2005-ben lépett életbe az Európai Unió kibocsátás-kereskedelmi rendszere (Emissions Trading System, ETS), amelyet megalkotói a kontinens egyik fő eszközének szántak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett erőfeszítések harcában és idővel a világ legfejlettebb szén-dioxid kvótarendszerévé vált. Az ETS nem csak az Európai Unió tagállamaira, hanem Liechtensteinre, Norvégiára és Izlandra is vonatkozik és ezen országok számára előírja, hogy amennyiben egy területükön működő energiaszolgáltató cég/ipari létesítmény/légi közlekedési vállalat tevékenysége szén-dioxid vagy más üvegházhatású gáz kibocsátásával jár, akkor az adott cégnek engedélyt kell szereznie a kibocsátásra, vagyis meg kell vásárolnia azt a mennyiségű kvótát, amennyi gázt a levegőbe kíván engedni.

Egy kvóta egy tonna szén-dioxidnak felel meg, illetve, amennyiben más üvegházhatású gázról van szó, akkor egy tonna CO2-nak megfelelő mennyiségű gáznak, és az ára folyamatosan emelkedik, nemrégen átlépte az 50 eurós határt is. A kvóták nagyobb részét aukciókon vásárolják meg a résztvevők, de egy részükhöz hozzá lehet jutni ingyen is, azonban ezt az opciót is egyre szűkítik, a Portfólió májusi cikke szerint a 2021-2030-as úgynevezett negyedik fázisban az áramtermelők már csak három országban, Romániában, Bulgáriában és Magyarországon kaphatnak ingyen kvótákat. Amennyiben egy cég több engedélyt vásárolt, mint amire szüksége van, ilyen helyzet állhat elő például akkor ha zöld energiára áll át, vagy bármilyen más környezetbarátabb technológiát vezet be, akkor eladhatja a kvótáit. Az elérhető engedélyek számát folyamatosan csökkentik, az árukat pedig emelik, hogy ezzel is motiválják az ipari szereplőket a váltásra a fosszilis tüzelőanyagokról az alternatív megoldásokra.

A kvóták legnagyobb részét az erőművek és ipari létesítmények kapják/veszik meg, nekik 2021-re összesen 1,57 milliárd engedély jár, a légitársaságoknak 24,5 millió. A 2030-ig tartó időszakban évi 2,2%-kal csökken majd a kvóták száma a tervek szerint. A szigorítások oka részben a 2010-es évek tendenciájának megállítása, az Európai Parlament hírei szerint ugyanis az eladásra szánt kvóták és az azok iránti kereslet között hatalmas különbség kezdett kialakulni, 2,1 milliárdnyi felesleg keletkezett.

"A túltermelés miatt jelentősen lecsökkent a kvóták ára, így a vállalatok többé már nem motiváltak eléggé abban, hogy mérsékeljék a károsanyag-kibocsátást."

- írta az EP. A másik ok az Európai Klímatörvény, amely április 21-én született meg és 55%-os kibocsátás-csökkentést irányoz elő a tagállamok számára 2030-ig (az 1990-es értékekhez képest). Csak így válik elérhetővé a 2050-re kitűzött klímasemlegesség az Unión belül a Bizottság szerint. Az Európai Parlament egyes tagjai szerint ez is kevés, hiszen a tárgyalások elején még 60% körüli csökkentés volt napirenden, de így is kérdéses, hogy hogyan lesz az 55% betartható a tagállamok számára, már csak azért is, mert a Klímatörvény ugyan kötelező érvényű, de a kivitelezés az egyes tagországok kormányaira van bízva, ők dönthetik el, hogy milyen tempóban tudják megvalósítani a kitűzött célokat. Ez a tempó nyilván mást jelent egy fejlettebb technológiával, nagyobb GDP-vel, jobban kiépített zöld energia hálózattal ellátott országban, mint egy elmaradotabb régióban, ahol kevesebb pénz jut a fejlesztésekre.

Mindenesetre a klímacélok elérése érdekében további lépéseket is tervez az Európai Bizottság, Ursula von der Leyen elnök április 22-én, az Egyesült Államok által rendezett virtuális klímacsúcson jelentette be, hogy a kibocsátás-kereskedelmi rendszert ki fogják terjeszteni két újabb szektorra, a közúti közlekedésre és az ingatlanpiacra (az épületek fűtési rendszerére) is, mivel a jelenlegi rendszer az Európai Unió összes kibocsátásának csak a 40%-át árazza be. A hulladékgazdálkodás és mezőgazdaság bevonása egyelőre nem került szóba, azonban a reform így is problémákat jelenthet az árak várható növekedése miatt, amit a terv kritikusai szerint valószínűleg az emberek fizetnek majd meg és közülük is a szegényebb réteg fog igazán pórul járni, mivel őket sújtja majd legjobban az üzemanyagárak emelkedése.

Egyike az ellenzőknek Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke és klímaügyi biztosa, aki már tavaly szeptemberben úgy nyilatkozott az Euractiv értesülései szerint, hogy személy szerint nem tartja jó ötletnek a közlekedés bevonását az ETS-be, helyette hatásosabb lenne, ha az autógyártókra gyakorolnának erősebb nyomást a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében, ami meg is fog történni a 2025-2030-as időszakban. Ugyanakkor Timmermans a májusi 50 eurós kvóta árakkal kapcsolatban nem javasolt beavatkozást az árak redukálása érdekében, mivel a piac természetes alakulásának mesterséges módosítása a véleménye szerint alááshatja az egész kibocsátás-kereskedelmi rendszer hitelességét.

"Ez egy piac, úgyhogy ki vagyok én, hogy eldöntsem, hogy mi a túl magas vagy túl alacsony?

Ez egy piaci mechanizmus, de ha el akarjuk érni a céljainkat, úgy gondolom az árnak sokkal magasabbak kellene lennie még a mostani 50 eurónál is" - nyilatkozta a Reuters cikke szerint. Az Európai Bizottság előreláthatólag július 14-én fogja nyilvánosságra hozni az új ETS szabályokat, de az alelnök szerdán bejelentette, hogy bármilyen változások is lépnek érvénybe, azokat szociális intézkedésekkel fogják párosítani, hogy ne a legszegényebb réteg fizesse meg az árát a kibocsátás-csökkentésnek.

"Ha megtesszük ezt a lépést és a háztartások emiatt növekvő árakkal szembesülnek, biztosítani fogjuk, hogy egy szociális mechanizmus, a klíma cselekvési szociális alap, életbe lép és kompenzál bármilyen lehetséges kedvezőtlen hatást, főként a legvédtelenebb polgárok számára."

- mondta Timmermans az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság ülésén, amelyen a Green Deallel kapcsolatos társadalmi következményeket tárgyalták meg. A júliusi javaslatok alapvető része lesz a társadalmi igazságosság, aminek érdekében több intézkedést is kilátásba helyezett a klímaügyi biztos, például, hogy nagyobb segítséget nyújtanak az épületek szigeteléséhez, az iskolák és kórházak energiahatékonyságának növeléséhez szerte Európában.

Azoknak a bevételeknek egy része, amelyek az ETS bővítéséből származnak, egy alapba kerülnének, amelyből a tagállamok kompenzálhatják a lakosságot. A kompenzációt használhatják arra a kedvezményezettek, hogy áttérjenek a zéró emissziós hűtési-fűtési megoldásokra vagy elektromos közlekedésre. Timmermans itt a Bloomberget idézte, ami szerint 6-7 éven belül már akár olcsóbb lehet elektromos autót venni, mint dízelt, így nem is olyan sokára már egyszerűbb lehet ez a fajta váltás az embereknek. Az alelnök szerint azonban nem érdemes azt a benyomást kelteni a lakosokban, hogy a reformok nem járnak majd bizonyos áldozatokkal.

"Ha most azt mondjuk nekik, hogy könnyű lesz, akkor később csalódnak majd. Jobb, ha felkészítjük őket arra, ami egy nehéz átmenetnek ígérkezik."

(Fotó: Pixabay)

További cikkek a témában:

Megszületett az Európai Klímatörvény - mostantól kötelező lesz betartani a Green Deal célkitűzéseit Egész éjjel zajló tárgyalások után megszületett a megegyezés: az Európai Uniónak 2030-ra nem csak 40%-kal, hanem 55%-kal kell csökkentenie a kibocsátását. Az egyes országok eltérő határidőre teljesíthetik a célt, de a 27 ország összességében el kell, hogy érje a klímasemlegességet 2050-re.
Veszélyesen megugrott májusban a CO2-szint a világon, és a magyarok különösen rosszul bánnak az erőforrásokkal Nem csak a magas CO2 koncentráció probléma, hanem hogy a trendek szerint ez egyre csak nő, Magyarország pedig különösen rosszul teljesít a környezetvédelem terén: ha rajtunk múlna már a héten feléltük volna a bolygó éves erőforrásait.
Reális esély van rá, hogy már öt éven belül elérjük a 1,5 Celsius-fokos globális hőmérséklet-emelkedést A világ országai a 2015-ös párizsi klímaegyezményben 1,5 Celsius-foknál húzták meg azt a határt, ami felé semmiképp sem lenne szabad emelkednie a bolygó átlaghőmérsékletének az iparosodás előtti időszakhoz képest ahhoz, hogy elkerüljük a klímakatasztrófát.