A Kormányközi Éghajlatváltozási Testületet 1988-ban alapították Genfben az Egyesült Nemzetek tagjai, azzal a céllal, hogy a kormányok tagjai átfogóbb képet kapjanak az éghajlatváltozásról és az emberi tevékenységek klímaváltozással kapcsolatos hatásairól. A testület tagjai szorosan együttműködnek a kormányok megbízottjaival, így a jelentéseiket, melyeket általában négy, öt vagy hat évente készítenek el, egy hétig tartó megbeszélések és viták előzik meg, majd ezek eredménye alapján születik meg a végső konklúziókat tartalmazó dokumentum, amely nem egy önálló tudományos értekezés, hanem az előző években kiadott, sokezer tudományos publikáció összefoglalása.

Az idei évben a több mint 200 tudományos szakember által megírt előzetes jelentés megbeszélése másfél hétig tart majd, de most először nem személyesen, hanem virtuálisan találkoznak a tagok, így némileg új formát kap a vita. A készülő hatodik jelentés, melyet az IPCC I. Munkacsoportja készített elő, a klíma rendszerének és változásának legaktuálisabb fizikai megértését mutatja majd be - írják a testület közleményében, a kész anyagot pedig augusztus 9-én hozzák nyilvánosságra. A most készülő Összegzés a döntéshozók számára (Summary for Policymakers) című összefoglaló egy korábban, 14 000 tanulmány elemzése alapján íródott dokumentum közös megegyezéssel születő konklúziója lesz, amely már tartalmazni fogja, illetve figyelembe veszi azokat a hozzászólásokat is, amelyet az elmúlt hónapokban kapott különböző szakértők részéről, mivel már előzőleg megnyitották az észrevételek és kritikák számára. Ennek során első körben 23 462 kommentet kapott szakértőktől, a második vázlat pedig 51 387-et a kormányok tagjaitól és a tudományos szakemberektől.

A jelentés olyan újdonságokat is tartalmazni fog, amire eddig nem volt példa, nem csak azért, mert a 2013-as jelentés megjelenése óta eltelt időben sokat fejlődtek a megfigyelési módszerek és technológiák, így minden eddiginél alaposabb munka készülhet, hanem azért is, mert az IPCC a mostani alkalommal sokkal nagyobb hangsúlyt fektet a regionális helyzetek elemzésére. Ez azért lényeges, mert az Összegzést a kormányok, ugyan nem kötelező jelleggel, de egyfajta segítségként felhasználhatják a szabályozások kialakításakor, hogy a helyi klímahelyzethez tudják adaptálni a bevezetett intézkedéseiket. A jelentés szintén tartalmaz majd öt olyan forgatókönyvet is, amely a különböző szabályozások lehetséges következményeit mutatják be, vagyis olyan hipotetikus jövőképeket vázolnak, amelyek potenciálisan megvalósulhatnak, ha a kormányok tagjai jobban vagy éppen kevésbé veszik figyelembe a döntéseiknél a klímaváltozás jelenlegi állapotát.

Az Összegzés a döntéshozók számára 195 kormány küldötteinek és a tudósoknak együttműködésével készül majd el, miután sorról sorra elemzik az anyagot és ezután alkotják meg a végső változatot. A mostani munkát a jövő évben követi majd a kettes és hármas Munkacsoport jelentése is, amely a hatásokkal, illetve a hatások enyhítésével kapcsolatos tudnivalókat tartalmazza majd.

(Fotó: Pixabay)

További cikkek a témában:

A magyar önkormányzatok lehetőségei a klímaváltozás elleni küzdelemben Az önkormányzatok kulcsszereplők a klímaalkalmazkodás előmozdításában, koordinálásában, az érintettek bevonásában: ez volt az egyik fő témája „Az önkormányzatok lehetőségei a klímaváltozás elleni küzdelemben a 2021 – 2027-es időszakban” című online klímakonferenciának.
Itt az uniós klímavédelmi-terv – már 2035-ben véget érhetne Európában a belsőégésű autók korszaka Az Európai Bizottság ma tette közzé a „Fit for 55” elnevezésű klímavédelmi csomagot, ami megvalósulása esetén bevallottan erősen és több területen is érinti majd az uniós polgárok életét.
Nem a szegények fogják megfizetni az emelkedő szén-dioxid kvóták árát az Európai Bizottság szerint Frans Timmermans klímaügyi biztos szerint nem kell a bolygó jóléte és az emberek jóléte között választani a jövőben, annak ellenére sem, hogy az EU júliusban készül kibővíteni az üvegházhatású gázok kibocsátásának beárazását.