Ha már belezavarodtunk a koronavírusos mítoszokba, a WHO segít tisztázni a tényeket
2020 / 03 / 25 / bobak.zsofia
Ha már belezavarodtunk a koronavírusos mítoszokba, a WHO segít tisztázni a tényeket
Mi a helyzet a kézszárítóval, a fokhagymával, az orrspray-vel, alkohollal? Milyen módszerek működnek a megelőzésben? A WHO eligazít.

A COVID-19 meleg és párás klímájú országokban is terjed

Sokan várják már a jó időt és nem csak azért, mert a tavasz szebb, mint a tél, hanem mert a légúti megbetegedések kevésbé terjednek meleg időben. A COVID-19 azonban újfajta fertőzés, melynek pontos működéséről még nem lehet olyan sokat tudni, mint a régóta köztünk élő influenzáról, annyi viszont biztos: a vírus melegben is képes terjedni, így a trópusi/afrikai országok sem ússzák meg a járványt. Egyelőre ezekben az országokban talán kevesebb a megbetegedés, és tanulmányok arra utalnak, hogy a különböző típusú koronavírus fajták (hiszen a koronavírus gyűjtőnév) speciális szerkezete, olajos külső burka miatt hidegben valóban ellenállóbb, de ez nem ok az elővigyázatlanságra. A vírus már mindenhol felütötte a fejét, ha megnézzük a legutóbbi statisztikákat láthatjuk, hogy Malajzia például a lista első felében található, március 24.-én 1624 beteggel (15 halálesettel), pedig ott kánikula van, és 92%-os a páratartalom. Ellenben a jóval hidegebb Oroszországban alig harmadát, 495 beteget regisztráltak (1 haláleset). Természetesen a legjobb ötlet, ha nem utazunk sehova, de ha mégis megtennénk, a WHO a minél gyakoribb kézmosást javasolja (az otthonmaradóknak is).

A hideg és a hó nem végez a koronavírussal

A másik tévhit, amellett, hogy a jó idő elpusztítja a vírust, az, hogy a hideg idő elpusztítja a vírust. Egyik sem igaz. Mivel a kórokozó az emberi szervezeten belül él, mi pedig melegvérű élőlények módjára a környezettől többé-kevésbé független állandó 36.5°C - 37°C-os testhőmérséklettel rendelkezünk, az időjárási körülmények nincsenek olyan nagy hatással a fertőzésre. Az, hogy hidegben is terjed a betegség, egyébként is egyértelmű tény, ha visszaemlékezünk: a járvány kiindulópontján, Vuhanban januárban nagyon is hideg téli időjárás volt.

A forró fürdő nem akadályozza meg a betegség kialakulását

Erre a tévhitre ugyanaz a válasz adható mint az előbbi esetben: a forró fürdő ugyan átmenetileg meg tudja emelni a test hőmérsékletét, de az ember tartósan 36.5°C - 37°C-os, így ezt önmagában nem lehet gyógymódnak tekinteni. A WHO arra is felhívja a figyelmet, hogy a túl forró vízzel egyébként is vigyáznunk kell, nehogy égési sérüléseket okozzon.

A COVID-19 nem terjed szúnyogcsípéssel

Eddig nem találtak arra utaló bizonyítékot, hogy a fertőzést szúnyogcsípés által kapta volna el valaki. Mivel ez egy légúti megbetegedés, elsősorban köhögéssel, tüsszögéssel, a fertőzött ember nyálának, vagy orrváladékának a levegőbe, és onnan a másik ember tüdejébe kerülésével terjed. Viseljünk maszkot, másokra való tekintettel, ha betegek vagyunk (illetve menjünk orvoshoz és teszteljük magunkat Covid-19-re), de ne felejtsük, a maszkok alá is beférkőzhetnek a kórokozók, így ez nem százszázalékos védekezés.

A kézszárító használatával eliminálhatjuk a vírust?

Nem. A COVID-19 ellen nem véd a kézszárító. Kézmosás után természetesen használhatjuk, higiénikusabb megoldás, mint a papírtörlő, de a vírussal nem végez.

Az UV lámpa megöli a koronavírust?

A germicid lámpákkal vigyázzunk, ezek az emberi egészségre ártalmasak. Az ultraibolya sugárzás veszélyes és bőrirritációt okozhat, így, amennyiben ezekkel a lámpákkal fertőtlenítünk valamit, menjünk ki a szobából a procedúra idejére. A mobilok fertőtlenítésére szolgáló UV eszközök zárható tokkal rendelkeznek, a kórházakban alkalmazott robotok pedig csak az üres kórtermeket tisztítják. Ne tegyük a kezünket germicid lámpa alá.

Mennyire hatásosak a hőérzékelő szkennerek, ha a vírussal fertőzött emberek detektálásáról van szó?

A hőérzékelő eszközök alkalmasak a láz (megemelkedett testhőmérséklet) megállapítására, ezért is használják őket sok helyen, mielőtt beengednék az épületbe az embereket. Azonban ez a szűrési módszer nem tökéletes, mivel más okból is lehet láza az embernek, nem csak a koronavírus miatt.
A koronavírusos megbetegedés nem feltétlenül jár lázzal, sokszor enyhébb tünetek mellett zajlik le a betegség, vagy tünetek nélkül is lehet hordozó valaki, hiszen az inkubációs periódus 2-10 nap között van (ennyi idő alatt fejlődik ki a betegség és a láz).

Ha alkoholt, vagy klórt tartalmazó spray-vel fújjuk be magunkat tetőtől talpig, azzal eliminálhatjuk a koronavírust?

Nem. A külső fertőtlenítés csak akkor hatásos, ha még nem kaptuk el a betegséget. A megelőzés miatt hangsúlyozzák a szakértők a kézmosás fontosságát, azonban az egész testünkön alkalmazott fertőtlenítés felesleges, mivel úgyis ruhát viselünk, azonkívül az erős vegyszerek károsak lehetnek a szembe/szájba kerülve. Az alkohol és a klór is hasznos lehet a felületek fertőtlenítése esetében, de használjuk őket elővigyázatosan, az ajánlásoknak megfelelően.

A tüdőgyulladás elleni oltások megvédenek a koronavírustól?

Nem. A tüdőgyulladás elleni védőoltások, mint például a pneumococcal vakcina vagy a Haemophilus influenza baktérium B típusa ellen védő HIB-oltás nem nyújtanak védettséget a COVID-19 ellen. Az újfajta betegség elleni védőoltás minél előbbi kifejlesztésén gőzerővel dolgoznak a kutatók a világ több országában, de a vakcina létrehozása és tesztelése sok hónapot (több mint egy évet) vehet igénybe. A mostani járvány addigra valószínűleg már lecseng, de ennek ellenére a védőoltás fejlesztése nagyon fontos, hogy egy következő megjelenésekor ne érje felkészületlenül az embereket. Az oltás mellett gyógyszerek fejlesztésén is dolgoznak, a tesztek szerint sikeresen, ahogy arról már mi is beszámoltunk.

A sósoldatos orröblítés megvéd a koronavírustól?

Nem. Semmilyen bizonyíték nincs arról, hogy a sós öblítés hatásos védekezési módszer lenne. Sima megfázás esetén érdemes alkalmazni, mint ahogy a sós vizes gargalizálást is, mivel segít a gyorsabb felgyógyulásban, de a megelőzésben nincs szerepe, az egészséges életmód, a kézmosás, a higiénia hatásosabb módszerek.

A fokhagymaevés megvéd a koronavírustól?

A fokhagyma egy nagyon egészséges étel, amely rendelkezik bizonyos fokú antimikrobiális hatással, de arra nincs bizonyíték, hogy a jelenlegi járvány terjedésének megfékezésében bármilyen szerepet játszana a fogyasztása, hacsak nem a szociális távolságtartás betartásának megkönnyítésével. Ennek ellenére érdemes fokhagymát enni, hiszen nem a koronavírus az egyetlen légúti megbetegedés ebben az időszakban, azonkívül a fokhagyma erős antioxidáns hatású ásványi anyagokat és vitaminokat tartalmaz. Ha az általános egészségi állapotunk jobb, egy esetleges megbetegedéssel is nagyobb esélyekkel tudunk megbirkózni.

A koronavírus csak idősebbekre van hatással, vagy fiatalabbak is elkaphatják?

A válasz erre elég egyértelmű: a vírus bárkit megtámadhat, így a biztonsági intézkedések bevezetése, a távolságtartás, a kontaktus kerülése fontos lépések. A gyengébb immunrendszerrel rendelkezők, illetve más betegséggel (asztma, szívbetegség, diabétesz) küzdő személyek jobban ki vannak téve a vírus által okozott szövődmények káros hatásainak, valamint nehezebben tudnak felépülni, ezért halljuk mindig, hogy az időseknek jobban kell vigyázniuk magukra.

Hatásosak az antibiotikumok a COVID-19 megelőzésében illetve kezelésében?

Nem, mivel az antibiotikumok csak baktériumok ellen használhatóak, vírus ellen hatástalanok. Ha valaki kórházba kerül a koronavírus okozta megbetegedéssel, és antibiotikumot írnak fel neki, az nem a COVID-19 kezelésére szolgál, hanem az esetleges bakteriális felülfertőződés gyógyítására.

Létezik valamilyen gyógyszer a koronavírus megelőzésére vagy kezelésére?

Jelenleg nincs olyan gyógyszer, melyet a WHO a vírus kezelésére ajánlana. A betegek kórházi ápolása, mely sok esetben sikeres, a tünetek kezelésére, a szövődmények gyógyítására szolgál, de a megelőzésre egyelőre nem áll készen orvosság, bár folyamatosan látnak napvilágot a hírek, miszerint a gyógyszerfejlesztések zajlanak a laboratóriumokban.

(Forrás: WHO, Fotó: Getty, WHO)

Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is!

 

 


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Először vagy itt? Ez itt a Rakéta!
Olvasd el főszerkesztőnk beköszönőjét, mire számíthatsz tőlünk!
Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.