A kupolaváros titka

A kezdetekben valószínűleg kisebb lakómodulokban nyílik majd lehetőség az űrhajósok állandó jelenlétének biztosítására, és a légkör hiányától, vagy éppen az emberi élet fenntartására alkalmatlan légkörtől óvó kupolavárosokra még várni kell.

Ha egy körülbelül egy 1 kilométer átmérőjű búrát emelünk egy város fölé, mely légmentesen elszigeteli a környező mostoha körülményektől, és belsejében megfelelő nyomású atmoszférát is létrehozunk, akkor egy viszonylag egyszerű képlettel kiszámolható a kupolaváros belső térfogata, ami nagyjából 261 és félmillió köbméterre adódik.

A NASA épített már egy nagy vákuumkamrát melyben a világűrbe küldendő járműveket tesztelhetik. A projektet egy soha el nem készült atomerőmű reaktorkamrájában üzemeltetik. Maga a vákuumkamra 23,500 köbméteres, aminél a példában szereplő kupolaváros 11 ezerszer nagyobb méretű.

Megéri odavinni? (Nem)

Ha a hipotetikus városunkat fel szeretnénk tölteni a tengerszintnek megfelelő nyomású levegővel, kicsivel több, mint 340 millió kilogramm gázra lenne szükség. (Egy liter levegő nagyjából 1,3 gramm súlyú, egy köbméter pedig 1,3 kilogramm.) Lebontva 255 ezer tonna nitrogénről 85 ezer tonna oxigénről van szó.

Összehasonlításképp Elon Musk néhai BFR-jének, gyermekbarátabb nevén a Starship nevű Marsra készülő rakétájának tervezett teherbírása “mindössze” 100 tonna. Egyetlen város gázigényét tehát 3400 rakéta tudná kiszolgálni, már amennyiben ilyen módon próbálnák a létesítők odajuttatni a légkör alkotóelemeit. Persze ennél sokkal valószínűbb, hogy helyben az adott bolygón rendelkezésre álló nyersanyagokból igyekeznének azt előállítani.

A NASA számításai szerint mindenesetre egyetlen kilogramm árucikk Marsra szállítása nagyjából 300 ezer dollárba kerülhet. Ha már kiszámoltuk, ide is írjuk, a levegő odaszállítása napi árfolyamon 102 billió dollárba kerülne, ami az Egyesült Államok öt évi GDP-jének megfelelő összeg.

Ezt a holdjárót küldi a NASA 2023-ban a Holdra vizet keresni A NASA véglegesítette, milyen legyen az új autonóm holdjárója és a gyártót is kiválasztotta a jármű legyártására.

Félgömb helyett körszelvény

Amennyiben a kupolaváros nem tökéletes félgömb alakban borulna az egy kilométer átmérőjű körbe épített marsi település fölé, hanem 500 méter helyett csak 200 méter magas lenne, akkor már csupán 82,6 millió köbméter térfogattal kellene számolni, emihez elég lenne 107 ezer tonna levegő is. Ezzel ezerre redukáltuk a szállítórakéták számát.

A játékos gondolatkísérlet végén nem árthat tisztázni, hogy a NASA már a Holdon is a vízből szeretné előállítani, melyet a holdkőzetből, a regolitban rejtőző fagyott vízből nyerhetnek majd ki a tavalyi év nagy felfedezése nyomán. De ha már jég, abból több mint 200 ezer tonnára lenne szükség az említett kupolaváros oxigénnel történő ellátásához.

Az igazi kuriózum persze a föld légkörének 78 százalékát adó nitrogén, mivel Naprendszerünk belső övezetében alig akad ebből a gázból. A nitrogén innen még a Naprendszer kialakulásakor tűnhetett el, és ma inkább a gázóriásainkon, vagy azok holdjain találkozhatunk vele.

(Forrás: Toochee, NASA Kép: NASA)

Ez is érdekelhet:

A NASA bejelentette hogy egyenletesen eloszló vizet találtak a Holdon A NASA kerek egy hete tartja izgalomban az űrkutatás, a csillagászat és a tudomány rajongóit és szakembereit, valami igazán nagy horderejű felfedezést ígérve a Holdról. A kutatók előre bejelentett névsora alapján a találgatások és pletykák valamiféle Holdon található, frissen felfedezett vízkészletről szóltak. És valóban ez történt, csak úgy, ahogy senki sem várta.

A NASA támogatásával készülhet el a magyar találmány, amivel feltérképezhetik a Hold vízkészletét A Puli Space által kifejlesztett "vízszimatoló" rendkívül fontos szerepet játszhat a Holdra tervezett bázis megvalósításában.

Miért fontos a víz a Holdon, és mik vele a NASA tervei? A vizet innen odavinni nem olyan egyszerű feladat, legalábbis ha az innen a Földön van, az oda pedig a Holdon, mivel jelentős súlyú anyag, és rengeteg kell belőle. Odafent nem csak nélkülözhetetlen táplálék, de levegőt is vízből készítik, szó szerint ebből veszik veszik ki az oxigént. (Ezt valahol már hallottuk.)