Megbízható források szerint a Sony a PS3, a PS Vita, valamint a PlayStation Portable eszközök digitális boltjainak a végleges bezárását tervezi. A rolót több hullámban húznák le: július 2-án a PS3 és a PSP boltjai nyitnák a sort, míg a PS Vita boltja augusztus 27. után szűnne meg létezni. Úgy tudni, hogy a Sony hivatalos bejelentést is tervez március végén – ezen remélhetőleg kiderülnek majd a részletek is, hiszen míg az nyilvánvaló, hogy az említett dátumokat követően nem tudunk digitálisan sem játékot, sem DLC-t vásárolni ezeken az eszközökön, az egyelőre például csak remélhető, hogy az eddig megvásárolt címeket ezután is le tudjuk majd tölteni a gépekre. A Polygon egyébként megkereste a Sony-t a híreszteléssel kapcsolatban, de nem kaptak választ.
A PlayStation 3 2006 novemberében jelent meg, és 87 millió példány talált belőle gazdára, és a gyártását csak 4 évvel ezelőtt állították le, tehát jócskán a már következő generációs PlayStation 4 életidejének a második felében. Hasonlóan sikeres gép volt a 2005 márciusában megjelent, a Sony első kézi konzolja, a PSP, melyből 81 milliót adtak el. A 2011 decemberében kiadott PS Vitával azonban a japán cég kicsit partra vetődött annak ellenére is, hogy többek szerint (így szerény véleményem szerint is) ez minden idők egyik legjobb kézi konzolja – sajnos azonban a vásárlók többsége ezt valamiért nem így gondolta: 10-15 milliót értékésítettek mindössze belőle, és ezután a Sony ki is szállt a handheld-piacból. Ez utóbbi kapcsán többször szóba került akkortájt, hogy mennyire van értelme egy játékra dedikált gépet versenyeztetni a telefonokkal szemben, de erre a kérdésre aztán elég félreérthetetlen választ adott a Nintendo Switch kirobbanó sikere (még ha ez utóbbi alapváltozata nem is kizárólag kézi konzol, hiszen dokkoltan, tévére kötve is használható).
Mindez annyiban egyébként várható volt, hogy ezek a boltok tavaly október óta kizárólag az adott eszközről érhetőek el, és a Sony weboldalán már csak a PS4 és a PS5 címek közt lehet böngészni (illetve természetesen csak ezeket lehet megvásárolni is ezen a módon). A döntés pedig több lap szerint is érthető, hiszen a szóban forgó digitális áruházak közül a legfiatalabb (a Vitáé) is 10 éves, nyilván költséges tehát ezeknek a működtetése. Sajnos azonban sok olyan cím is akad (köztük olyanok, melyek kizárólag az adott eszközre jelentek meg), melyek ezután vagy nehezen elérhetőekké válnak (megugrott áron lehet majd vadászni a használt, fizikai példányokat), vagy teljesen eltűnnek. Sok játékot persze a Sony átportolt az újabb gépeire (ezeket azonban mégegyszer meg kell venni), illetve játszhatunk velük a PS Now streaming szolgáltatás segítségével, de ezek a megoldások sem működnek minden esetben. Különösen a PS Vita kapcsán mondható el, hogy több független, adott esetben igazán zseniális játék fog így kitörlődni, melyek egyrészt csak digitálisan jelentek meg, másrészt igyekeztek kihasználni a kézi konzol több irányítási lehetőségét, így eleve csak nehezen lehetne őket portolni.
Capitalism brain makes this seem like a logical decision ("well duh, they're losing money") but it seems to me that the console makers have an ethical obligation to maintain and preserve video game history. If operating stores is too costly, make these games playable elsewhere https://t.co/2Po5ygBSHi
— Jason Schreier (@jasonschreier) March 22, 2021
Erre a visszás helyzetre hívta fel a figyelmet Jason Schreier, a Bloomberg újságírója, aki szerint a vállalatoknak erkölcsi kötelessége lenne a videojáték történelem megőrzése, és ha a digitális bolt működtetése túl drága, akkor tegyék más módon is elérhetővé az adott címet. Ez a téma egyébként a hasonló helyzetekben mindig visszatér, hiszen amíg a filmek, lemezek több formátumban is elérhetőek, és ezek közt akár átjárás is lehet (például a modernebb lejátszók elboldogulnak a régebbi formátumokkal, vagy nem lehetetlenség magnófelvételt egyéb formátumba átmenteni), addig a konzoljátékok nagyon erőteljesen a platformjukhoz kötöttek, így annak halálával beszerezni sem egyszerű őket legális úton, nem hogy használni. Így maradnak a nem éppen legális módok, melyek olykor egy-egy cím fennmaradásnak az egyetlen lehetséges útját kínálják. Vagyis a jelenlegi gyakorlat sokszor éppen a kalózpéldányok irányába tereli azokat, akik szeretnének kedvenc hobbijuk történelmével megismerkedni, vagy akár kutatóként ezt vizsgálnák.
(Kép: Flickr/Michel Ngilen)