A laborban növesztett asztal következhet a laborban növesztett hús után a kutatók szerint
2021 / 02 / 03 / Bobák Zsófia
A laborban növesztett asztal következhet a laborban növesztett hús után a kutatók szerint
Az MIT kutatói élő fák helyett egy új kísérletbe vágták a fejszéjüket, és megpróbáltak laboratóriumi körülmények között növényi sejtekből faanyagot előállítani. A kísérlet sikerült, bár egy ideig még boltban kell megvennünk a bútorainkat.

A laboratóriumban, őssejtek felhasználásával előállított hús nem aratott osztatlan sikert első bemutatóján 2013-ban. A holland professzor, Mark Post által előállított hús hiába állt több tízmilliárd sejtből, ezek nagy része izomszövet volt, a természetes hús jó ízét pedig sokkal inkább a benne található zsírállománynak köszönheti.

A projektet a Google társalapítója, Sergey Brin finanszírozta és összesen 330 000 dollárba került, vagyis egy darab, nem is igazán finom hamburgerért egy kisebb vagyont kellett kifizetni. Ez volt a kezdet.

Az érdeklődés azonban nem csitult a labor húsok iránt és az élelmiszeripari termékeknek ez az új ága mindössze hét év alatt eljutott az engedélyeztetési fázisba

Vagyis nemsokára akár az éttermekben is rendelhetünk belőlük. Szingapúrban tavaly decemberben kapta meg az engedélyt az Eat Just cég arra, hogy az általuk növesztett csirkehúsból csirkefalatkákat gyártsanak és áruljanak. Bár a vállalat még nem jelentette meg a termékét, ami egyelőre egyébként is nagyon drága lesz, kezdetben az árat 50 dollárra (14 000 forint körül) lőtték be, de ez valószínűleg csökkenni fog idővel, mindenesetre ez az eset is azt mutatja, hogy a technológia fejlődése olyan utakat nyit meg a termékek előállításának területén, amelyekre régen nem is gondolhattunk.


Zinnia sejt (Kép: Tunable plant-based materials via in vitro cell culture using a Zinnia elegans model/Ashley Beckwith, Jeffrey Borenstein, Louis Velazquez-Garcia)

Az MIT kutatói a labor húsból merítettek ihletet, mikor előálltak a növényi sejtekből növesztett asztal ötletével. Az asztal helyett bármilyen más bútor is szóbakerülhet a jövőben, a lényeg, hogy faanyagból legyen, melyet a kutatók a természetes növények mellőzésével, petricsészében tenyésztenek ki. A Journal of Cleaner Production-ban márciusban megjelenő tanulmány (online már most is elérhető) szerzői Ashley Beckwith és Luis Fernando Velásquez-García szerint,

"Ha akarsz egy asztalt, csak növesztened kell egy asztalt".

A bioanyagok előállításának ez az újszerű módja levenné a teher egy részét a természetes környezetről, és a vadon megmaradhatna a maga érintetlen formájában, anélkül, hogy a fák kivágásával, az erdők pusztításával, vagy a szállításhoz alkalmas infrastruktúra kiépítése miatti környezetszennyezéssel háborgatnánk. "A mód, ahogyan ezeket az anyagokat előállítjuk, századok óta nem változott és egyáltalán nem hatékony" - mondja Velásquez-García az MIT közleményében - "Ez egy valódi lehetőség, hogy mindezt a szakszerűtlenséget meghaladjuk." A faanyagok feldolgozása során ugyanis a teljes fának csak kis része kerül tényleges felhasználásra, a többiből hulladék vagy tüzelőanyag válik, pedig addigra már nagy utat tesznek meg a kivágásuk helyszínéről a feldolgozási pontig.

A kutatók a laborban növesztett faanyag kiindulási pontjának nem valamely fafajta összetevőit, hanem a rézvirág (Zinnia) leveleiből kinyert sejteket használták. A sejteket folyékony közegben szaporították, majd áthelyezték őket egy stabil alapstruktúrát nyújtó gélbe, és ezután rávették őket, hogy a fa tulajdonságait hordozó karaktert fejlesszenek. Ehhez kétféle, a sejtnövekedést befolyásoló hormont használtak: auxint és citokinint. A hormonok mennyiségének variálásával változtattak annak az organikus polimernek, a ligninnek a kialakulásán, mely a fák keménységéért felelős. Mivel a kontrollált körülmények között minden egyes sejt növekedését szemmel lehet tartani, így lehetővé válik, hogy pontosan olyan tulajdonságokkal rendelkező anyagot alakítsanak ki a kutatók, mint amilyenre egy-egy termék esetén szükség lehet.

"A lényeg az, hogy ne csak az anyag jellemzőit szabhassuk személyre, hanem a formáját is, már a fogantatástól kezdve."


(Kép: Tunable plant-based materials via in vitro cell culture using a Zinnia Elegans model/Ashley Beckwith, Jeffrey Borenstein, Louis Velazquez-Garcia)

- mondta a kutatás vezetője. Az még a szakértők szerint is a távoli jövő zenéje, hogy ilyen organikus módon állítsunk elő bútorokat és teljes konyhaberendezéseket növesszünk egyből a megfelelő formára a laboratóriumokban, de egyelőre a cél az volt, hogy bebizonyosodjon, a növényi sejtek programozhatóak és a kialakítandó tulajdonságaik tetszés szerint variálhatóak. "Ez egy ismeretlen terület" - ismerte el Velásquez-García - "A függőben lévő kérdés: hogyan tudjuk a (Zinniával) elért sikert más növényekre is lefordítani. Naivitás lenne azt gondolni, hogy minden egyes faj esetében ugyanaz működik. Lehet, hogy másféle irányítógombjaik vannak."

Bár az elképzelés tudományos-fantasztikusnak tűnhet, de ne felejtsük el, már készülnek a laborburgerek is, valamint a mezőgazdaságban régóta alkalmazzák a génszerkesztést, hogy a növények megfelelő tulajdonságainak erősítésével vagy a nemkívánatos jellemzők kiiktatásával az emberek ízlése szerint formálják a természetet. Így az ötlet, ha valamikor nagy méretekben is alkalmazhatónak bizonyul, paradigmaváltást hozhat a termékek előállításának piacán - mondja Jeffrey Borenstein, a Charles Stark Draper Laboratory biomérnöke, a kutatás egyik résztvevője. A jövőben pedig akár függetlenítheti a gazdálkodókat a szeszélyes időjárástól és a fogyatkozó alapanyagok által okozott problémáktól.

(Fotó: Pixabay, Pixnio, Journal of Cleaner Production)

Ez is érdekelhet:

Az Ikea a Marson is piacvezető babérokra törne Az Ikea tervezői beszabadultak egy kísérleti Mars kutatóbázisra, és ha már ott jártak, természetesen pazarul berendezték.
A laborban növesztett emberi agyszövet talán öntudatánál van, és szenved A Petri-csésze a tudományos laboratóriumok bölcsője, világszerte ott van az alapkészletben, benne a legkülönfélébb dolgok, általában baktérium- vagy vírustörzsek, különféle állati eredetű szövetek, melyek ismét csak általában: növekednek. Néha ezek emberi szövetek. Az is megesik, hogy emberi agyszövet növöget benne.
Hogyan készül a laboratóriumban növesztett hús és mikor ehetünk végre belőle? Már Winston Churchill is álmodozott róla, de a labor-burger még mindig nem érkezett meg a boltokba. A petricsészében tenyésztett hús már rég nem futurisztikus koncepció, nézzük meg hogyan is készül valójában.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Hogyan kerül a hütte a hegyre?
Ön gondolkozott már azon, hogyan kerül egy alpesi hütte a hegy tetejére? Az alpesi kunyhók is olyan rejtélyes módon épülnek, mint a piramisok? Több száz embernek kell fát, követ és matracokat cipelnie a hegyre? Eláruljuk: nem. Tovább a cikkhez
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.