Ugyan április elsején jelent meg a hír több ausztrál oldalon, majd később a Gizmodón, de nem tréfáról van szó. A törvényhozás szociálpolitikával és jogi ügyekkel foglalkozó bizottsága botrányok sora után vizsgálatot folytat a családi és szexuális erőszakról. Ennek keretében készült el a jelentés, amelyben felmerült a szokatlan, a zaklatást és más bűncselekményeket visszaszorítani hivatott megoldás.

"Ahhoz, hogy megnyissanak vagy fenntartsanak egy közösségi média fiókot, törvény írja elő, hogy azonosítsák magukat a platform előtt, száz azonosítási ponttal, ahogyan egy mobiltelefon előfizetésnél is."

- szól a javaslat. A szolgáltatók ezeket az adatokat az e-biztonsági biztos, a rendőrség vagy a bíróságok kérésére adnák ki. A százpontos rendszer értelmében ráadásul egy igazolvány nem is volna elég a folyamathoz: az országban az úgynevezett elsődleges dokumentumok egy részéért (mint az útlevél vagy a teljes születési anyakönyvi kivonat) hetven pont jár, vannak viszont, amelyekért csak negyven (ilyen például a jogosítvány). Tehát aki maradni akar a Facebookon vagy a Tinderen, annak több papírt is meg kell osztania a tech cégekkel, mintha csak bankszámlát nyitna.

A mobilunkkal fogjuk igazolni, hogy megkaptuk az oltást Jegyet, bérletet, oltási könyvet kérjük szépen felmutatni! A Microsoft és az Apple is dolgozik az ügyön.

A teljes (vagyis csak a feladó és a címzett által olvasható) titkosítás szintén nem tetszik a jelentés íróinak: "A Kormány fontolja meg, hogy engedélyezze a rendfenntartó szerveknek, hogy hozzáférjenek a platformok end-to-end titkosított adataihoz is, bírósági felhatalmazással,

olyan esetekben, amelyekben egy személy mentális vagy fizikai egészsége, vagy a nemzetbiztonság forog kockán."

Míg az azonosítási javaslat legalább elképzelhető, a titkosítás feltörése a jelenlegi rendszerek mellett technikailag nem lehetséges.

Nem először vetődtek fel hasonló ötletek

Néhány évvel ezelőtt Németország kilátásba helyezte, majd törvénybe foglalta, hogy a közösségi média platformoknak akár ötvenmillió eurót kell fizetniük, ha nem távolítják el rövid időn belül a gyűlöletbeszédet vagy más, az oldalakra posztolt illegális tartalmakat. A német elnök, Frank-Walter Steinmeier akkor azt nyilatkozta, hogy szerinte meg kéne szüntetni az online anonimitást a közbeszéd színvonalának javítása és a gyűlöletbeszéd visszaszorítása érdekében. A teljes, end-to-end titkosítás ellen pedig az Egyesült Államokban is intéztek támadásokat: a leghangosabban az elmúlt években Trump elnök főügyésze, William Barr ágált azért, hogy a hatóságoknak legyen egy hátsó bejáratuk a titkosított csatornákra. A platformok ezt vehemensen ellenezték,

az Apple és a Facebook is a jóhiszemű felhasználók privát szférája elleni támadásként állította be egy ilyen megoldás bevezetését.

Az ausztrál politikusok egyelőre nem nyilatkoztak arról, hogy a jelentés alapján terveznek-e törvényeket hozni a közeljövőben.

(Fotó: Getty Images Hungary)

További cikkek a témában:

Az orosz okoseszközöket ezentúl csak orosz előre telepített appokkal lehet árulni Április elsejétől Oroszországban csak olyan okostelefont, vagy egyéb applikációk futtatására alkalmas eszközt lehet értékesíteni, melyekre orosz cégek alkalmazásait telepítették előre.

Digitális detox képernyőfüggőknek 2400 dolláros jutalommal Ma világszerte több mint hárommilliárd okostelefon-felhasználó, van és a kutatások szerint az elmúlt tíz percben a bolygó lakosságának 34 százaléka valószínűleg ránézett a Facebookjára, nem csoda hát, ha nagy figyelmet kapnak az ilyen kihívások.

A magasabb érzelmi intelligencia segít kiszűrni az álhíreket Az álhírek és pletykák mindig is részei voltak az emberek közti kommunikációnak, de a közösségi média oldalak megjelenése óta fénysebességgel terjed egy-egy hír, így érdemes elővenni az objektivitásunkat, ha biztosan el szeretnénk kerülni az álhírek csapdáját.