán osztozni, az izoláció sokkal nehezebb, ezért alternatív intézkedések kellenek: jó megoldás lehet az iskola- és templomépületek funkciójának újragondolása, ami lehetővé tenné a COVID-19 tünetekkel rendelkezők gyors elkülönítését. Kínában például stadionokat alakítottak át tömeges karanténközpontokká, így segítve családon belül a fertőzés kockázatának mérséklését. Az olyan intelligens térképészeti eszközök, mint például az Open Street Map felhasználhatók, illetve hatékonyan alkalmazhatók helyazonosításra az önkormányzatokkal, vállalkozásokkal és közösségi szervezetekkel együttműködve. A humanitárius célból fejlesztett Open Street Map már mozgósította önkénteseit, míg az Open Cities kezdeményezés megalkotói jelentős tapasztalattal rendelkeznek a közösségek krízis-ellenálló képességének feltérképezésében.

Gyorsabb reakció a járvány terjedéséről

Több országban már most tapasztalható az egészségügyi dolgozók hiánya, a globális ápolóhiány nyolcvankilenc százaléka azonban az alacsony és közepes jövedelmű országokra koncentrálódik. A HIV/AIDS-járvány és az Ebola-járvány kitörései során az országok gyorsan kiképezték és mozgósították az érintett közösségek önkéntes egészségügyi dolgozóit. Az önkéntesek munkája pedig most még inkább létfontosságú a koronavírusos betegek számának és tüneteinek nyomon követésében. Ha az orvosok és ápolók módosításokat végezhetnének a tünetek bejelentésére szolgáló eszközökön,

az lehetővé tenné a kormányoknak és a humanitárius szövetkezeteknek a lehetséges gócpontok azonosítását és a járvány kiterjedtségének országon belüli alakulását.

Ez a lépés továbbá elősegítené a kormány és az önkéntesek együttműködését is.

Megfelelő orvosi kommunikációs platformok

A COVID-19 világjárvány terjedésének gyorsaságával az orvosoknak is fel kell venniük a lépést, a tudományos folyóiratok számára készült tanulmányok megosztása azonban gyakran túl lassúnak bizonyul a szegényebb országokban. Ezért a szakemberek a közösségi média, elsősorban a Facebook és a Twitter speciális beszélgetőcsoportjai segítségével létrehoztak egy virtuális központot, ahol azonnal reagálhatnak egymás megállapításaira.

A PMG COVID19 csoport például már világszerte több mint harmincötezer tagot számlál. A kevés orvossal rendelkező szegény országokban az egészségügyi szakemberek és a humanitárius szervezetek kollektív híreinek mobilizálása az egész világon elősegítheti a releváns információ előállításának és terjesztésének felgyorsítását. Az olyan kollektív hírszerzési projektek, mint például a WeFarm, amely szöveges üzenetküldést és gépi tanulást használ annak érdekében, hogy Kelet-Afrika gazdáit összekapcsolja másokkal, akik segíthetnek kérdéseik megválaszolásában (négy nyelvre lefordítva), a koronavírus elleni küzdelemben is segíthetnek.

(Fotó: Pixabay, Getty Images Hungary)