Hány földi évbe telik a leghosszabb év egy másik bolygón?

2023 / 01 / 22 / Bobák Zsófia
Hány földi évbe telik a leghosszabb év egy másik bolygón?
Egy év egymillió földi évnek felel meg a Coconuts-2b-n, ahol örök sötétség uralkodik és a bolygó csillaga csak távoli vörös pontnak tűnik a köztük lévő hatalmas távolság miatt.

Egy földi (csillagászati) év, vagyis az az idő, amíg a bolygó egyszer megkerüli a Napot, rendkívül hosszúnak tűnhet: járványok pattanhatnak ki, háborúk kezdődhetnek, kisebb országnyi területek éghetnek porrá a futótüzek miatt, csak ha az elmúlt évek legnagyobb figyelmet kapó, bár negatív eseményeit nézzük. Az univerzum más bolygóinak "időszámításával" összevetve azonban elenyészően rövid pillanatot jelent ugyanez az időszak: számos égitest kering nem is olyan messze tőlünk, ahol egy év leforgása sok-sok emberöltőbe telik.

A 2014-ben felfedezett Kepler-421b-n egy év 704 földi napnak felel meg: ezzel ez az exobolygó nyerte el a leghosszabb keringési időt magáénak tudható tranzitos (átvonuló) extraszoláris bolygó címét. De vannak olyan égitestek is az eddig megismert több mint 5000 exobolygó között, amelyek ennél sokkal extrémebb jellemzőkkel rendelkeznek, a keringési idejük akár egymillió földi évnél is több lehet.

A COCONUTS-2b-t 2021-ben egy nemzetközi kutatócsoport mérései alapján ismerték el exobolygónak, de valójában már korábban is tudtak a létezéséről a csillagászok. Először 2011-ben észlelték a WISE (Wide-field Infrared Survey Explorer) infravörös csillagászati műholddal, de akkor még egy szabadon álló égitestnek könyvelték el a csillagászok, később, a COol Companions ON Ultrawide orbiTS (COCONUTS) felmérés során fedezték fel, hogy tulajdonképpen egy csillag körül keringő bolygóról van szó az esetében. A keringési pályáját azért volt nehéz detektálni, mert különlegesen nagy távolságra helyezkedik el a csillagától, a COCONUTS-2A-tól: több mint 6000 AU (csillagászati egység) messzeségben halad el tőle, vagyis több mint hatezerszer olyan távol, mint a Föld a Naptól. A távolság miatt az exobolygón rideg körülmények uralkodnak, nincsenek nappalok és éjszakák vagy évszakok, mindig sötét az ég és a csillag távoli, vörös pontnak látszódhat csak.

A hosszú keringési pálya miatt a bolygón egy év földi mértékkel mérve rendkívül lassan telik el:

1 101 369,9 földi év alatt tesz meg egy kört a COCONUTS-2A körül.

Az exoplanéta, típusa szerint, egy gázóriás, mérete kicsivel nagyobb, tömege hatszorosa a Jupiternek. Hőmérséklete alacsony a hasonló bolygókhoz viszonyítva, csak 160 Celsius-fokos, ami részben szintén a csillagtól való nagy távolságnak tudható be, részben annak, hogy a csillag maga is kicsi, csak egyharmad naptömegű. A bolygó felfedezéséhez vezető projektben résztvevő Hawaii Egyetem beszámolója szerint a COCONUTS-2b a második leghidegebb ismert exobolygó és ez található a legközelebb a Földhöz, amitől 35 fényév távolságra kering. A NASA leírása szerint ezt a távolságot autóval 397 millió évbe, repülőgéppel 40 millió évbe telne megtenni.

Az exoplanéta egyike azoknak a nagyon kis számú bolygóknak, amelyeket közvetlenül sikerült megfigyelni a csillagászoknak:

az égitestet a kibocsátott hő alapján azonosították, amit alacsony energiájú infravörös sugárzásként észleltek a megfigyelések során. Az exobolygók jelenlétét általában közvetett módon, a csillaguk előtti elhaladás során, a csillag fényében történő ideiglenes változásból következtetik ki.

A COCONUTS-2b csillagászati szempontból érdekes jellemzői azonban a különlegesen hosszú keringési időben és a Földhöz való közelségében nagyjából ki is merülnek, mivel a manapság leginkább kutatott aspektus szempontjából nem sok újdonságot tartogat a kutatóknak: az elhelyezkedése miatt ugyanis a csillagának lakhatósági zónáján kívül esik, vagyis nem lehetséges az élet kialakulása a bolygón. Márpedig az exobolygók kutatása sok esetben a potenciális földön kívüli élet, vagy egykor létezett élet nyomainak felfedezését célozza és számos új építésű, nagy teljesítményű és költséges projektek keretében létrehozott teleszkóp is azért indul az űrbe, hogy ezek után a jelek után vadásszon, egy újfajta élet megtalálásának reményében.

(Fotó: NASA, B.Bays/SOEST/UH)

Milyen lenne egy Földhöz hasonló bolygó az Alpha Centauri csillagrendszerben? Asztrofizikusok modellezték, hogy hogyan nézne ki a Naprendszerhez legközelebbi csillagrendszerben keringő szomszéd bolygó, és az eredmény a Földhöz meglepően hasonló égitest lett.


Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.