Az úgynevezett non-line-of-sight (NLOS), vagyis a látósugáron kívül eső tárgyakat is érzékelni képes megfigyelési módszerek segítségével minden eddiginél pontosabban térképezhető fel a környezet a kamerák számára, mivel az NLOS-al a rejtett helyen lévő tárgyak is láthatóvá válnak. Egy-egy fal vagy más felület, amely a látóteret korlátozza, régebben akadályt jelentett a megfigyelés számára, de az elmúlt években sokat fejlődött NLOS technikával a kamerák már a "falakon is átlátnak", ehhez csak arra van szükség, hogy a látósugáron kívül eső tárgyakról visszaverődő fénysugarak visszatérjenek a kamera érzékelőibe.

A kibocsátott sugár (általában lézersugár) először egy felületre érkezik, amely a kamera és a rejtett tárgy számára is látható helyen van, majd erről a felületről tovább halad a tárgyig és erről is visszaverődve végül visszatér a kamerához. A sugár kibocsátása és a visszatérése között eltelt idő információval szolgál az objektum elhelyezkedését és formáját illetően. Mivel az adatok sokszor nem elegendőek ahhoz, hogy igazán precíz képet lehessen alkotni a megfigyelt tárgyról, ezért az algoritmusok segítenek pontosítani a felvételt.

Ezt a régóta gyakorlatban lévő NLOS módszert a Stanford fizikusai most továbbfejlesztették, hogy minden eddiginél nagyobb területen és még több akadály legyőzésével legyen lehetőség a megfigyelésre. Az új metódus szerint akár egy kulcslyukon keresztül is felderíthetővé válik egy-egy szoba teljes belső tere, amennyiben a lézersugarat átvezetik rajta és a szemben elhelyezkedő falról az objektumig haladó, majd onnan visszaverődő sugarakat aztán újra begyűjti a szobán kívül elhelyezett kamera. A különbség az eddigi módszerek és a Stanford újítása között abban rejlik, hogy utóbbi esetben nincs szükség nagy visszatükröző felületek használatára, mivel a kulcslyuk képalkotás (keyhole imaging) egyetlen optikai útvonalon keresztül is rögzíteni tudja a méréseket - írják az egyetem beszámolójában.

Hosszú expozíciós idővel és fényvisszaverő szalaggal kombinálva a lézeres technikát sikeresen alkalmazták egy szoba feltérképezésére, azonban a módszernek van egy nagy hátulütője is, ugyanis a képalkotás csak abban az esetben működik, ha a szobában tartózkodó megfigyelt alany mozog. Az alanyról mozgása közben visszaverődő és szétszórt fény rögzítésével egyfajta becsült értéket lehet kialakítani a formát és a mozgás pályáját illetően, bár a kapott kép általában nagyon elmosódott és rossz minőségű. A mesterséges intelligencia rendszer használatával azonban, amelyet képfelismerésre alakítottak ki, a becsült érték felismerhető formává fejleszthető.

A jövőben a kulcslyukon keresztül is alkalmazható képalkotás többek között a rendőrségi munkát segítheti, mivel így, az épületben tartózkodókról kapott szélesebb körű információk alapján, könnyebb lesz eldönteni egy-egy rajtaütés során a művelet vezetőinek, hogy milyen módszert alkalmazzanak a behatolásra.

(Stanford Computational Imaging Lab Fotó: Getty Images/Sang Ho Kim/EyEm)

További cikkek a témában:

A falakon is átlát az IVAS, az amerikai hadsereg új kiterjesztett valóság sisakja Az Egyesült Államok hadserege a gyalogos katonákra fegyverrendszerként tekint, akiknek irányító szerepét és halálos erejét is növelni akarják a működésüket segítő digitális rendszerek egy eszközbe való integrálásával.
Kapcsold le a villanyt összeesküvés közben, nehogy lehallgassanak! Izraeli kutatók a villanykörte fényének vibrálását figyelve hallgatták le, mi történik egy távoli, zárt szobában.
Az amerikai hadsereg olyan lézerfegyvert épít, ami egymilliószor erősebb, mint az eddigiek A Tactial Ultrashort Pulse Laser működését tekintve olyan, mint egy gépfegyver, és valósággal elpárologtatja a célpontot.