Az arizonai Scottsdale-ben, a Sonora-sivatag közepén található az Alcor Life Extension Foundation épülete, ahol több, mint százkilencven elhunyt személy lefagyasztott teste várja, hogy a tudomány megtalálja a választ arra, hogyan lehet az egyszer már a klinikai és biológiai halál állapotába jutott ember testét újra működésére bírni. Az Alcor céget 1972-ben alapította Linda és Fred Chamberlain, öt évvel azután, hogy a világon elsőként krionikusan lefagyasztottak egy embert, James Bedfordot.

Bedford professzort 1967 január 12-én helyezték nem-annyira-örök nyugalomra a világ első, krionikával foglalkozó szervezetének, a Life Extension Society-nek kutatói, akik a jégbe hűtött testet dimetil-szulfoxiddal kezelték, hogy megőrizzék a szervek épségét, majd egy úgynevezett Dewar edénybe, egy duplafalú, folyékony nitrogén tárolására alkalmas vákuumos tárolóba fektették. Bedford testét huszonkét évvel később átszállították az Alcor létesítményébe, de ő valószínűleg egyike lesz azoknak a személyeknek, akik, még ha a technológia valaha is olyan szintre jut, hogy lehetségessé válik a krionikusan kezelt emberek feltámasztása, akkor sem kap újabb esélyt az életre, mert az előző századi módszerek feltehetően károkat okoztak a létfontosságú szerveiben.

A manapság alkalmazott technika már sokkal inkább a vitrifikációra épít, ami lényegében a jégmentes krioprezervációt, vagyis megőrzést jelenti. A cég régebben a test tartósítását glicerin alapú folyadékokkal oldotta meg, de a kétezres évektől kezdve részben átállt a B2C nevű elegy használatára, amely megfelelő védelmet nyújtott az érzékeny agy számára, de nem tette lehetővé, hogy az egész testen alkalmazzák, mivel bizonyos szövetekben duzzadást okozott és egyébként sem állt még rendelkezésre a gyors lehűtést biztosító nitrogéngáz alapú hűtőrendszer.

Ez utóbbi hiányában pedig kénytelenek voltak továbbra is jegeléssel hűteni.

2005 után állt szolgálatba a hideg nitrogénes rendszer és ekkor kísérletezték ki a még ígéretesebb anyagot, az M22-őt, amellyel már meg lehetett próbálni a teljes test vitrifikációját. Ez 22,3%-ban dimetil szulfoxidot, 16,8%-ban etilén glicerint, 13%-ban formaldehidet, 4%-ban 3-methoxy-1,2-propanediolt és még néhány másik összetevőt tartalmaz. Az M22 nagyjából percenként 0,1 Celsius fokkal hűti a szöveteket, vagyis 18-24 óra alatt el lehet érni vele a -124ºC-os hőmérsékletet, ami a vitrifikációhoz szükséges. Ez a gyengédebb módszer reményt ad rá, hogy az így kezelt testrészek megússzák károsodás nélkül a procedúrát és életre keltés után működőképesek legyenek.

Az ugyanis még nem tisztázott, hogy mi fog történni az elhunytakkal, vagy, ahogy Chamberlain nevezi őket, a páciensekkel, miután felébredtek.

A világ különböző laboratóriumaiban, ahol a szövetek fagyasztásával foglalkoznak, folyamatosan tesztelik a felmelegített szervekben bekövetkező sejtszintű molekuláris változásokat, és egyre közelebb jutnak a lehűtés kockázatainak hatékony mérsékléséhez. A tesztek eredményei szerint például az M22-vel kezelt, majd "kiolvasztott" nyúl hippokampusza nem mutatta semmilyen káros elváltozás nyomait. Az Alcor azonban nem ad kész választ arra, hogy pontosan mi is lesz a sorsa az újraélesztett embereknek, feltehetően azért, mert ők sem tudják. Azonban, véleményük szerint, a nanotechnológiai módszerek lehetnek a jövő legjobb esélyesei a probléma megoldására.

A cég több nanotechnológiai és nanogyógyszerészeti projektet is támogat, és honlapjukon azt írják, hogy ezekkel a módszerekkel lehetőség lesz rá, hogy a molekulákat egyesével javítsák majd ki a jövő orvosai, így a test teljes egészében regenerálható lesz, anélkül, hogy a létfontosságú emlékek elvesznének. A memória sérülése ugyanis lehet, hogy egy teljesen más személyiséget eredményezne az ébredéskor, de a cél az, hogy ugyanaz az ember térjen magához a felmelegítés /újraélesztés után, mint aki (évszázadokkal) előtte volt.

A pszichológiai hatást, amit egy ilyen extrém élmény eredményezne, szintén nehéz előre megjósolni, a legközelebb talán azok az esetek állnak hozzá, mikor nagyon hosszú kómából tértek vissza emberek. Az egyik ilyen példa Munira Abdulláé, aki huszonhét év után tért vissza az élők közé, miután még harminckét évesen súlyos agysérülést szenvedett. Ő azonban továbbra is egészségügyi problémákkal küzd és folyamatos gyógyszeres kezelésre szorul, ezért nem szolgál megfelelő modellként a hatások felmérésére.

Egy másik fontos kérdést vet fel a páciensek életkora, ugyanis a legtöbb ideérkező nem fiatalon dönt a lefagyasztás mellett, hanem hosszú élet után, gyakran hetven-nyolcvan évesen, miután valamilyen betegség, nem egyszer rák, véget vet a földi pályafutásának. Linda Chamberlain szerint azonban a tudomány addigra már olyannyira előrehaladott lesz a mai állapotához képest és annyi újdonságot létrehoznak közben a kutatók és feltalálók, hogy ma még nehezen elképzelhető eszközök közül is válogathatnak majd a következő generációk tudósai, akik a felélesztés kivitelezéséért felelnek a jövőben.

Az egyik megoldás az agy által tárolt információk, tehát a személyiség feltöltése egy robottestbe, nem kizárt, hogy akár alakváltó nanotestbe.

A másik, hogy addigra a sebészek már meg tudják oldani a fejátültetést is, így egy fiatalabb testet kereshetnek a páciens számára. Nem véletlenül emlékeztetnek ezek az ötletek sci-fi filmek forgatókönyveire, az Alcor célja ugyanis egyelőre az, hogy megtalálják a módját a "megfordítható felfüggesztett életműködés fenntartásának, úgy, mint a mozikban. Azt szeretnénk, ha éppen olyan tökéletes lenne. Egyelőre még nem tartunk ott, de mindig azon dolgozunk, hogy fejlesszük a technikánkat." - mondta a cég alapítója a CNET-nek.

Az Alcor épületében több mint 190 személyt őriznek jelenleg, egy részük a teljes testét lefagyasztatta, többen viszont mindössze a fejük tárolása mellett döntöttek. A jelentkezők listáján további ezernégyszáz ember szerepel, de nem mindegy, hogy az illető hol lakik, ugyanis minél kevesebbet kell utaznia az arizonai létesítményig és minél hamarabb elkezdődhet a krionikus kezelés, annál jobb esélyekkel lehet épségben megőrizni szerveit. A teljes test prezervációja 220 000 dollárba (66 millió forint), csak a fejé 80 000 dollárba (24 millió forint) kerül.

A Michigan állambeli Clintonban található Cryonics vállalat is arra kéri a leendő pácienseit, hogy, amennyiben lehetséges, a haláluk közeledtével költözzenek a központjuk közelébe, hogy a szállítás ne vegyen sok időt igénybe. Sőt, a legideálisabb esetben a krionikus csapatuk ott áll a haldokló ágya mellett, így a kezelés rögtön elkezdődhet. A Cryonics egyébként szintén vitrifikációval valósítja meg a fagyasztást, de ehhez a saját keveréküket, a CI-VM-1-et használják. A cég árai jóval alacsonyabbak versenytársaiknál, mindössze 28 000 dollárba (8,5 millió forint) kerül a teljes test vitrifikációja. Külön fej lefagyasztást viszont nem vállalnak, márcsak a procedúra társadalmilag negatív megítélése miatt sem.

És van még valami, amit nem vállal egyik cég sem: a garanciát a jövőre.

"Senki sem tudja garantálni a sikert, mivel senki sem tudja garantálni a jövőt."

- írja a Cryonics - "Nukleáris háborúk, gazdasági összeomlások, politikai csaták és terrorizmus, mind lehetségesek és véget tudnak vetni a krionikusan kezelt páciensek életének, pont olyan könnyen, mint ahogy bármelyikünk életének véget vethetnek. Egy dolgot tudunk garantálni, ha nem jelentkezünk krionikára, nem lesz arra esélyünk, hogy a jövőben felélesszenek." Az Alcor vezérigazgatója, Max More is hasonlóan nyilatkozik a jövőről: "Nem ígérjük meg, hogy visszahozunk 2082. május 27-én. Nem tudjuk, hogy hivatalosan ez az egész hogyan működik. Nem tudhatjuk biztosan, hogy a szervezet (az Alcor) megmarad-e… Nem tudhatjuk, hogy egy aszteroida nem csapódik-e be[...] de ez egy lehetőség. És jobbnak tűnik, mint a másik alternatíva."

A világon egyelőre öt krionikus intézet található, három az Egyesült Államokban, egy Kínában, és a KrioRus Oroszországban, de egyre több helyen épülnek az intézmények, tavaly elkezdődött Ausztráliában is a déli félteke első ilyen létesítményének építése, májusban arról számolt be az ausztrál 7News, hogy előreláthatólag 40 testet tudnak majd tárolni 500 évig, és 150 000 dollárba (45 millió forint) kerül majd a kezelés. Kínában pedig a Shandong Jinfeng Élettudományi Kutató Intézet tervezi a bővítését, egyelőre csak tíz személyt tárolnak az létesítményükben.

Ez a cikk eredetileg 2021. 03. 03-án jelent meg a Rakétán.

(Fotó: Cryonics Institute, Flickr/nihgov, GettyImages)

Mit tegyen élve eltemettetés ellen? Válassza a biztonsági koporsót! A múltban komoly és széleskörű félelmet okozott, hogy élve temetik el az embert. Ennek elkerülésére született meg a biztonsági koporsó. Cikkünkben megvizsgáljuk a bizarrabbnál bizarrabb darabokat.