A majdnem ezer térképet mind 1850 előtt nyomtatták, és hazai és külföldi térképek egyaránt megtalálhatóak köztük. A térképek többsége a 18. században készült, de több 17. századi kiadás is akad. Külön jó hír, hogy a térképek a forrás megjelölésével szabadon hozzáférhetők, letölthetők és felhasználhatók.
Több rendkívül értékes és érdekes darab is látható az Országos Széchényi Könyvtár itt elérhető gyűjteményében. A hazai térképek közül a szolgáltatás indulásáról hírt adó bejegyzés egy Északnyugat-Magyarországot ábrázoló, 1670 és 1682 között készült térképet emeli ki, amelyen a korabeli polgárság Érsekújvár eleste után egy Bécsre irányuló török támadással kapcsolatban szerezhetett információkat, mint például vizsgálhatta a Bécset védő, török kori végvárvonalat és a Bécsig húzódó mögöttes területet. A korabeli félelem amúgy nem volt alaptalan, 1683-ban a törökök valóban elindultak, hogy megostromolják Bécset. A külföldi anyagban nem csak Európa szerepel, de Tűzföldtől Kubán keresztül Szumátráig számtalan táj. Ezek közül kiemelkedik Francesco Piranesi Pompeji városáról készült térképe. Pompeji feltárása 1748-ban kezdődött (a város beazonosítására azonban csak 1763-ban került sor), és 1785 és 1793 között ez a térkép háromszor is kiadásra került. A Földabroszban a második, 1788-as kiadás látható, amelynek „kiemelt történeti értékét az adja, hogy pontos képet ad az ásatások akkori állapotáról”.
A Földabrosz folyamatosan bővül, és mint írják:
„A célzott kereséshez többszempontú keresőrendszer áll rendelkezésre; a böngészni vágyók földrajzi elhelyezkedés (világ, Európa, Magyarország, távoli tájak) és tematikus csoportosítás (történelmi, hadtörténelmi, város-, hajózási és általános térképek) szerint is válogathatnak. A tájékozódást a térképek részletes bibliográfiai adatainak és tartalmi elemeinek megadásával segítjük.”
(Címlapkép/nyitókép: Buda, Pest, Óbuda általános térkép 1837/Országos Széchényi Könyvtár)