Azonban a különböző, egyszemélyes repülőszerkezetekre már több ötlet is született a közelmúltban, melyek egy részéről már mi is írtunk korábban. Ezek közül a leghagyományosabb talán az eVTOL (electric vertical takeoff and landing), ez az elektronikus, függőleges felszállásra és landolásra képes eszköz. Az eVTOL lényegében a helikopter és a drón szerelemgyereke, és egy ilyen gépet, a Hexát, amely a texasi LIFT fejlesztése (és több magyar származású szakember is dolgozik rajta) már vizsgálnak abból a szembontból, hogy miként illeszkedhetne be a különleges erők arzenáljába. Erről részletesebben a lenti cikkünkben írtunk:
A filmek és a képregények világát már inkább idézi meg az a szerelés, a Jet Suit, amely a vasemberes repkedést eddig talán a legmegbízhatóbban teszi lehetővé. A brit Gravity Industries fejlesztése nem csak egy rakétahátizsák, mert a kezekre is szereltek hajtóműveket, ami miatt némi edzettség és gyakorlás szükséges ahhoz, hogy valaki eredményesen emelkedjen egy ilyen szerkezettel a levegőbe. A Jet Suit felhasználhatósága azonban nagyon rugalmas, már többször is bemutatkozott mint hajó lerohanására vagy akár hegyimentésre egyaránt alkalmas légi eszköz:
A legutóbb hír szerint pedig a DARPA komolyan vizsgálja az ilyen egyszemélyes repülési platformok felhasználásnak a lehetőségeit, elsősorban a különleges egységek számára – számol be róla a FlightGlobal. A DARPA (Defense Advanced Research Projects Agency, azaz Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége) egyébként az USA Védelmi Minisztériuma alá tartozó kutatási részleg (kizárólag a Minisztérium felé is tartoznak elszámolással), és a rövid távú (2-4 éves) kutatásokra koncentrálnak, amiken kisebb, az adott feladatra összeállított csoportok dolgoznak. Az Ügynökség olyan kutatási koncepciókat kért a március 2-án a Small Business Innovation Research and Small Business Technology Transfer Opportunity (SBO) keretében, amely az egyszemélyes, hordozható repülési rendszerek (Portable Personal Air Mobility System) gyakorlati alkalmazhatóságát vizsgálja. Ami magukat a terveket illeti, a DARPA a fent leírt kritériumokon kívül egyáltalán nem válogatós a rendszer alapfelépítésével kapcsolatban: vagyis a rendszer lehet egy már létező eszköz módosított változata, de szóba jönnek a vadiúj elképzelések is. Illetve nem kizárólag jetpackben gondolkoznak, hanem szóba jönnek akár motoros siklóernyők vagy szárnyas repülőruhák (wingsuit) is. Nem lényeges az üzemanyag milyensége sem: a gép lehet elektromos meghajtású, hidrogén cellás, de az sem gond, ha valamilyen formában a jó öreg fosszilis üzemanyagot pöfögteti.
Amíg a felépítés tekintetében az Ügynökség rugalmas hozzáállást mutatott, addig sajnos-nem sajnos a működés és a működtetés már meg kell feleljen egy sor kritériumnak: tehát a rendszer lehet egyszer használatos, vagy újrahasznosítható – de ez utóbbi esetben az újrapakolása és ismételt üzembe helyezése minimális munkával kell járjon. Az eszköz tervezésekor mindenképp figyelembe kell venni, hogy többféle katonai feladat platformja lesz – vagyis a költséghatékonyság kiemelt szempont az egyszerű szállítási feladattól kezdve (a katonát eljuttatja a célhelyre), a városi harcokon át egészen a vízi eszközök megrohamozásáig, illetve azok elhagyásáig. A lenti videón egyébként azt lehet megnézni, hogy az említett Jet Suit segítségével miként lehet lerohanni egy hajót.
Az eszköznek egyetlen személy számára legalább 5 km-es hatótávolságot kell biztosítania alacsony és közepes magasságon. A rendszer összeszerelése és üzembe állítása pedig nem vehet igénybe több időt 10 percnél, mindezt minimális szerszámigény mellett, vagy pedig értelemszerűen úgy, hogy a használatba helyezés egyáltalán ne igényeljen szerszámot. Az eszköznek a környezeti tényezőktől – például erős szél – függetlenül is működőképesnek kell lennie, ráadásul az sem ártana, ha csendes lenne, és minimális infravörös lenyomatot hagyna. Szempont még, hogy az eszköz működtetéséhez ne legyen szükség hosszasabb képzésre – ez utóbbit a számítógépes segédrendszerek, valamint az intuitív irányítási lehetőségek segítségével lehetne megvalósítani. Fentebb már beszéltünk a Hexáról, amely az AFWERX Agility Prime programme keretében került kiválasztásra, és ettől a DARPA mostani elképzelését az különbözteti meg a leginkább, hogy ők olyan rendszerben gondolkoznak, amit egyetlen személy is elcipelhet.
A DARPA két fázist tervez: az első fázisban a megvalósíthatóságra koncentrálnak, itt a tervek 225 000 dollárig kúszhatnak fel és félév van a kivitelezésre, a második fázisban pedig már eljutnának a tényleges repülési tesztekig – erre 1,5 millió dollárt és két évet szánnának. Az Ügynökség szerint jó lenne az is, ha az adott rendszert nem csak a hadsereg, de akár a különböző sürgősségi tevékenységet végző szervezetek is használhatnák akár – tehár a rendőrség vagy a különböző mentőszervezetek (mint a fentebbi hegyimentős videóban). Sőt a rendszertől függően idővel a kereskedelmi felhasználás lehetősége is előkerülhet: úgy mint az városi utazás vagy rekreációs tevékenységek.