Jó egy hónapja tart a háború Donald Trump amerikai elnök és a közösségi média platformok közt, amit a feketék jogaiért folyó tüntetéshullám tovább tüzelt. Ahogyan a Rakétán is megjelent, a vita a Twitteren kezdődött: a platform az elnök több bejegyzését a szabályaiba ütközőnek tartotta, és ezt azok mellett meg is jelenítették. Míg időközben a Snapchat és a Reddit is hasonló lépésekre szánta el magát, a Facebook változatlanul másként látja a kérdést.

Mark Zuckerberg szerint hazudni nem jó, de a politikusoknak szabad

Több mint két és fél milliárdan használják rendszeresen a Facebookot szerte a világon - egységes szabályokat hozni és betartatni ennyi felhasználó, ennyi kultúra, ennyi politikai berendezkedés mellett lehetetlen. Talán ezért is döntöttek úgy Menlo Parkban, hogy a szólásszabadság védelmezőinek pózát veszik fel: igyekeznek nem beleszólni abba, hogy ki mit mond náluk. Persze ők is indítottak olyan kezdeményezést, amelynek keretében ellenőrzik bizonyos posztok valóságtartalmát, de a politikusokra ez a szabály sem vonatkozik. Mark Zuckerberg szerint az is sokat elmond róluk, amit hazudnak, így, hacsak nem veszélyeztet valakit vagy valakiket közvetlenül, amit posztolnak, akkor a bejegyzéseiket békén hagyják. Ráadásul még májusban megjelent a Wall Street Journalben egy cikk arról, hogy a Facebook vezetőit nem zavarja, hogy az oldal a saját kutatásai szerint is feszültséget kelt a felhasználói közt. Ugyan Zuckerberg jelezte, hogy szigorítanak, például kiemelten figyelnek azokra a posztokra, amelyeknek célja, hogy bizonyos csoportok ne menjenek szavazni, illetve a hirdetésekben még jobban ügyelnek majd a rassziszta megnyilvánulásokra, de

ez valószínűleg kevés lesz.

A júliusi bojkott szervezője, az ismert amerikai jogvédő szervezet, az Anti-Defamation League pontokba szedte, hogy milyen változásokat vár el a Facebooktól: például, hogy legyen jogvédői tapasztalattal rendelkező felsővezetőjük, keressék meg és távolítsák el az összes fehér felsőbbrendűséget hirdető csoport mellett az oltásellenes és holokauszttagadó közösségeket is, de az is szerepel a követeléseik közt, hogy fizessék vissza azoknak a hirdetéseknek az árát, amelyek a szabályaikba ütköző tartalmak mellett jelentek meg.

A csatlakozó vállalatok listáján olyan cégek is szerepelnek, mint az Adidas, a Coca-Cola, a Ford, a Honda, a Levi's vagy az Axe és a Dove mellett többtucat ismert márkát forgalmazó Unilever. Kérdés, hogy tesz-e a platform akár konkrét, akár szimbolikus lépéseket feléjük; az viszont biztos, hogy a tőzsde egyelőre nem pánikol a bojkott okozta bevételkiesés miatt. A néhány nappal ezelőtti, hatalmas esés után kedden éjjel közel 3%-os pluszban jártak a részvényeik.

(Borítókép: Drew Angerer/Getty Images)